Szabó Brigitta: Gárdonyi Géza: Egri csillagok - Keletkezési körülménye Szabó Brigitta Gárdonyi Géza: Egri csillagok Keletkezési körülménye Gárdonyi József részletesen leírta, milyen okok késztették az írót arra, hogy éppen az egri várvédelmet és e várvédelem hős vitézének, Bornemissza Gergelynek életét írja meg. Egy alkalommal az egri várban elmesélte fiának a vár ostromát. A kisfiú képzeletében Bornemissza Gergely hőstettei keltették a legnagyobb csodálkozást. "Ekkor gondoltam rá, hogy ennek a Gergely deáknak életét meg kellene írnom regénynek"- írja Gárdonyi. Egri csillagok szerkezete 6. Így látott hozzá az író a kutatómunkához, a kor történelmének tanulmányozásához, hogy életre keltse az egri hősöket. Az író irodalmi és történelmi források, a tárgyi emlékek és a helyszínek elmélyült, tudósra valló tanulmányozása után kezdett regénye megírásához. Irodalmi forrása Tinódi Lantos Sebestyén Crónica című munkája volt, amelyből az Egervár viadaljáról való ének eseményeit építette be regényébe. Könyvtárában ma is megtekinthetők a XVI.
század történelmének legfontosabb forrásai, amelyeket éppen az ő életében, a XIX. század második felében tárt fel a történettudomány. Olvasta Szeremy, Verancsics, Hammer, Dzselalzade Musztafa munkáját, a Négyszáz magyar levél a XVI. századból című gyűjteményt, Istvánffy Miklós 1868-ban kiadott összefoglalását és Salamon Ferenc könyvét a török hódítás koráról. A bécsi levéltárban is megnézte a XVI. Egri csillagok szerkezete 2. századból való történelmi följegyzéseket. Érdeklődéssel tanulmányozta az életmódot, a népszokásokat, a beszédmodort az egykorú levelezésekből. Felkereste a Nemzeti Múzeum régiségtárát, majd a konstantinápolyi Szultán-múzeumot. Itt megnézte a nevezetes héttornyú börtönt, a Jedikulát – Török Bálint fogságának színhelyét. Az öltözködés korhű megjelenítéséhez a török kosztümkönyveket forgatta, és vizsgálta a régi fegyvereket, hogy a hadviselés leírásánál minden szempontból hiteles, megbízható legyen. Írói szabadságát az események leírásában, a szerteágazó szálak összeszövésében és a regény nyelvi megformálásában érvényesítette.
Gárdonyi sokat töprengett azon, hogy milyen címet adjon regényének. Munkája közben szinte minden egyes fejezetcím lehetséges regénycímként merült föl benne. Az első cím: "Gergő diák" volt, ezt később felváltotta a "Holdfogyatkozás", majd a "Hol terem a magyar vitéz? ", a "Török gyűrű", a "Hold és a csillagok" címek. Az utóbbiból alakult ki a végleges, jelképes cím, hiszen valóban fényes csillagként ragyog az egri vitézek hőstette a magyar nép előtt. Nemcsak a címen, hanem a regény kezdetén is sokat gondolkozott az író. Egri csillagok szerkezete - Resurse didactice. Először úgy indította a regényt, hogy Bornemissza Gergely és Cecey Éva kisfiát, Bornemissza Jancsikát elrabolta Jumurdzsák. Nem találta jónak, elég érdekesnek ezt a bevezetést, félbe is hagyta és eltette egy időre a mű kéziratát. Végre rájött a talány kulcsára: Gergely teljes életét kell megírnia, az életrajzi regény érdekes fonalán kell futtatnia az eseményeket.
A Moderna-vakcinából minden esetben fél dózis adható – emelték ki. Az előző ajánlásról, melyet a harmadik oltás esetében adott ki a Nemzeti Népegészségügyi Központ, korábban az Index is beszámolt. Erről összefoglaló cikkünkben bővebben is olvashatnak. Jön a negyedik oltás? A negyedik oltásról a Nemzeti Népegészségügyi Központ ajánlásából kiderült, hogy a bevezetése egyelőre nem indokolt, azonban a járvány alakulásának a függvényében később döntenek erről. Kiderült, milyen vakcinát lehet kérni a harmadik oltáshoz. Utazás, külföldi munkavállalás céljából való adása szakmailag nem indokolt – tették hozzá. Mi a helyzet az immunhiányos betegekkel? Az NNK ajánlása szerint az immunhiányos betegeknél az alapimmunizálás három oltásból áll. Javasolt a harmadik oltás az immunszupresszív és immunmoduláló kezelésben részesülők esetében. A csökkent immunitású betegcsoportok oltásával kapcsolatos klinikai vizsgálatok, adatgyűjtések és kutatások eredményei folyamatosan kerülnek elemzésre. Ezek és a járványhelyzetben kialakuló epidemiológiai változások akár rövid időn belül is az ajánlások átértékelését tehetik szükségessé – emelte ki az NNK.
A Fővárosi Önkormányzat ingyenes vizsgálatain a kínai Sinopharm például rosszul szerepelt, a - nem reprezentatív - első eredmények alapján az ezzel oltott 60 év felettiek majdnem negyedénél nem mutattak ki kellő mennyiségű ellenanyagot. Erre kontrázott rá a SOTE, hogy náluk viszont sok olyan embernél is kimutatták az ellenanyagot, akik máshol negatívra teszteltek. Az MTA immunológus főtitkár-helyettese, Erdei Anna arra hívta fel a figyelmet, hogy a kínai gyártó is csak 59 éven aluliaknak ajánlotta ezt a vakcinát, mivel idősebbek esetében nem végeztek vizsgálatokat. Erdei Anna szerint akinek nincs ellenanyag a szervezetben, annak nincs védettsége sem. Ezért mRNS-vakcinával újra kell oltani őket.
Elképesztő esettel szembesült az Agroinform szerkesztősége a napokban, amikor egy szakmai fórumon a korábbi évekhez képest töredéke látogatói létszám gyűlt össze az értékes előadásokra. A program zárt térben került megrendezésre, így a szervezők védettségi igazolványhoz kötötték a részvételt. Sokan jeleztek vissza az érdeklődők közül, hogy ők csak azért nem vesznek részt a rendezvényen, mert nincsenek beoltva, védettségi igazolvány hiányában pedig nem jöhetnek – és egyébként nem is tervezik az oltás felvételét. Egyikük megnyilvánulását idézzük: "A mi tanyánkon mi szabjuk meg, hogy mit csinálunk. A jószág is elvetélt a múltkor egy oltástól, mi sem tudjuk, hogy mi van ebben a vakcinában. Nem akarok az oltástól meghalni. " – Ezen sorok láttán bizonyára sokan ledöbbennek és nem akarnak hinni a szemüknek olvasóink, hogy ilyen förtelmes sületlenséget hogyan mondhat egy GAZDA... Sokszor gondoljuk úgy, hogy bizonyos dolgokat nem kell túlragozni a termelők számára, hiszen aki a természettel összhangban él, az többet tud az "átlagos" polgároknál.