Puskás Tivadar élete és munkássága a ma középiskolásainak azzal a tanulsággal szolgál, hogy aki teheti, tanuljon a világ legjobb iskoláiban, a megszerzett tudást, a szellemi és anyagi tőkét pedig hazájában kamatoztassa - hangsúlyozta a szónok. (MTI)
Puskás Tivadar: telefonközpont by Benkő Klaudia
Szerkezetét nem szabadalmaztatta és nem reklámozta, feledésbe is merült. Edisonnál közös munka kezdődött, melynek végén Charles Scribner nevére szabadalmaztatták a telefonközpontot, de maga Edison is elismerte, hogy az ötlet Puskástól származik. Scribner később sokat fejlesztett a berendezésen. Az első telefonközpont 1878-ban New Haven-ben (Connecticut) működött és hamar elterjedt. A következő évben Puskás Párizsban épített egy telefonközpontot. Puskás tivadar telefon központ teljes film. A találmány bevált: az előfizetői vezetékeket egy központi helyre épített telefonközpontba vezették, a szövevényes városi hálózat egy csapásra rendezett formát öltött. Mivel a vezetékek a központ közelében már párhuzamos utakon haladtak, lehetőség volt összetett kábelek (törzskábel) alkalmazására is. Kézi kapcsolású központok Kézikapcsolású központ, a sok fehér és piros gomb a lámpa (izzó), mindegyik alatt hüvely van. Az előtérben a zsinórok vannak, közülük 3 be van dugva 1-1 hüvelybe. Magyarországon az első telefonközpont Budapesten 1881. május 1-jétől működött Puskás Tivadar öccse, Puskás Ferenc úttörő vállalkozásában.
A feltaláló hiába ígér hárommillió dollárt a hallgatásért, Puskás egy leleplező cikkben ország-világ elé tárja a titkot. Később Puskás újra Európába utazott. Még Amerikában megismerkedett a vezetékes távíróval, és felötlött benne: ha egy központban összekapcsolnának több állomást, a kapcsolatlehetőségek lényegesen bővülnének. E találmányt eladta Brüsszelben, ahol 1876-ban távíróközpontot hozott létre. Elgondolását elsőre túl drágának tartották, az üzletemberek pedig azt hitték, hogy az információk ezáltal illetéktelenek kezébe kerülnek. SZOLJON - Százhetvenöt éve született az egyik leghíresebb magyar. Ekkor robbant ki a hír, hogy Bell bemutatta új találmányát, a telefont. Puskás ismét Amerikába ment, ahol találkozott Bell-lel és Edisonnal. Pénze és lehetősége nem sok volt, ezért meggyőzte Edisont, hogy a telefon egy olyan találmány, melyet a nagy nyilvánosság számára is hozzáférhetővé kell tenni. Mégpedig egy telefonközpont segítségével. Így 1876 őszétől 1877 nyaráig dolgozott a Menlo Park-i műhelyekben Edison mellett a telefonközpont tervén, amit végülis elkészített, de formálisan nem szabadalmaztatott.
A szolgáltatásnak egy év múlva már 700, 1914-ben 10 ezer előfizetője volt, Puskás azonban ezt már nem érte meg. Egy hónappal a telefonhírmondó megindulása után, 1893. március 16-án meghalt Budapesten; a negyvenkilenc éves feltaláló halálhírét elsőnek a telefonhírmondó közölte. Puskás jó szervezőkészségű, kiváló műszaki-gazdasági szakember, nagy kísérletező volt, aki ismerte korának technikai lehetőségeit, és ki is használta őket. A telefonhírmondóval alkotott igazán újat, neve e találmánya révén vált Európa-szerte ismertté. Borítókép: illusztráció Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Puskás Tivadar | Kiss Zoltán Zéro. Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
Egyszóval, ha már modernizálták ezekre figyelni kellett volna. " "75-76-ban voltam tanuló a postán akkor dolgoztam ilyen központban. Hát mit mondjak, szerettem. " "Minden pletykát ott lehetett összegyűjteni. " "Nem csak hallottak mindent, de néha bekapcsolódtak, s pletykáltak is a hallottak alapján! " "Én is dolgoztam ilyen központban 1981 és 1982-ben. Kb. 700 telefonszámból, majdnem mindet tudtam kívülről. De akkor még csak 3 számjegyűek voltak a számok. " De a kedvenc kommentünk ez volt: "Én 1964-ben kezdtem a postai munkámat a biharkeresztesi postán a telefonközpontban. 150 előfizető volt. Egy hetet kaptam, hogy megtanuljam az előfizetők neveit. Aztán be a mélyvízbe! Nagyon szigorú főnököm volt, aki a posta szolgálati lakásába lakott és volt úgy, hogy késő este is belépett ellenőrizni, ha éjszakások voltunk. Élet okostelefon nélkül: avagy Puskás Tivadar mindent tudó találmánya a telefonközpont. Ez volt az első lépcsőfok a közel 40 éves szolgálatom alatt. Szerettem a központban dolgozni a férjemet is ennek köszönhetem. Telefonon ismerkedtünk meg és fél év beszélgetés után találkoztunk személyesen.
Lapozz és mutatjuk milyen volt az élet a telefonközpontokban, hogyan működtek a dolgok, és milyen volt ott dolgozni! Puskás tivadar telefon központ w. De előtte egy kis érdekesség: te tudtad, hogy a világszinten mindenhol ismert és használt "Hallo" kifejezésnek magyar eredete van? A legenda szerint a magyar "hallom" szóból származik… Lapozz és matatunk még érdekességeket! Kern András zsaniális videóját mi nem haynánk ki! Forrás: Kép: Fortepan / Péterffy István
A magyarországi szecessziós építészet az Osztrák–Magyar Monarchia részét képező Magyar Királyságban a 19-20. század fordulóján meghatározó, a szecessziós művészethez kötődő, elsősorban magyar építészek által művelt, többféle művészeti és stílusirányzatból összeálló épített örökséget jelenti. A magyarországi építészetben a szecesszió jegyei az 1890-es években tűntek fel először, és a századfordulós fénykort követően az 1910-es évek végére, voltaképp az első világháborúval korszaka lezártnak tekinthető. Fedezd fel Budapest rejtett szecessziós kincseit! – A Wekerle-telepen jártunk. Lechner Ödön Lechner Ödön építész, a magyar stílusú szecesszió úttörője. Saját művészi alkata keleties, romantikus, színes ornamentikájú, de fegyelmezetten komponált épületeket eredményezett. E stílus leglátványosabb eredményei Pártossal közösen a kecskeméti Városháza, az Iparművészeti Múzeum, továbbá a Magyar Állami Földtani Intézet és a Hold utcai Postatakarékpénztár. Ez utóbbi a századforduló magyaros ízlésének legjellegzetesebb példája, mégis, újszerűségét mutatja, hogy Lechner ezután több állami megbízást nem kapott, mesteriskoláját sem engedélyezték, s követőinek alkotásai is csak redukálva valósulhattak meg.
Cifrapalota, Kecskemét Talán a Cifrapalota a leghíresebb magyar szecessziós épület. Az egykor üzleteknek, lakásoknak, kaszinónak helyet adó épületet Márkus Géza tervezte 1902-ben. Ma képtár és múzeum működik az U alaprajzú, kétemeletes palotában. Az élénk színekben ragyogó majolikadíszítést a magyar népművészeti motívumkincs ihlette, a látványt a díszes kiképzésű, magas tető teszi teljessé. Budapesti szecessziós épületek. Magyar Királyi Postatakarékpénztár, Budapest Napjainkban a Magyar Államkincstár otthona az 1901-ben átadott, Lechner Ödön és Baumgarten Sándor tervei alapján épült egykori takarékpénztár. Jellegzetes díszítőelemei a színes kerámiacserepek és majolikák, a magyaros díszítő motívumok és az aranysárga méhkasokba igyekvő méhek. Ki gondolná ma, látva a külső-belső szépséget, hogy a székház korának legolcsóbban felépített középülete volt? Reök Palota, Szeged A Magyar Ede által tervezett, 1907-ben felépült palota megrendelője Munkácsy Mihály unokaöccse, Reök Iván volt. Fiúgyermekei részére szintenként egy-egy garzonlakást, lánygyermekei számára szintenként két-két többszobás lakást kért, az épület földszinti sarokrészét vendéglő foglalta el, a többi helyiséget iparosok és kereskedők bérelték.
A Szecessziós Budapest című kötet egyszerre szórakoztató útikönyv és szépen illusztrált építészettörténeti kalauz. Művészettörténész főszerkesztőnk látványos kitörést hajtott végre az online média virtuális világából: a napokban vehettük kézbe a Szecessziós Budapest című kötet még nyomdafriss példányait. Magyarország 10 legszebb szecessziós épülete :: Las Palmeras Kft.. A Kovács Dániel tollából megjelent, Batár Zsolt fotóival illusztrált kötetet az Andron Könyvkiadó gondozta. A művészettörténet e népszerű korszakát feldolgozó kiadvány, amely építészeti kalauz és szórakoztató útikönyv is egyben, 12 városi sétára felfűzve mutatja be a fővárosban található szecessziós építészeti remekműveket. A bevezetőben pedig rövid áttekintést kaphatunk a korszak építészetének meghatározó alkotóiról és művészeti áramlatairól. Vékony jégen egyensúlyoz, aki szakmai igényességgel, ugyanakkor az adott területhez nem értő laikusoknak is élvezhető módon szeretne feldolgozni egy témát. A Szecessziós Budapest című kötet szerzőjének az építészeti témát feldolgozva mindez a jelek szerint sikerült.
Itt kapott helyet az építész tervezőirodája, valamint még több lakás, melyben földbirtokosok, katonatisztek és egyetemi tanárok éltek. A palota a magyar szecesszió egyik kiemelkedő példája, az alapvető falsíkokat hullámosan alakították ki, kívül-belül csodálatos virágmotívumok díszítik, sajnos az eredeti vízitündér-falfestményeket, az aranyozott ajtókat és a liliomos díszítésű színes fürdőszobai mosdókagylókat már nem csodálhatjuk meg. Volt Török Bankház, Budapest A Dob utcai iskolával egy időben épült fel a Török Bankház épülete a Szervita téren, melyet Böhm Henrik és Hegedűs Ármin tervezett. Az 1906-ban átadott, a vasbeton szerkezetre helyezett, üveg homlokzatú házat Róth Miksa gyönyörű mozaikképe, a Hungária dicsősége díszíti. Sajnos a tetőn álló, kezében világító földgömböt tartó Atlasz- szobrot már nem láthatjuk, mert megsemmisült a második világháborúban. Fotó: Róth Múzeum Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest A műemléki védelem alatt álló Stefánia úti szecessziós épület – a "legkékebb" egész Budapesten – 1898-1899-ben készült el Lechner Ödön tervei alapján.
Már-már úgy tűnt, hogy a Hungária sorsa végleg megpecsételődött, a homlokzat kivételével az épület minden részét lebontották, de a 2010-ben elkészült felújítással megmenekült a végső megsemmisüléstől, így ismét megcsodálhatjuk a csodás Zsolnay-burkolatot, a forgóajtó bronzból készült díszeit, a fényűzően kialakított előcsarnokot. Részben látogatható. Iparművészeti Múzeum 6/10 Az 1872-ben alapított Iparművészeti Múzeum épülete 1896-ra, vagyis a millennium idejére készült el. Ferenc József is meglátogatta az épületet, de – a korabeli sajtó egy részéhez hasonlóan – nemtetszésének adott hangot az épület stílusa miatt. A Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei szerint megvalósult épület múzeumnak és iskolának is helyet ad. A díszítésben egyaránt felfedezhetjük a magyar népművészet hatását, valamint ázsiai és perzsa elemeket. A múzeum legnagyobb, központi csarnoka az indiai, korabeli szóhasználattal 'hindus' művészettel való szoros kapcsolatról árulkodik. A homlokzatot és a tetőt a Zsolnay-gyár kerámiái díszítik.