A Momó Rádió másik célja, hogy az interneten keresztül a határon túl élő, magyarul beszélő gyermekek is hallgathassanak magyar gyermekzenéket és meséket. A honlapon keresztül pedig kapcsolatba kerülhessenek a Magyarországon lakó kisgyerekekkel. Ezért a Momó Rádió kizárólag magyar hanganyagokat közvetít. Miért jó rádiót hallgatni? "Nem a mesék árulják el a gyerekeknek, hogy a sárkányok léteznek. A gyerekek már tudják, hogy léteznek. A mesék azt árulják el, hogy meg lehet őket ölni. " K. Chesterton Fantázia Sokan úgy gondolhatják, hogy a fantázia nem éppen a legfontosabb tulajdonság az ember életében, de nincs igazuk. MoMo Rádió, a legmesésebb gyerekrádió. Mert az a dolog, amit nem tudunk elképzelni, azt megvalósítani sem tudjuk. A képzelet szárnyalása nem csak a gyerekeknek fontos, hanem a felnőtteknek is. Jómagam, szinte minden nap elmenekülök a saját világomba, amikor megtervezem a napomat, vagy éppen azt, hogy aznap mit főzök. Mindezt a meséknek köszönhetem. A meséknek, amit gyermekkoromban a nagymamám mesélt nekem. Ezek annyira fontos dolgok, hogy még most, 40 év távlatából is tisztán emlékszem rájuk.
A kreatív ember, nem csak a rajzolásban tudja kamatoztatni tudását, hanem a munkájában is. Egy-egy feladat megoldásához, bizony nem csak tudás, hanem kreativitás is szükséges, mivel a problémákat többféleképpen is meg lehet oldani. Persze nem azt állítom, hogy a TV, és a mesefilm egy rossz dolog, hiszen én is nagyon szeretem őket, csak tudni kell, mikor, mit, és mennyit használjuk. " Olvasás "Mostanában sokat hallunk arról, hogy a gyerekek nem szeretnek olvasni. Én erről beszélgettem pár gyerekkel, akik elmondták, hogy azért nem szeretnek olvasni, mert nem találnak benne semmi jót. A szövegeket nem értik, és a könyvek, mivel lassan olvasnak, nem is olyan izgalmasak, mint a filmek. A lassú olvasás pedig csupán a gyakorlat hiányát jelenti. Elgondolkodtam ezen, és arra a megállapításra jutottam, hogy valószínűleg ezek a gyerekek nem tudják, miért is jó olvasni. Vajon, hol rontottuk el? Momó Rádió - ÉLŐ ADÁS - Momó Rádió online hallgatás. Igen, mi rontottuk el, felnőttek. Én hiszem, hogy még nem késő. A gyerekeknek meséket kell olvasni. És nem csak a legkisebbeknek, hanem bátran ajánlhatom kortól függetlenül mindenkinek.
Most mondhatjuk, hogy nincs rá időnk, hogy a nagymamák, már nem szeretnek mesélni, és talán már a felnőttek sem szeretnek olvasni, hogy más a világ, de ez nem igaz. " Szerintem a mesehallgatásra óriási szükség van! Ezért is jött létre a Momó Rádió. "Hiszen ha Szabó Gyula meséli el nekünk az egyik magyar népmesét, akkor az visszarepíthet gyermekkorunk fantáziavilágába, és talán az együtt történő mesehallgatás közelebb hoz minket gyermekeinkhez. " ~Koleszárné Krisztina Öregmama "Egészen négy éves koromig három asszonnyal éltem együtt. Az anyukámmal, a nagymamámmal, és a dédnagymamámmal. Őt, csak Öregmamának hívtam, és bár nagyon sok év telt el azóta, még mindig élesen emlékszem rá. Momó Rádió online hallgatás - Élő adás - NetRádió Online. Öregmama, afféle parasztasszony volt, mosolygós arccal, sok szoknyával, és nevető szemekkel. Szinte az egész napomat vele töltöttem. Anyukám, és a nagymamám dolgozott, én pedig otthon voltam az Öregmamával. Napokat töltöttünk a kékre festett konyhában, miközben készítette az ebédet. Festett hokedlin ülve pucolta a zöldséget, ráncos kezében megelevenedett a krumli, és a hagyma.
Now Playing: A Momó Rádió egy szórakoztató, játékos, ismeretterjesztő rádió óvodásoknak, és kisiskolásoknak. A Momó Rádió azzal a céllal jött létre, hogy az interneten keresztül, a zenék és a mesék által fejlessze a gyermekek kreativitását és fantáziáját, valamint népszerűsítse a magyar gyermekzenéket, meséket, mesejátékokat. Továbbiak Contacts Address: Cím: Cím: 2112 Veresegyház Csokonai u. 110. Email: [email protected] Leave a Review You Also May Like A Forrás Média Stúdió műsorai a Biblia evangéliumát - kiemelt… Tamási Rádió 101. 9 is a broadcast Radio station from Tamasi, … A Petőfi Rádió a Duna Média (régebben a Magyar Rádió)…
Ha dalt szeretnél kérni, vagy csak üzenni akarsz a műsorvezetőnek, akkor próbáld a Facebook dobozban vagy az elérhetőségek egyikén!
A nagy zsúfoltság és a kedvezőtlen higiéniai viszonyok kedveztek a járványok kialakulásának. A piactér volt általában a központ, itt állt a városháza és a templom. A házak általában kőből épültek, de északon a faépületek túlsúlya jellemző, amelyek sokszor váltak a tűz martalékává. A földszintes épülettől a több emeletes lakótoronyig sokféle háztípus létezett. A céhek kialakulása: A céhek az azonos szakmát űzők érdekvédelmi szervezetei voltak. A kereskedők hanzái voltak a céhek csírái, előképe pedig az azonos termék gyártására szakosodott mesterek vallásos egyesületei ( gildék). Amikortól ezek szigorúan szabályozott, zárt csoporttá váltak, már céh ekről beszélhetünk. Voltak olyan szakmák, amelyeknek képviselői nem tömörültek céhekbe: mert szétszórtan dolgoztak (pl. A középkori város - Történelem kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com. szénégetők); mert nők voltak (pl. csipkeverők); mert szervezetileg a király alá tartoztak (pl. pénzverők, bányászok). A céhek a XII. század tól kezdve kiharcolták, hogy tisztségviselőiket maguk választhassák, és hogy részt vehessenek a város irányításában.
Linkek a témában: Paderborn Paderborn - Látnivalók, programok Meghatározás Linkgyűjtemény németországi városokról, tartományonkénti bontásban. Ön azt választotta, hogy az alábbi linkhez hibajelzést küld a oldal szerkesztőjének. Berlin is egy tipikus észak-német város?. Kérjük, írja meg a szerkesztőnek a megjegyzés mezőbe, hogy miért találja a lenti linket hibásnak, illetve adja meg e-mail címét, hogy az észrevételére reagálhassunk! Hibás link: Hibás URL: Hibás link doboza: Észak-Rajna-Vestfália Név: E-mail cím: Megjegyzés: Biztonsági kód: Mégsem Elküldés
A városok kialakulása: A városok kialakulását, azaz jelentős, nem (csak) mezőgazdaságból élő népesség tömörülését, a mezőgazdasági árutermelés kibontakozása, a kereskedelem fellendülése tette lehetővé. A városok létrejöhettek egykori római kori települések helyén, várak és egyházi centrumok közelében, illetve utak találkozásánál, folyami átkelőknél. A városnak a feudális államban különleges helyzete volt: kiváltságokkal rendelkezett. Sylt, az Északi-tenger királynője – Világutazó. A városi jog elemei: önkormányzat joga: általában a városlakók közössége, a kommuna harcolta ki a város birtokosával szemben; bíráskodási jog: szabad bíróválasztás és bíráskodás a város területén és a város lakói felett; gazdasági jellegű jogok: piactartás, adók egyösszegű fizetésének joga; árumegállítójog; birtokjog: a városnak lehettek falvai, jobbágyai; kegyúri jog: szabad plébánosválasztás. A városok a X-XIII. század között Észak-Itáliá ban, Franciaország ban, Angliá ban, Flandriá ban és a Baltikum ban jöttek létre nagy számban. Az átlagos lakosságszám 4-5 ezer körül mozgott, a nagyvárosokban 10-15 ezer ember lakott.
Kezdeményezői az észak-itáliai kereskedővárosok (amelyeknek húsra, borra, gabonára volt szükségük) és a flandriai posztóvárosok (amelyeknek pedig piacra volt szükségük Európa szerte). A szárazföldi kereskedelem első útvonalai a folyamok voltak. Később a folyamvölgyekben (pl. Duna) húzódó, illetve a zarándokutakhoz ( Franciaország ból Rómá ba, illetve Santiago de Compostelá ba) kapcsolódóan szárazföldi utak is ismertté és kedveltté váltak. Az észak-déli kereskedelem központja Franciaországban Champagne grófság volt. Igen hosszan tartottak a vásárok (48 nap). Viszonylag biztonságosak voltak. Jelentős volt a pénzváltás intézménye is, később hitelszervezetet is működtettek.
A városi társadalom: A városlakó szabad ember volt, minden megkötöttség nélkül rendelkezhetett tulajdonával. (" A városi levegő szabaddá tesz " – a városban eltöltött 1 év 1 nap után a jobbágy megszabadulhatott kötöttségeitől. ) Ugyanakkor mindenkinek kellett vagyonának arányában adót fizetnie. A városban lakók kisebbik részének volt polgárjoga. Polgárjogot általában csak ingatlantulajdonos szerezhetett (polgárok). Elsősorban iparűző mesterek, kereskedők, háztulajdonosok voltak. A város irányítása a leggazdagabb polgárcsaládok ( patríciusok) kezében volt, ők alkották a városi vezető testületet (szenátus, városi tanács), közülük került ki a polgármester. A városlakók nagy része polgárjog nélküli szegény volt ( plebs), akik alkalmi munkákból, földművelésből éltek. A város felépítése: A városokat általában fallal vették körül. Igen szűk utcák ( sikátorok) voltak, amelyek nem voltak kikövezve, nem volt közvilágítás. Nem volt csatornázás, a szennyvíz az utcán folyt, a szemét és az ürülék is ott gyűlt fel.