Egyúttal ugyanarról az emberről van szó, aki a Gorilla-aktát Richard Sulíkhoz, az SaS elnökéhez juttatta. A Szlovák Titkosszolgálat az ügynökségtől és annak tevékenységétől kategorikusan elhatárolódott. "A SIS a törvényből eredően nem erősítheti vagy cáfolhatja meg a mediális találgatásokat arról, hogy valaki tagja-e vagy nem a titkosszolgálatnak, illetőleg hogy az volt-e, avagy sem. A tagok állítólagos szolgálati viszonyukkal összefüggő személyes adatai titkos adatoknak számítanak" – reagált a titkosszolgálat. Ki szüntette meg a svájci indexálást 2. A szóvivője figyelmeztetett arra is, hogy a titkosszolgálat tagjai a törvény értelmében nem lehetnek politikai pártok vagy mozgalmak tagjai. Közzétett sajtóértesülések szerint ugyanis Feranc tagja volt Daniel Lipšic Új Többség nevű pártjának. A párt elnöke azonban röviddel azután kizárta a pártból, ahogy Feranc bizniszének részletei Felsőperesénnyel nyilvánosságra kerültek. Feranc a TenderOnline társaságnak is a képviselője, amely a Regionális Közbeszerző Ügynökségben társtulajdonosként szerepel.
A magyarok többsége nem elégedett a jelenlegi nyugdíjrendszerrel, és meg is van rá az okuk. A magyarok 53 százaléka visszatérne a svájci indexáláshoz, ami fele-fele arányban venné figyelembe az inflációt és a nettó keresetek alakulását a nyugdíjak emelésekor – derült ki a Pulzus Kutató reprezentatív felméréséből, amit a közölt. Akinek a fia pár hetesen kipisilt a pelenkábol milyen megoldás szüntette meg a.... A Fidesz-kormány egyik legvitatottabb lépése a nyugdíjrendszer kilenc évvel ezelőtti átalakítása volt. Megszüntették az úgynevezett svájci indexálást, ami azt jelentette, hogy a nyugdíjak éves emelkedését kizárólag az inflációhoz kötik, a bérnövekedést nem veszik figyelembe. A cikk szerint emiatt elszakadtak egymástól a fizetések és a nyugdíjak. Farkas András nyugdíjszakértő számítása szerint, ha 2015-ben a svájci indexálást bevezették volna, akkor 2020-ban az átlagnyugdíj több mint 175 ezer forint lett volna, ez ma a 150 ezret sem éri el. A felmérés szerint 21 százalék támogatja a jelenlegi számítást, vagyis az emelés inflációhoz kötését, 19 százalék úgy nyilatkozott, hogy csak a nettó keresetek alakulásához kötné a nyugdíjakat, 53 százalék ugye a svájci indexálást preferálja, míg a többiek más mutatót használnának.
A polgári kormányzás 10 éve – 16. rész A Nézőpont Intézet a nyugdíjasokról is szót ejtett: "A nyugdíjak vásárlóértékét nemcsak megőrizték, de 10 százalékkal növelték is, az öregség után járó társadalmi juttatások egy főre jutó értéke vásárlóerő-egység alapján 2010-ben 1529, 3, 2018-ban 1766, 5 volt. A gazdasági intézkedések sorában szimbolikus jelentőségű, hogy a Kormány 2021-től fokozatosan visszaállítja a 2009 tavaszán kivezetett 13. havi nyugdíjat. " Kiegészítésképpen: A 2010-es 97259 forintos átlagnyugdíj 2019-re 142114 forintra (1) emelkedett (46, 1%), míg az infláció 27%-os volt ugyanezen időszakban (2), így az átlagnyugdíj emelkedése 19%-kal meghaladta az inflációt. A 13. A nyugdíjasok átverése. havi nyugdíjat a balliberálisok vették el (3) és közben van pofájuk folyamatosan kritizálni a nyugdíjrendszert. 2009. július 1-től a Bajnai-kormány törölte el a 13. havi nyugdíjat, és szüntette meg a tiszta svájci indexálást, amely fele-fele arányban veszi figyelembe az inflációt valamint várható nettó keresetnövekedést is.
A nyugdíjasok tehát relatív értelemben is szegényednek. Járandóságuk átlaga 2002-ben a nettó átlagkereset 57 százaléka volt, a Gyurcsány-kormány idején, 2008-ban ez csaknem elérte a 70 százalékot, majd a válság hatására valamelyest csökkent, aztán kisebb ingadozásokkal éveken át szinten maradt. 2015 óta viszont zuhanórepülésbe kezdett, tavaly már alig haladta meg az 58 százalékot. Miközben pedig a magyar nyugdíjak reálértéke jövőre folyamatosan csökkenni fog, a nyugdíjasoktól visszatartott járandóság egy részét fogják önök prémiumnak címkézve visszaadni nekik. Gazdaság: Svájci indexálással magasabb lenne a nyugdíj | hvg.hu. Propagandagépezetük pedig mindezt a kormány nagyvonalú ajándékának tünteti majd fel, gondosan elhallgatva, hogy ennek folyósítására törvény kötelezi önöket, amelyet még Bajnai Gordon fogadott el 2009-ben. Tisztelt Képviselőtársaim! Önök tehát nem mások, mint ügyes zsebmetszők, kormánypárti képviselőtársak, akik akkor lopják meg a nyugdíjasokat, amikor azok nem veszik észre, majd a tőlük ellopott pénz egy részéből megvásárolják a hálájukat és a szimpátiájukat.
Aki mostanában közértben jár, nyilván tapasztalja a horrorisztikus árakat. Elhiszem, hogy például a lépegető exkavátor ára viszont csökkent, ebből azonban a nyugdíjasok viszonylag keveset vásárolnak, és az elmúlt időszakban az élelmiszerárak emelkedése egy, a gyógyszeráraké két évtől eltekintve mindig meghaladta az átlagos inflációt. Az évek mintegy felében a háztartásienergia-árakkal szintén ugyanez volt a helyzet. Ki szüntette meg a svájci indexálást tv. A nyugdíjasok fogyasztói kosara szerint számított infláció emiatt rendszerint magasabb volt az átlagosnál, azzal tehát, hogy a nyugdíjakat önök nem annak megfelelően emelték, valójában rontották a nyugdíjasok helyzetét. Tény, hogy az átlagnyugdíjak reálértéke 2010 és 2017 között 16, 3 százalékkal emelkedett, csak arról nem kéne megfeledkezni, hogy az önök által még ma is minden baj okozójának tekintett szocialista-liberális kormányzat első hét éve idején a nyugdíjak vásárlóereje csaknem kétszer ennyivel, 30, 6 százalékkal nőtt a Gyurcsány-kormány idején. Akkoriban tehát lényegesen jobb volt nyugdíjasnak lenni, ráadásul az átlagérték elfedi, hogy amióta önök eltörölték a nyugdíjplafont, a nyugdíjasok jövedelmének különbsége is képtelenül megnőtt.
2005. 06. 14 | Szerző: VG Online Bár a kormány a korábban deklarált szándékok szerint a száz lépés program keretében a nyugdíjrendszeren is változtatni akar, eddig az érintetteket semmilyen módon nem tájékoztatták a tervezett változtatásokról - értesültünk. Ki szüntette meg a svájci indexálást 1. Mindazonáltal a Nyugdíjasok Országos Képviselete konkrét számításokat végzett, így nem érné őket váratlanul, ha kérnék a véleményüket. Javaslataik szerint két lépcsőben kellene a lemaradt nyugdíjakat felzárkóztatni. Ez együttvéve 800 ezer-egymillió embert érint, s összesen 270 milliárdos költségvetési kiadást jelentene a szervezet számításai szerint. Elsőként azoknak a járandóságát kell emelni, akik 1985 és 1990 között hagyták abba az aktív munkát - mondta Mihalovits Ervin, a szervezet elnöke, aki úgy véli, nem fogadhatók el azok a szakmai érvek, miszerint a 88-ban, illetve a 89-ben nyugdíjazottakat ki kellene hagyni a felzárkóztatási folyamatból. Ebben a két évben volt a nagy vezetőcsere a szakszervezeteknél, a távozók magas juttatása megtévesztő módon emelte e két évben az átlagos nyugdíj összegét.
Érdekes módon azt soha nem említik a jobboldali véleményformálók, hogy a tizenharmadik havi nyugdíjat a baloldali kormányzás alatt, 2003 februárjában iktatták törvénybe, mint ahogy azt sem, hogy a javaslat első, 2002 októberi szavazását a jobboldal képviselői bojkottálták, a második esetben a jelen lévő Fidesz-KDNP képviselők a törvényjavaslat ellen szavaztak, és a Fidesz-KDNP többsége távol maradt a szavazástól. Mindez nem zavarta őket abban, hogy ugyanők 2006 februárjában, a választások előtt a tizennegyedik havi nyugdíj bevezetésére vonatkozó törvényjavaslatot nyújtsanak be. A Fidesz-KDNP tehát annak a tizenharmadik havi nyugdíjnak a megszüntetését rója fel a baloldalnak, amelyik az ő szavazataik szerint meg sem született volna. Az sem kerül szóba, hogy a tizenharmadik havi nyugdíjat a Bajnai-kormány 2009 májusában, a gazdaságtörténet második legnagyobb (sok neves közgazdász szerint a legnagyobb) világgazdasági válságának kellős közepén volt kénytelen megszüntetni. Azon lehet vitatkozni, hogy ez helyes volt-e, de ha azt vesszük, hogy abban a Görögországban, amelyiknél a magyar gazdaság Szijjártó Péter és Kósa Lajos 2010 júniusi nyilatkozata szerint rosszabb helyzetben volt (ami egyébként nem volt igaz, de a bennfentesek jól kerestek a pánikon), 25 százalékkal csökkentették a nyugdíjakat, más megvilágításba kerül az ügy.
vasútfejlesztés Fókuszban vasút MÁV
Drága, mégsem jobb Noha a jegy az ország minden részében ugyanannyi, nyugaton még lehet szép, új vonatokkal utazni, keletre szinte csak a kiöregedett, mocskos szerelvények jutnak. Litvániában a járatok 99 százaléka öt percnél kevesebbet késik, ezzel a legpontosabbak. Igaz, ugyan, hogy ott 2005 és 2012 között duplájára nőttek a vonatjegyárak, de Magyarországon még ennél is többel. Leszakadt a felsővezeték? Kártérítést fizet a MÁV | Váci Napló Online. Általános jegyáremelés ugyan rég nem volt itthon, de burkoltan szerzett némi pluszbevételt a MÁV a gyorspótjegy bevezetésével. Ebben a legfelháborítóbb, hogy a gyorsvonatok sem száguldanak végig a vonalakon, bizonyos szakaszokon minden megállóban megállnak és ha az ember csak pont azon az 50 kilométeren utazik, ahol csak döcög a pusztán nevében gyors vonat, akkor is pótjegyet kell vennie. Még azoknak a nyugdíjasoknak is, akiknek egyébként ingyenes az utazás. Ugyanilyen lenyúlás az is, hogy egy 240 kilométeres útra kétezer forintot kérnek el kerékpárszállításért ( 4 ezer forintos menetjegy mellé), miközben a vonat teljesen alkalmatlan bicikliszállításra, a fülkés vonatok előterében például csak úgy lehet leállítani kerékpárt, hogy az belóg az ajtókba, nincs hova kikötni.
Miután tavaly a késések miatt összesen 110 milliós kártérítést volt kénytelen kifizetni 12 ezer utasának a MÁV, idén sikerült kicsit összeszednie magát a nemzet vasúttársaságának. Az első hat hónapban ugyanis már csak 5, 5 millió átalány-kártérítést kellett kifizetniük - derült ki a Kisalföld cikkéből. Ebből 2 273 455 forint volt belföldi, 3 219 454 forint nemzetközi vonatok késése után kifizetett kártérítés. A Budapest-Győr-Hegyeshalom vasútvonalon 332 kártérítési igényt rögzítettek, és Győr-Moson-Sopron megyében késésekért közel 1, 3 millió forintos mínuszt volt kénytelen elkönyvelni a MÁV. A szabályok szerint a MÁV-nak a helyjeggyel, pótjeggyel, valamint pót- és helyjeggyel igénybe vehető vonatok esetében 30 perc késéstől kell visszatérítést fizetnie. Magyarán az InterCity és az Expressz vonatok, a gyors- és sebesvonatok, valamint a nemzetközi távolsági járatok (EuroCity, Railjet, EuroNight) esetében jár a kártérítés. Ha az érintett utasok erre igényt nyújtanak be, a menetjegy árának 25 százalékát kötelesek visszafizetni a 30 és 119 perc közötti, 50 százalékát pedig 120 perces vagy azt meghaladó késés esetén - írta a Kisalföld.