Az előfeszített rugó által kifejtett erő kisebb, mint az állandó mágnes által létrehozott mágneses fluxus ereje, ezért hibamentes berendezés esetén az armatúra a pozíciójában marad. Hibaáram létrejötte esetén a vasmagra (áramösszegző transzformátor) helyezett szekunder tekercsben feszültség indukálóik, ami áramot fog megindítani, ami egy második fluxust fog létrehozni. Az állandó mágnes fluxusát a tekercsen létrejövő második fluxus kioltja, és a rugóban tárolt energia képes lesz az armatúrát kimozdítani a pozíciójából. A kioldórelé működése ezért független a hálózati feszültségtől. 1. Egyfázisú berendezés üzemi vezetői. ; 2. Áramösszegző transzformátor (vasmag). ; 3. 109. relé a 109-es relé működéséről - Ooreka. Vasmagra helyezett tekercs. ; 4. Az előfeszített rugó az armatúrához kapcsolódik. ; 5. Állandó (permanens) mágnes. ; 6. Az állandó mágnes által létrehozott tartó mágneses fluxus. ; 7. Föld irányába haladó hibaáram (200mA); 8. A tekercsben folyó áram hatására keletkezett második fluxus. 9. Pozíciójából kimozdított armatúra.
A FI relé működése A rosszul szigetelt, sérült elektromos vezetékek, illetve a zárlatos berendezések igen veszélyesek lehetnek, mivel könnyedén áramütést okozhatnak. Ez ellen védekezhetünk a FI relé segítségével. Ezt az eszközt is be kell iktatni az elektromos hálózatba, így fog megvédeni bennünket az áramütéstől. A FI relé tulajdonképpen egy érzékelő, ami pontosan méri a fázis és a nulla vezetékek közötti áramerősség különbséget. Alapállapotban a két vezetéken megegyező kell legyen az áramerősség mértéke. Azonban, ha valahol elfolyik az elektromosság, zárlat vagy sérült szigetelés miatt, akkor rögtön megszakítja az áramkört és ezáltal védelmet nyújt. A fázisszekvencia reléjének működési elve és funkciója - Latching relay - Hírek - Zhejiang Great Electrical Co., Ltd.. Ezért nevezik érintésvédelmi relének is ezt a készüléket. Már nagyon kicsi különbségeket is képes észlelni, így ha valaki hozzáér egy zárlatos eszközhöz, akkor a másodperc tört része alatt megszakítja az áramkört, így elkerülhető a tényleges áramütés lehetősége. A FI relé ugyanakkor nemcsak életeket menthet, de megkíméli az elektromos berendezéseket is, a zárlat okozta károktól.
Mondhatnánk, hogy az ezen a területen jól bevált mindennapi eszközeinkben nem tapasztalunk különösebb változásokat, legalábbis nem mindig vesszük észre. A háttérben a gyártók ugyanis nem csak az új piaci igényekre fejlesztenek új eszközöket, hanem a technológiai változásokat követve a régieket is megújítják. Az installációs vezérlő, szabályozó és felügyeleti eszközöknél valóban tapasztalható némi fejlődési, fejlesztési lassulás, melynek egyik oka lehet, hogy nagyon sok funkcióra, feladatra már rendelkezésre állnak a bevált, ismert és jól alkalmazható eszközök. A fejlődés, fejlesztés iránya inkább az IT (Information Technology) felé tolódik, ami, gondolom, senkinek nem meglepő. Mindenki hallhatta, olvashatta már az IoT rövidítést, ami angolul "Internet of Things", magyarul "dolgok (tárgyak) internete". Így nevezzük azt a technológiát, melynek segítségével hétköznapi eszközeinket elérhetjük az interneten keresztül, miközben az eszközök akár egymással is képesek kommunikálni. A jóslatok szerint az IoT fejlődése a közeli jövőben – és látjuk, hogy már a jelenben is – drasztikus sebességgel fog előre nyomulni.
Vezérléstechnika 2015/11. lapszám | Porempovics József | 3462 | Figylem! Ez a cikk 7 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb. ). Bizonyára több olvasó emlékszik még egy régebbi, viszonylag hosszú cikksorozatra, melynek főcíme: "Irányítástechnikai hétköznapok" volt. A cikksorozat elsősorban az úgynevezett installációs vezérlőkkel és szabályozókkal foglalkozott, azok alapműködéseivel és sokszor annál komplexebb vezérlések, szabályozások bemutatásával. A most induló cikksorozat tulajdonképpen ennek folytatásaként újra előveszi a jól bevált és gyorsan telepíthető eszközöket, illetve a velük megvalósítható – és általában meg is valósított – vezérlési-szabályozási ötleteket, megoldásokat. Persze nem a régiek lesznek leporolva, hanem az azóta összegyűlt új alkalmazások kerülnek terítékre továbbhasznosítás céljából. Mielőtt belemelegednénk a konkrét kapcsolások értelmezésébe, nézzük meg nagy vonalakban, hogy mi történt "mifelénk" azóta.
Ezért a szitakötőket emberbarát rovaroknak nevezik, amelyek sok veszélyes rovarot kiküszöbölnek. mennyire agresszívek a szitakötők? bár ezek a repülő rovarok vadnak tűnnek, a szitakötők a legkevésbé erőszakos vagy agresszív repülő rovarok a természetben. Ahogy az várható volt, természetesen a hím szitakötők sokkal agresszívebbek, mint a nők. Több mint 5000 szitakötő faj van, amelyekben csak néhány közülük meglehetősen agresszív (még mindig nem bánthatja az embereket)., Néha az emberek megfigyelhetjük, szitakötők egy nagy csoportot keres, erőszakos, de a valóságban ez csak egy udvarlási viselkedés által mutatott a férfi a szitakötő megpróbálja kérjük, a nőstények. annak ellenére, hogy ezek a lények nagyon közel repülnek az emberekhez, de a szitakötők soha nem ártanak az embereknek. Nagyon ritkán látják, hogy megpróbálnak Megharapni egy embert, és amikor megteszik, még a bőrt sem tudják megtörni. nagyon kíváncsi lények, és az emberek körül lebegnek, de szándékuk soha nem árt senkinek. Ennek a viselkedésnek köszönhetően gyakran fenyegetésnek tekintik őket., szitakötő harapási tünetek amint azt korábban kifejtettem, egy szitakötő soha nem harap meg egy embert, hacsak nem tartja a kezében, és nem érintkezik csupasz bőrével a mandibles-szel.
Gyakran fészkeket is fosztogatna, esznek tojásokat és fiatal madarakat. Jégmadár: Igazi halivadék-pusztító. A kis halakat leginkább az ágakról lesi. A vízparton, ahol a bokrok, fák a víz fölé hajlanak, egy-egy kiálló száraz ág legvégére telepedik, és türelmesen, mozdulatlanul lesi a vizet és a benne folyó életet. Amint a pisztráng, vagy más hal ivadéka a víz felületét megközelíti, a jégmadár lecsap, csőrének késéles káváival megragadja a prédát. Vízisikló: A faj ügyesen közlekedik kígyózó mozgásával mind a vízben, mind a szárazföldön. Hüllő lévén elsősorban nappal aktív, ilyenkor vadászik. Táplálékát kisebb termetű gerincesek képezik, elsősorban különféle halak és kétéltűek, kiváltképpen békák. Rajtaütésszerűen elkapott áldozatát elevenen fogyasztja el. Mérget nem termel. Tarajosgőte: A közönséges tarajosgőte magányos lény. Tápláléka rovarok, férgek, meztelencsigák, csigák, ászkarákok, ebihalak és ikra. A téli időszakban talajrepedésekbe, nagyobb fák gyökerei közé, vagy vastagabb avarréteg alá húzódik be és csak a következő év március-áprilisa körül válik ismét aktívvá.