2021. aug 20. 18:37 #Janza Kata #Család #kapcsolat #Gyerek Janza Kata és Pesák Ádám /Fotó: RAS Archív Budapest – Öt éve boldog párjával, Pesák Ádám színésszel Janza Kata, aki úgy érzi, végre megtalálta azt a boldogságot, ahol végre nincs olyan feszítő tényező, ami frusztrálná. Ádám ugyanis nem szeretne gyereket, Kata lányával és fiával azonban szuperül kijönnek. Kata sokáig tartott attól, hogy a 14 éves Samu és a 23 éves Janka egyszer a szemére veti, hogy a sok előadás miatt nem volt velük annyit, amennyit szeretett volna. Mára azonban már elengedte ezeket az érzéseket és mérhetetlenül büszke mindkét gyerekére. - Sokáig tartottam tőle, hogy egyszer megkapom majd tőlük, hány este voltam távol az előadások miatt, de hihetetlenül jó fej és megértő gyerekeim vannak. A nagyszülők rengeteget segítettek, ma pedig már sok előadásban ők is megnéznek, a Rómeó és Júliát pedig, amit sok év után újra játszom, kifejezetten imádják – kezdte a Blikknek Janza Kata, aki mérhetetlenül boldog, hogy Janka lánya visszatér hozzá.
05 13:16 Bulvár Öt év után futott zátonyra Janza Kata és Pesák Ádám kapcsolata, mégis szeretettel emlékeznek vissza erre az időszakra. Továbbra is láthatják őket a nézők a színpadon, de magánéletükről többet nem beszélnek. Mindezt a Facebookon jelentették be. A színésznő egy hosszadalmas bejegyzésben számolt be erről. Szomorú hírt közölt Janza Kata: vége! TWN - 22. 05 09:34 Bulvár Öt évig tartott, vége. Janza Kata és Pesák Ádám egy közös közleményben hozta nyilvánosságra, szakítottak. További cikkek
Bízunk benne, hogy ezzel az információval egyszer és mindenkorra elejét tudjuk venni annak, hogy olyan cikkek szülessenek rólunk, amelyekben mi nem működtünk együtt az újságírókkal. Öt közösen töltött év után számunkra természetes, hogy szeretettel gondolunk egymásra. A közönség továbbra is láthat együtt minket a színpadon vagy más fellépés alkalmával, de a privát életünket a továbbiakban egymás nélkül képzeljük el. Kettőnkkel és a szakításunkkal kapcsolatban nem kívánunk nyilatkozni a jövőben. Ezúton kérjük a sajtó képviselőit, hogy döntésünket tartsák tiszteletben, és ne keressenek minket ebben a témában. Közleményünk csak teljes terjedelmében közölhető, és minden olyan megjelenés, ahol jelen információktól eltérő tartalommal találkozunk, jogi lépéseket von maga után. Döntésünk tiszteletben tartását ezúton is köszönjük! Janza Kata, Pesák Ádám Kiemelt kép: Schumy Csaba
📘 Read Now 📥 Download eBook details Title: Rokonok Author: Móricz Zsigmond Release Date: January 11, 2013 Genre: Theater, Books, Arts & Entertainment, Nonfiction, Pages: * pages Size: 412 KB Description Csupa rokon, csupa rokon az egész világ. Mindenkinek van egy szegény rokona, akit el lehet helyezni, azok aztán, ha már benne vannak az állásban, semmit se csinálnak, se gondolatuk, se szorgalmuk tovább nincs... Tíz bemutatót tervez az új évadban a kolozsvári színház – kultúra.hu. Én halálos ellensége vagyok a rokonoknak. Ez a rákfenéje az egész magyar életnek... Ebook Download "Rokonok" PDF ePub Kindle
SYNOPSIS "Rokonok című regényemben felállítottam azt a tételt, hogy minden családban van egy ember, a többi rokon. Ez azt jelentené, hogy van egy tehetséges, erős egyéniség, akire a sok tehetetlen rátámaszkodik. S azt is, hogy az erős semmit sem produkálhat, mert a hírnév körülveszi, s lehúzza a mélybe. " - írta Móricz Zsigmond 1933-ban. SZON - A lókupec értünk, helyettünk is harcol. A történet főszereplőjét Kopjáss Istvánt a szerényen élő tisztviselőt váratlanul Zsarátnok város főügyészének nevezik ki. A hír gyorsan terjed, és a közeli- távoli rokonok szinte a kilincset adván egymásnak sorra jelennek meg a hőn áhított jobb lét reményében. Egyedül csak felesége, Lina marad a realitás talaján, aki folyvást óvatosságra inti férjét. Ám a hatalom, fényűzés, korrupció, gyengéd érzelmek négyese mindent felülír…
Publisher Description Móricz 1936 őszén a Ferenc József hídon találkozik egy fiatal lánnyal, aki öngyilkosságra készül. Magához veszi, majd örökbe fogadja – megmenti az életnek és a magyar irodalomnak. A volt lelenc és lágymányosi prolilány megrázó élettörténete szolgáltatja a nyersanyagot előbb a Csibe-novellákhoz, később, 1940-ben az Árvácska című regényhez. Ennek a könyvnek – amint Móricz vallotta – " a legeslegkisebb mondata is magából a nyers életből szállott fel". A török és a tehenek és más mesék - Móricz Zsigmond meséi. A vérlázító tények azonban túlmutatnak önmagukon: a húszas-harmincas évek fordulójának alföldi tanyavilágában kallódó kis Állami Árvácska sorsában Móricz a tisztaság és jóság kiszolgáltatottságának példázatát írja meg. Nyomor-naturalizmusba vesző dokumentumregény helyett lírai pátoszú művet alkotott, amelyet "csak égre kiáltva lehet elsikoltatni, mint a világ lelkiismeretének bűnbánó zsoltárait".
– Tizennyolc film készült a műveiből, akadt, amit kétszer is adaptáltak. 1945 előtt a színpadon is sikeres Móricz-műveket vitték filmre, míg később belépett az ideológiai szempont: az államszocialista korszakban olyan írókra terelődött a figyelem, akik klasszikusként garanciát jelentettek a minőségre, de az adott ideológiai elvárásoknak is megfeleltek. Móricznál finom árnyalatok vannak a tekintetben, hogy miként lehet a szegények iránti elkötelezettséget baloldalivá avatni, de később már nem eszerint történt a feldolgozás, erre jó példa Szabó István Rokonok rendezése – részletezte a filmtörténész. Szerinte azonban nem jobb vagy rosszabb attól a film, ha történetközpontú, s akkor sem, ha a gondolatiságot adaptáló szerzői film készül. – Ráadásul sokszor érezhető, hogy problémák vannak egy film forgatókönyvével – hisz nem minden rendező kiváló író –, ezért egy már jól megírt történet támpontot is adhat. Nem ördögtől való, ha a filmes erre támaszkodik, ezért sem mondanám alacsonyabb rendűnek az adaptációt.
Hogy miért? Mert bennünket is dühítenek a nyikhaj, pökhendi kölykök, az őket a legnagyobb bajból is kihúzó "rokonok", a szószék hatalma mögé bújó, ájtatos egyházfik – olyannyira, hogy azt érezzük: legszívesebben felmennénk a színpadra, hogy mi magunk tegyünk rendet, és örülünk, hogy valaki ezt megteszi helyettünk. Emlékeznek Michael Douglas filmjére, az Összeomlásra? A Köz- ellenségben is eljön az a pont, amikor már semmi sem számít, amikor a bosszúvágy felülír erkölcsöt, törvényt, addig biztosnak hitt értékeket. A darab azt kérdezi: meddig mehetünk el az igazunkért? Gulácsi Tamás Luther Mártonként egy ideig megengedő, később viszont dörgedelmes: szerinte Kohlhaas a harag köntösébe öltözteti az igazságot, és azt teszi, ami a feljebbvalója dolga lenne: ítélkezik. Géczi Zoltán alakítja Kohlhaas Mihályt, aki a szemünk előtt változik át elvakult igazságosztóvá Súlyos vádak röpködnek, de az állami igazságszolgáltatásból kiábrándult főhős rendíthetetlen. Megittasul a vér szagától, s rosszabbá válik, mint akiket üldöz – de hogy a harca öncélú lenne?!
Van, aki úgy tartja, az irodalom és a film két külön nyelv, más szerint nem hiba a feldolgozás, és akár a magyar sorozatok is hozhatnak újat a jövőben. Megannyi irodalmi mű adaptációjával találkozunk, legyen az dráma vagy romantikus film, esetleg sűrű fikció, ám sokszor nem ismerjük a korábbi írást, és újként tekintünk az adott produkcióra. A feldolgozások időnként hangsúlyozottan követik egy történet ívét, máskor az irodalom inspirációként szolgál a mozgóképhez. Vannak meghatározó önálló alkotások, és akad, ahol képtelenség elvonatkoztatni az "eredetitől". Mitől működhet a feldolgozás: ez az egyszerűbb út, vagy nagy lehetőségeket rejt? FILMTÖRTÉNETI SZEREP – A témának kétféle megközelítése lehet: az egyik elméleti, amely szerint két különböző médiumról van szó, és az a kérdés, hogy miként lehet az egyik formaeszközét a másikéba adaptálni. Mi az, ami átkerülhet egyikből a másikba: a legegyszerűbb a történet, ahol ugyanazok a karakterek, a helyszínek, a konfliktusok, míg az a ritkább, amikor az irodalmi mű stílusát, poétikai formáját próbálja meg megjeleníteni a saját mediális közegében a rendező.
KÉT KÜLÖN NYELV Tarr Béla filmrendező szerint a kérdés egyszerű, abból lehet és kell filmet csinálni, amire az alkotó fogékony. – Személyes ügy, hogy az ember mihez nyúl hozzá. Az én esetemben ez mindig így működött – kezdte. Hangsúlyozta, az irodalom és a film két különböző nyelv, nincs átjárás közöttük. – Nincs olyan, hogy adaptáció, én ebben nem hiszek. Az viszont, hogy valamiféle azonosságot és közös látásmódot közvetítsen a két műfaj, létkérdés. Az irodalmi műnek mindig van valóságalapja, ha más nem, egy személy, vagy bármilyen apró részlet, és amikor az ember ezt megérzi, nem azt "adaptálja", hanem visszakeresi a valóságban ugyanazokat a helyzeteket, amelyeket már le lehet filmezni. Vegyünk egy saját példát: ha megnézi Krasznahorkai László Sátántangó című könyvének első mondatát, az jut eszébe, hogy ebből nem lehet filmet csinálni. És valóban, nem is a mondatot filmezi le az ember, hanem megkeresi, hogy mit is jelent a mondat, és megpróbálja megtalálni azt a filmnyelvet, amely ugyanazt fogja közölni a nézővel, mint az irodalom az olvasóval – részletezte.