A 2020-ra vonatkozó személyi jövedelemadóról részletesen ebben a cikkben írtam. 2020-ban fizetett adóelőleg mértéke Mivel 2020-ban még nem ismert, hogy az egész éves gazdálkodás folyamán mennyi is lesz az éves szintű bevétele a vállalkozásnak, ezért az adóelőleg kiszámításánál még a korábbi adómértéket kell figyelembe venni. Ez azt jelenti, hogy a társasági adó előleg kiszámításánál 21% adókulccsal kell számolni. Egyéni vállalkozók esetében meg 19% adókulccsal. Megéri-e párhuzamosan több céget létrehozni? Megjelentek spekulációk az körül, hogy vajon érdemes lenne-e több céget létrehozni és párhuzamosan működtetni. Persze a bevétel egyiknél sem haladná meg a 100. 000 EUR-t. Ennek egyik akadálya, hogy a természetes személy csupán két "egyszemélyes" korlátolt felelősségű társaság tulajdonosa lehet. Másik megfontolandó dolog, hogy minden egyes cégnek külön kéne számvitelt vezetni, havi DPH (szlovák ÁFA) bevallást benyújtani, éves beszámolókat készíteni. Kire vonatkozik a 15% szlovák társasági adó 2020-ban. A munkavállalók körüli adminisztráció is duplájára, illetve többszörösére növekedne az újonnan létrehozott cégek számának függvényében.
2. Az adó alapja Az adó alapja három tételből áll. Egyrészt ide értendő az adóévben kiskereskedelmi tevékenységből származó nettó árbevétel. Emellett az adóalapba beleszámít a szállító számára az áru értékesítésével összefüggésben nyújtott szolgáltatásból származó árbevétel ("pl. Sporttámogatás, tao-felajánlás kalkulátor 2020 – Kalkulátor | RSM Hungary. : boltban végzett marketing-szolgáltatás, reklámszolgáltatás, az áru vevő számára való feltűnőbb helyen való elhelyezés, internetes értékesítésnél az áru kiemelése"), továbbá a beszállító által a kiskereskedő adóalanynak adott engedmény összege is, függetlenül az engedmény számviteli elszámolási módjától. Bár a tervezet értelmében az adóteher (a nevéből adódóan is) a kiskereskedelmi tevékenységet sújtja, az adó alapjának meghatározása mégsem teljesen egyértelmű, miután az indokolás szerint " az érintett értékesítési helyek és csatornák esetében a vevő személyétől függetlenül az értékesítésből származó teljes árbevétel adóalapot képez, nincs jelentősége annak sem, hogy adott esetben egy gazdálkodó szervezet, gazdasági társaság áll vásárlói pozícióban".
A jövő évi központi költségvetés napokban beadott tervezetéből kiderül, hogy a tendencia a 2022-es évben folytatódik a munkáltatói adóterhekre vonatkozó kedvezményekkel és mérséklési lehetőségekkel. 2022. július 1-től 2 százalékponttal lesznek alacsonyabbak a bérekre vonatkozó munkáltatói adóterhek. Adóelőleg mértéke 2010 c'est par içi. A szociális hozzájárulási adó kulcsa 0, 5 százalékponttal csökken 15%-ra, és megszűnik a szakképzési hozzájárulás, amely jelenleg 1, 5% mértékű. Ezen felül a munkáltatók a foglalkoztatás első két évében a minimálbérig mentesülnek a szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás megfizetése alól, a harmadik évben pedig 50%-os kedvezményt vehetnek igénybe a szociális hozzájárulási adóból a minimálbérig. Beruházásokat ösztönző lépcsőzetes intézkedések A fejlesztési tartalék korlátjának 2020-as eltörlésének eredménye, hogy a munkáltatók igénybe vehetik a tartalék adózás előtti, teljes összegű nyereségét, tízmilliárd forintos felső határértékkel. 2021-től ezen határérték eltörlésének köszönhetően a fejlesztési tartalék korlátlanul felhasználható a teljes nyereségre.
Ezen felül a 2017-es év óta jelentősen leegyszerűsödött a kisvállalati adóra vonatkozó szabályozás: az árbevételi és mérlegfőösszeg korlátja 3 milliárd forintra, a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének bevételi értékhatára pedig 6 milliárd forintra emelkedett. Adóelőleg nyilatkozat 2022. Az adónem kulcsa a szociális hozzájárulási adóteher mérséklésével párhuzamosan évek óta folyamatosan csökken, 2021-ben újabb egy százalékpontos csökkenéssel 11%-ra mérséklődött, mely ezáltal még kedvezőbb adózási környezetet biztosít a kis- és középvállalkozások számára. A kisebb vállalkozások beruházásainak ösztönzése érdekében 2020-tól kezdődően a fejlesztési adókedvezmény kis- és középvállalkozásokra vonatkozó jogcímének értékhatára 500 millió forintról három lépésben, fokozatosan csökken. január 1-jével valósul meg a harmadik lépcső, ezen időpontot követően a kisvállalkozások esetében már a jelenértéken legalább 50 millió forintos beruházás, középvállalkozásoknál pedig a jelenértéken legalább 100 millió forintos beruházás esetén is igénybe vehetik a fejlesztési adókedvezményt.
A koronavírus járvány következtében március 16-a óta országszerte szüneteltetik a kórházak a halasztható műtéteket és vizsgálatokat, csak a sürgősségi beavatkozásokat végzik el. Miután az ország a csoportos megbetegedések szakaszába lépett, a szakértők szerint a tényleges koronavírus-fertőzöttek száma akár a többszöröse is lehet a beazonosított koronavírus-fertőzötteknek. Ebben a helyzetben nagyon sokan nagyon komolyan veszik a kijárási korlátozást és igyekeznek elkerülni, hogy igénybe kelljen venniük az állami egészségügyi ellátást. Országszerte szünetelnek a kivizsgálások, szűrővizsgálatok, és a halasztható műtéteket sem végzik el. Kizárólag sürgősségi beavatkozásokat vállalják. Lesújtó lesz a magyar halálozási statisztika 2021-ben - Magyar Jelen. Egyenlőre a sürgősségi járóbeteg és házi vizit ellátás még zavartalanul működik, a légúti panaszos betegeket viszont csak a páciens otthonában vizsgálják. E mellett az orvosok sok olyan beteget is háznál látnak el Budapesten, akikhez nem indokolt a mentő, de sem a körzeti orvosa, sem a központi kerületi orvosi ügyelet nem megy ki.
Most viszont egy fekvőgipszben marad a beteg sokáig, így ez a fenti egészségügyi problémákhoz vezethet" – mondta dr. Kirschner András, aki szerint a koronavírus és az egészségügyi ellátástól való félelem következtében sok százan fogják az életüket veszíteni más betegségek következtében. Ennek két fő oka lehet, hogy vagy nem kérnek időben orvosi segítséget, vagy pedig a(z) – korábban sem zökkenőmentesen működő – ellátórendszer túlterheltsége miatt túl későn részesül ellátásban a beteg. Halálozási statisztika – Magyaródy Szabolcs gondolatai Kanadából | Nemzeti InternetFigyelő (NIF). 2021-től kezdődően észrevehető lesz majd a nem COV19 miatti halálozási statisztika romlása. Láthatóan meg fog nőni a daganatos betegségek következtében elhunytak száma, mivel most bizonytalan ideig szünetelnek a vastagbél és emlőrák vagy nőgyógyászati szűrővizsgálatok – tette hozzá. ( nyomán – Fotó: Getty Images)
A GKI az egészségügy helyzetéről szóló idei tanulmánya azt írja, hogy a halálozási statisztikában vezető keringési rendszeri betegségeket tekintve a visegrádi országok közül Magyarország mutatója a legrosszabb. Bár jóval kisebbek az országok közti különbségek, de a daganatos betegségeknél is a magyar érték a legmagasabb, sőt az emésztőrendszeri betegségeknél és az öngyilkosságnál is Magyarország vezet. A százezer lakosra számított megelőzhető halálozás szintén nálunk a legtöbb: 385. A 9, 7 milliós lélekszámra vetítve ez azt jelenti, hogy mostanában évente mintegy 37 ezren halnak meg úgy Magyarországon, hogy megelőzhető lett volna a haláluk. A magyar érték 14 százalékkal rosszabb, mint a szlovák, 39-cel, mint a cseh, és 43 százalékkal, mint a lengyel, míg az EU-átlagot 89 százalékkal haladja meg. Igaz ugyanakkor, hogy az ezredforduló utáni 16 évben a 100 ezer főre vetített potenciálisan elvesztett életévek száma minden vizsgált országban csökkent, és a csökkenés mértéke Magyarországon volt a legnagyobb mértékű, összesen 42 százalékos.
Ezt a szörnyű betegséget sikerült legyőzni, ugyanakkor a KSH egy korábbi Statisztikai Szemléje egy érdekes adatot közöl: korunkban nagyjából annyian halnak meg tüdőrákban, mint 100 éve TBC-ben. Ezen belül az tekinthető kedvezőbbnek, hogy a tüdőrák jóval későbbi életkorban jelentkezik, mint egykor a TBC (jóllehet a mai várható életkor mellett túl korai haláloknak számít). Annyi eltérés van még, hogy míg a TBC-t nem lehetett megelőzni, a szegénységből adódó népbetegség volt, addig a tüdőrákos halálozások nagy hányada köthető a dohányzáshoz, így értelemszerűen, ha valaki kerülő ezt a káros szenvedélyt, sokkal kevésbé van kitéve ennek a betegségnek. Baleseti halálozás Az emésztőrendszer betegségei 5 százalékkal részesülnek a halálokok közül (6500 fő), itt a 90-es évek óta kifejezett csökkenés mutatkozik. Ezután a balesetek következnek, ez tavalyelőtt 3664 embert érintett, ami 2, 8 százalék. Itt is javuló tendencia mutatkozik: a 80-as években óta megfeleződött a balesetben meghaltak száma. Közúti balesetben nagyjából 600-700-an halnak meg az utóbbi években: ez jelentős javulás, miután 20 évvel korábban még 1500 körül volt ez a szám.
Ha csak a hazai statisztikákat nézzük, nem feltétlenül látszik, mennyire nem tesz Magyarország eleget azért, hogy kevesebben haljanak meg olyan ok miatt, ami megelőzhető lett volna. Pedig egyértelmű az összefüggés az egészségügyi kiadások és a között, hogy meddig élnek az emberek, és azon belül meddig élnek egészségesen. Magyarország népessége 1980-ban volt a csúcson, akkor 10, 7 millióan voltunk – azóta folyamatosan csökken a lélekszám. Tízmillió fölé 1961-ben kerültünk, és utoljára 2010-ben értük meg ezt. Jelenleg nagyjából annyian élünk az országban, mint az ötvenes évek közepén. Elég egyértelmű a trend: A múlt század kezdetén még évente több mint 177 ezren haltak meg, aztán fokozatos csökkenés következett, az '50-es, '60-as évekig, amikor 100 ezer alatt is volt az éves halálozási szám. Aztán 1993-ig többnyire emelkedett, utána megint inkább a csökkenés volt a jellemző, de az utóbbi években ismét mutatkozott némi emelkedés, és 2018-ban ismét 131 ezer fölé nőtt a halálozások száma. A születések számában a kormányzati intézkedések ellenére eddig nem állt be a fordulat, legfeljebb annyi történik, hogy egyik évben kicsivel csökken, a másikban kicsivel nő a szám.
A végzettség élettartamot befolyásoló hatása a volt szocialista országokban a legerőteljesebb – összegezte a KSH. A magyar halálozás az uniós átlagnál 70 százalékkal magasabb A legtöbb rokkantságot a stroke okozza, a 2014-ben meghalt 126 ezer ember felének keringési betegség okozta a halálát. A keringési halálozások ötöde (12 390 eset) agyi érbetegség miatt következett be. A háziorvosi rendelőkben 2013-ban több mint 550 ezer esetet tartottak nyilván az agyi érbetegségek csoportjában, a betegek kilenctizede 55 év feletti volt, és a betegség gyakoribb a nők között (61 százalék). Az agyi érbetegségek miatt bekövetkezett halálozásban az uniós rangsor utolsó negyedének elején állunk. A magyar halálozás az uniós átlagnál 70 százalékkal magasabb, a legkevésbé érintett franciákénak több mint háromszorosa, a sereghajtó bolgárnál viszont 56 százalékkal alacsonyabb. Az agyi érkatasztrófa után a betegek egyik harmada meghal, másik harmada a súlyos maradványtünetek miatt rehabilitációra vagy állandó ellátásra szorul, ez az emberi vonatkozások mellett nagy anyagi terhet rak az egyénre, a családokra és a társadalomra is.