A Variációk egy párra Szabados Ágnes híradós műsorvezető, olvasás-népszerűsítő, a Nincs időm olvasni kihívás (NIOK) alapítója ajánlásával jelenik meg újra. "A mi lett volna, ha tökéletes regénye. Egy több verzióban elmesélt szerelmi történet arról, hogy a döntéseink milyen mértékben befolyásolják életünk alakulását. Az évtizedeket felölelő... bővebben Válassza az Önhöz legközelebb eső átvételi pontot, és vegye át rendelését szállítási díj nélkül, akár egy nap alatt! Budapest, II. ker. Libri Mammut Könyvesbolt bolti készleten Budapest, II. kerület Stop Shop Bevásárlópark Budapest, VI. kerület Nyugati tér Összes bolt mutatása A termék megvásárlásával kapható: 332 pont 5% 3 490 Ft 3 315 Ft Kosárba Törzsvásárlóként: 331 pont Események H K Sz Cs P V 28 29 30 31 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 1
Összefoglaló A Variációk egy párra Szabados Ágnes híradós műsorvezető, olvasás-népszerűsítő, a Nincs időm olvasni kihívás (NIOK) alapítója ajánlásával jelenik meg újra. "A mi lett volna, ha tökéletes regénye. Egy több verzióban elmesélt szerelmi történet arról, hogy a döntéseink milyen mértékben befolyásolják életünk alakulását. Az évtizedeket felölelő családregény Eva és Jim szerelmét, majd házasságát beszéli el egyetemista koruktól öregkorukig, három verzióban. Szeretetre méltó karakterek, bámulatos történetvezetés, elgondolkodtató fordulatok. Egy történet, amely sokáig veled marad. Azoknak a töprengőknek ajánlom, akik gyakran eljátszanak azzal a gondolattal, hogyan alakult volna az életük, ha bizonyos helyzetekben másképp döntenek. Léteznek-e véletlenek? Vagy sorsunk előre elrendeltetett, bármennyire is küzdünk ellene? Ha hiszel a sorsban és nem hiszel a véletlenben, akkor ez a lenyűgöző, szívszorító történet felejthetetlen utazás lesz számodra! " Eva és Jim tizenkilenc évesek, a cambridge-i egyetemre járnak, amikor 1958-ban útjaik keresztezik egymást.
Tartalom: A Variációk egy párra Szabados Ágnes híradós műsorvezető, olvasás-népszerűsítő, a Nincs időm olvasni kihívás (NIOK) alapítója ajánlásával jelenik meg újra. "A mi lett volna, ha tökéletes regénye. Egy több verzióban elmesélt szerelmi történet arról, hogy a döntéseink milyen mértékben befolyásolják életünk alakulását. Az évtizedeket felölelő családregény Eva és Jim szerelmét, majd házasságát beszéli el egyetemista koruktól öregkorukig, három verzióban. Szeretetre méltó karakterek, bámulatos történetvezetés, elgondolkodtató fordulatok. Egy történet, amely sokáig veled marad. Azoknak a töprengőknek ajánlom, akik gyakran eljátszanak azzal a gondolattal, hogyan alakult volna az életük, ha bizonyos helyzetekben másképp döntenek. Léteznek-e véletlenek? Vagy sorsunk előre elrendeltetett, bármennyire is küzdünk ellene? Ha hiszel a sorsban és nem hiszel a véletlenben, akkor ez a lenyűgöző, szívszorító történet felejthetetlen utazás lesz számodra! " Eva és Jim tizenkilenc évesek, a cambridge-i egyetemre járnak, amikor 1958-ban útjaik keresztezik egymást.
Kérésetekre megpróbálkozom a lehetetlennel: kiválasztani a 2018-as évem valamivel több mint 60 olvasmányából a legjobb ötöt. A szelekciómban sokkal inkább az érzéseim, semmit a mű irodalmi értéke játszott szerepet. Értem ezt úgy, hogy nem mérlegeltem, hogy a kötet szépirodalom vagy lektűr, hogy mennyire ismert vagy tökéletesen ismeretlen a szerzője, hogy kemény vagy könnyű témát dolgoz fel, vagy hogy a többség által éppen egekig magasztalt vagy inkább kritizált. Arra tekintettem vissza, melyek hagyták a legmélyebb nyomot bennem, melyeket olvasnám újra akár most azonnal, melyekről van valami olyan erős benyomásom, ami miatt szinte már szerelemmel gondolok vissza rájuk! Jöjjön az erősen szubjetív top5-öm. Ha bármelyikhez kedvet kapsz, azt kívánom, hogy olyan jókor találjon meg, mint engem és legalább akkora élményt is jelentsen! — Laura Barnett: Variációk egy párra A "mi lett volna, ha" tökéletes regényeként aposztrofáltam, márciusban. Elképesztően nagy hatást gyakorolt rám, Jim és Eva máig velem vannak, mindhárom verziójukban.
– Sunday Telegraph "Városokon, országokon, évtizedeken átívelő, finoman kidolgozott, magával ragadó regény, mely a szerelem témáját nem pusztán a romantika felől közelíti meg. " – The Bookseller "Laura Barnett regénye azon kevés irodalmi művek közé tartozik, mely komolyan elgondolkodtatja olvasóját arról, hogy a siker milyen hatással van a szerelemre és a házasságra. " – Observer Gyors szállítás 30 napos elégedettségi garancia 10000Ft felett ingyenes házhozszállítás GYAKran ismételt kérdések Válaszd ki a rendelni kívánt termékből a számodra megfelelő fajtát és mennyiséget! Kattints a "Kosárba teszem" gombra! A kosár oldalon ellenőrizd a kosarad tartalmát és válaszd ki a számodra megfelelő szállítási módot! Ha van kedvezményre jogosító kuponkódod itt tudod beváltani. Ezen az oldalon még kivehetsz vagy több terméket is tehetsz a kosaradba. Ha végeztél a kosarad ellenőrzésével, akkor kattints a "Tovább a pénztárhoz" gombra. A pénztár oldalon add meg a számlázási és szállítási adatokat! A csillaggal jelölt mezők kitöltése kötelező.
Jim sétál. Eva biciklizik. Kis híján összeütköznek. Ami ezután történik, meghatározza a jövőjüket. "Átgondolt, higgadt megközelítése annak az izgalmas kérdésnek, milyen szerepet játszik a véletlen és a végzet az életünkben. " - Sunday Telegraph "Városokon, országokon, évtizedeken átívelő, finoman kidolgozott, magával ragadó regény, mely a szerelem témáját nem pusztán a romantika felől közelíti meg. " - The Bookseller "Laura Barnett regénye azon kevés irodalmi mű közé tartozik, mely komolyan elgondolkodtatja olvasóját arról, hogy a siker milyen hatással van a szerelemre és a házasságra. " - Observer
VÍZKERESZT (JANUÁR 6. ) Vízkereszttel zárul a karácsonyi ünnepkör és kezdődik a farsangi időszak. Vízkereszt vagy háromkirályok napja az egyik legrégibb egyházi ünnep, a 4. századig ezen a napon ünnepelték Jézus születésnapját és az évkezdetet is. Ekkor emlékezik meg az egyház a napkeleti bölcsekről és Jézusnak a Jordán vizében történt megkeresztelkedéséről. Ez utóbbi emlékére kezdetben a keleti egyház - a középkortól a nyugati egyház is -, e napon vizet szentel. A szentelt víznek mágikus ereje, gyógyító, gonosz űző, rontást megelőző szerepe volt. E napon nemcsak vizet, hanem tömjént, krétát, sőt egyes helyeken sót is szentelnek. Január 6., Vízkereszt napja | KÖRKÉP online. A víz és tömjén szenteléséből alakult ki a házszentelés. Vízkereszt napjához is kapcsolódnak időjárásjóslások, Berettyóújfalun a következő: " Ha vízkereszt vizet ereszt, ízikedet padra rekeszd! " (ízik=takarmánymaradék, nádtörmelék, kukoricaszár, amelyet fűtésre is használnak, pad=padlás)
Később az ünnep elsődleges témája a keleti egyházban Jézus keresztsége, Nyugaton a háromkirályok látogatása lett. Máté evangéliuma szerint a háromkirályok a betlehemi csillagot követve mentek Keletről Júdeába, hogy az újszülött Jézusnak hódoljanak: aranyat ajándékoztak a Királynak, tömjént az Istennek és mirhát az embernek. Az evangélium mágusnak nevezi őket, de nevüket nem említi. A hagyomány szerint hárman voltak, a 8. században élt Beda Venerabilis angol szerzetes már nevüket is leírja: Caspar, Melchior, Balthasar – azaz Gáspár, Menyhért, Boldizsár. JANUÁR 6. VÍZKERESZT | Magyar néprajz | Kézikönyvtár. A vízkereszt második evangéliumi története szerint Jézust a Jordán folyóban megkeresztelte Keresztelő Szent János, és ekkor a Szentlélek galamb képében alászállt rá. Jézus ettől kezdve tanított. Az ünnep harmadik evangéliumi története Jézus első csodatétele a kánai menyegzőn. Anyja, Mária kérésére borrá változtatta a vizet, és ezzel kinyilvánította isteni erejét. A római egyház szertartásai szerint ezen a napon vizet és tömjént szentelnek.
Január hatodika, a vízkereszt napja, melynek ünnepét a legtöbben a karácsonyfa lebontásához társítják. Ennél azonban jóval nagyobb a jelentősége. Az alábbiakban az ünnep eredtéről, valamint a hozzá kapcsolódó népszokásokról olvashatnak. A vízkereszt, más szóval epifánia – megjelenés – az egyik legősibb keresztény ünnep, Jézus megjelenésének ünnepe. Az ünnep eredete több mint ezer évre nyúlik vissza, előbb keleten, majd nyugaton terjedt el a IV. századtól a keresztények körében, akik számára ez az ünnep – a karácsony létezése előtt – Jézus születésének, megkeresztelkedésének, a napkeleti bölcsek látogatásának és Jézus első, kánai menyegzőn tett csodatételének ünnepe volt. Vízkereszt napja - január 6. Jézus születésével Isten megjelent az emberek között a földön. Születésének jele a betlehemi csillag volt, melyet követve a napkeleti bölcsek eljutottak hozzá, hogy köszöntsék őt, és hódolatukat fejezhessék ki. Gáspár, Menyhért és Boldizsár aranyat, tömjént és mirhát ajándékozott neki. Aranyat a királynak, tömjént az istennek, mirhát pedig az embernek, akiket Jézus magában képviselt.
Szenteltvízzel hintették be ezeket, és öntöttek is ebből a padlóra, hogy Isten oltalmába helyezzék, és az ő segítségét kérjék rájuk, ott élt napjaikra, állataikra. Az állatokat meg is itatták némi szenteltvízzel, hogy védve legyenek a betegségektől. Az emberek magukra is locsoltak a vízből, hogy kivédjék a rontást és a betegségeket. A házszentelés végén az ajtóra az évszám és három betű, a G, az M és a B került fel, de két lehetőség is van, mit jelentenek a betűk: az egyik a napkeleti bölcsek neveinek kezdőbetűi, mely, mivel a vízkereszt az ő látogatásuk ünnepe is, lehetséges lenne. A másik lehetőség egy latin mondat, a Christus Mansionem Benedictat, azaz, Krisztus Áldja meg e házat ugyancsak egy kézenfekvő jelentés. Szokás volt vízkeresztkor az esti csillagjárás vagy csillagozás, mely hasonló volt a betlehemezéshez. A papírsüveget viselő gyerekek a napkeleti bölcsek útját játszották el Betlehem felé. Érdekes néphagyományok kapcsolódnak január hatodikához külföldön is. Olaszországban például egy Befana nevű jóboszorkány hoz ajándékot ilyenkor, egyes latin-amerikai országokban pedig ezen a napon tartják az ajándékozást karácsony helyett.
Vízkereszt hagyományos elnevezése, az epifánia a görög epiphaneia, megjelenés szóból származik, a Szentírásra utal vissza. Az Ószövetségben Isten különféle módokon nyilvánítja ki önmagát az embereknek, ahogy megjelenik Mózesnek az égő csipkebokorban vagy a tűzoszlop képében, vagy ahogy prófétái által szól hozzánk. Az ószövetségi ígéretek Jézus Krisztusban teljesednek be, amikor Isten emberré lesz. A latin kifejezés is erre utal: Epiphania Domini, magyarul: az Úr megjelenése vagy Urunk megjelenése. Vízkereszt ünnepe emlékeztet minket arra, hogy Jézus Krisztusban Isten megjelent közöttünk és elhozta nekünk az üdvösséget. A keleti egyházakban ezért sokáig egyet jelentett a születés és az epifánia ünnepe. Vízkeresztkor ünnepeljük a napkeleti bölcsek, vagy népiesen a háromkirályok érkezését. Az evangélium bölcseknek nevezi őket, de nevüket nem említi. A hagyomány szerint hárman voltak, a 8. században élt Beda Venerabilis a nevüket is említi: Caspar, Melchior, Balthasar – azaz Gáspár, Menyhért, Boldizsár.