2019-ben Bulgáriában, Veliko Tarnovóban mutatkozott be nagy sikerrel az ottani helyi alkotókkal kiegészülő anyag. Ez egyfajta tiszteletteljes gesztusként is értelmezhető, hiszen a Paul Engelmann és Wittgenstein által az utóbbi nővére, Margarethe Stonborough számára tervezett egyedülálló villaépületben 1975 óta a bécsi Bolgár Kulturális Intézet található utazó kiállítás idei helyszínei az art quarter budapest majd pedig Belgrád, a turné a tervek szerint 2021-ben Temesváron ér véget az európai kulturális fővárosi programok keretében a Muzeul de Artában. Ludwig Wittgenstein a filozófiának és különösen az úgynevezett katedrafilozófiának olykor radikálisan hátat fordító legendás személyiség is volt, művészetrajongó tudós, aki nagypolgári létét feladva állt például a bizonyos perspektívából a világ végének számító helyen általános iskolai tanítónak, s egyaránt alkalmazta a korabeli pedagógia legprogresszívabb módszereit és mindennek az ellenkezőjeként a nádpálcás nevelést. A kiállítás e kettősségek szellemében és a legkülönfélébb képzőművészeti médiumok és témák mentén szerveződik: a személytelennek tűnő bölcseleti tézisek és a személyesség, a nyelv és a hallgatás, a kommunikáció és az értetlenség, a manuális munkamódszerek és a digitális képek, festmények és installációk, szobrok és filmek, humor és pátosz összjátékában.
Olasz Nagykövetség, London
Kötelmi jog szerződések megszerkesztése, véleményezése pl.
H-7621 Pécs Mutasd a térképen Telefono: 36. 30. 2531. 302 Fax: 36. 72. 786. 732 E-mail:
Sokan jó okkal már előre Az ötödik elem hez mérik Luc Besson új filmjét, hiszen mindkettő sci-fi, amiben jócskán benne volt Jean-Claude Méziéres keze is (aki, nem mellesleg, a Valérian és Laureline képregény egyik kitalálója volt). A Valerian és az ezer bolygó városa (továbbiakban csak Valerian) viszont inkább hasonlítható James Cameron Avatár jához, már ha az utóbbiból kispórolták a Farkasokkal táncoló áthallásokat. Egy nagyon szép, sok tekintetben forradalmi látványvilágú film, aminek grandiózusságát azonban aláássa a vékonyka történet. Pedig nem indul rosszul, a felütés nagyon is eltalált, amikor az Alfa űrbázison az emberek David Bowie Space Oddity aláfestő zenéjére előbb saját társaikat fogadják mindenféle nemzetiségből, majd, ahogy telnek az évek, újabbnál újabb idegen fajokat, míg nem az űrállomás addig terjeszkedik, hogy el kell hagynia a Föld vonzáskörét, hogy aztán az űrben tovább növekedve a címben szereplő várossá váljon. Nagyon jópofa a film konfliktusát elindító első jelenet is, le se tagadhatná francia gyökereit az idilli pszichedelikusságával, ami engem kicsit a Gandahar ra emlékeztetett.
A beszólások, szituációs poénok meglehetősen laposak és kimódoltak, az abszurd megjelenésű figurák pedig önmagukban már nem elegendők a szórakoztatáshoz - mint Az ötödik elem idején, mikor az a film egyfajta kultúrsokként érte a közönséget, ami zavarában nem tudott nem nevetni a tarka összevisszaságon. A Valerian sztorija pedig amilyen egyszerű, legalább annyira túl van csavarva, hogy aztán az utolsó harmadban az egyik szereplő vagy 15 percen át magyarázza, hogy mit láttál idáig, és akkor döbbenj rá, hogy pontosan azt láttad, amit látni véltél: egy szögegyenes, közel sem magával ragadó történetet. Még szerencse, hogy ezekért a csöppet sem apró hiányosságokért a film kreatív világalkotása sokszorosan kárpótol: a történéseknek helyt adó Alphát, azaz az ezer bolygó városát Besson és csapata hihetetlen nagy fantáziával alkotta meg, hogy ezt a világot még elképesztőbb akciójelenetekkel töltse fel, melyek között egy-kettő már-már zavarba ejtően összetett. És ezen a téren bőségesen érezhető a francia direktor fékevesztettsége: őt nem érdekli, hogy ezek a dolgok - a világ és az akció - hogy funkcionálhatnak a fizika és a logika törvényei mellett, mi több, ő azt akarja, hogy ezek a kérdések még csak fel se vetődjenek az emberben, ezért kifogyhatatlan bőségszarujából konstans módon önti a nézőre a vizualitást, amiben rengeteg ötlet, kiszámíthatatlanság és (részben azért kihasználatlan) potenciál rejlik.
131 faszság van benne, legalábbis ennyit számolt a filmes böszmeségek számlálásával foglalkozó sorozat legfrissebb darabja. Nekem többnek tűnt, de ettől még kiválóan szórakoztam rajta. Ja, és azon kevés filmek közé tartozik, amin kifejezetten javít a szinkron.