világháborút követő éveket. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy nem csak az adott plébánia kárai kerültek felsorolásra, hanem sokszor az egész település szellemi és anyagi állapotát is bemutatják. Ötvös "botrányos" könyvnek nevezte a kötetet, mert szerinte a benne olvasható források világosan rámutatnak az 1945-ös felszabadulás-narratíva és a "megtévedt kommunisták" mítoszának tarthatatlanságára. Fotó: Kollár Levente A Szerzetesrendek a Veszprémi Egyházmegyében. A Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolán 2014. augusztus 27–28-án rendezett konferencia előadásai címet viselő tanulmánykötetet Koltai András (Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára) ismertette. Megjegyezte, hogy a klasszikus rendtörténetet általában szerzetesek írták, és e művekben egy-egy rendház vagy provincia állt a figyelem középpontjában. A jelenlegi kötet e téren újdonságot hordoz: a szerzők egy kivétellel világi kutatók, és ami még fontosabb: szokatlan módon nem egy szerzetesrend történetét vizsgálja a kötet, hanem egy egyházmegye területén lévő különböző férfi és női rendek működését.
Így a történelmi egyházmegye területén, Budafoktól Csurgóig jól mutatja a virágzó szerzetesi élet sokszínűségét a tanulmányok sokfélesége; olvashatunk többek közt középkori kolostortörténetekről, a Karthauzi Névtelen művéről, az Érdy-kódexről, a zirci ciszterci apátság XVIII. századi politikai küzdelmeiről, a budai kapucinusok lelkipásztori tevékenységéről vagy a kommunista vészkorszak alatti titkos működésről. Összefoglalásként elmondható, hogy e három kötet méltó folytatása Magyarország egyik legrégibb egyházmegyei levéltári sorozatának, s jelentősen hozzájárulhatnak egy, a jövőben megírandó veszprémi egyházmegyei monográfiához. A három kötet adatai: Monumenta ecclesiae Vesprimiensis 1437–1464. A Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár középkori oklevelei, Szerk. : Dreska Gábor – Karlinszky Balázs, Veszprémi Főegyházmegye (A veszprémi egyházmegye múltjából 25. ), Veszprém, 2014. Szerzetesrendek a Veszprémi Egyházmegyében. augusztus 27–28-án rendezett konferencia előadásai, Szerk. : Karlinszky Balázs, Veszprémi Főegyházmegye (A veszprémi egyházmegye múltjából 26.
Az elmúlt héten a Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár iratállományának áthelyezése kezdődött meg. Az első szakaszban az érseki hivatalként működő volt szemináriumi épület termeiben kialakított raktárakba költöztetik az iratok nagy részét; a későbbiekben a fennmaradó részt más raktárakban helyezik el. A levéltár költözése során körülbelül 5000 levéltári dobozt és mintegy 500 folyóméternyi kötetes anyagot mozgatnak meg. A következő szakaszban – augusztustól – átmenetileg a Veszprémi Érseki Könyvtár hetvenezer kötetes állománya is elköltözik a várból. A kutatószolgálat szeptembertől, mire remélhetőleg minden a helyére kerül, újra várja az érdeklődőket és a kutatókat. Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye Magyar Kurír
ha érdeklik a legfrissebb híreink, iratkozzon fel hírlevelünkre! E-mail * A képen látható kód *
Egyéb információ: A veszprémi Vár egyik ékessége a késő barokk stílusban épült Érseki Palota. Termeiben több értékes festmény, műtárgy található, ezek közt kiemelkedők a Johann I. Cymbal által készített freskók. E palotában működik az érseki és káptalani levéltár, illetve a könyvtár.
Baktalórántháza, jelenlegi időjárási körülmények Időjárási állomás: SATU MARE 67, 4km távolságra Baktalórántháza Állomás elhelyezkedése: Szél. 47. 717 Hossz 22. 883 Magasság 124m
Energiaellátás: széles körű feszültségingadozás; téves riasztás a védelmi rendszerben, az energiahálózat részleges összeomlása. Transzformátorállomások működésképtelenné válnak Űrhajózás: űrobjektum felszínének erős elektromos feltöltődése; tájékozódási problémák, le- és felmenő adatkapcsolat és műholdkövetési feladat meghiúsulása Egyéb rendszerek: a fém csővezetékeken indukált áram erőssége elérheti a több száz ampert, a rövidhullámú rádiózás lehetetlenné válik 1-2 napig. A műholdas navigáció napokra kimarad. 14 napos időjárás Baktalórántháza - meteoblue. A hosszúhullámú navigáció több órára megszakad; sarki fény megjelenése a 40. szélességi fokon Egy hatalmas erejű geomágneses vihar napokra, hónapokra, sőt akár évekre is kiüthetné a földi kommunikációs rendszereket.
Meddig tart az esős idő Kínai pirított tészta street kitchen Vegyes kapcsolás eredő ellenállás számítás Hirkereso a hirek itt kezdodnek 2017 Tartósan beteg gyermek után járó pótszabadság sag nyomtatvany
László Kéry 17:54 19 Aug 19 Hát eddig több alkalommal másoltattam itt kulcsot is és távirányítót kapuhoz. Magyar rózsafüzér oldalak A rózsafüzér eredetét sokan tanulmányozták. Most csak röviden utalunk az eredetére, amelyet tulajdonképpen négy forrásban találhatunk meg: a zsoltározásban, a miatyánkban, az üdvözlégyben és az imaláncokban. Ezekből adódott össze kb. a 15. században a ma ismert rózsafüzér. A 13. században a szerzetesek (bencések, ferencesek, domonkosok stb. Baktalórántháza időjárás - Időkép. ) kórusban imádkozták a zsoltárokat, néhány helyen mind a 150 zsoltárt. Azok a barátok, akik nem tudtak olvasni, ugyanakkor 150 miatyánkot mondtak a zsoltárok helyett. Valószínűleg privát jelenés formájában Szent Domonkos kapta az üzenetet, hogy az üdvözlégyet imádkozzák 150-szer a miatyánk helyett, és ezért a domonkosokkal van összekapcsolva a rózsafüzér terjesztése. Ezt különben Alanus de Rupe, egy domonkos a 15. században (+1475) említi először. Akkoriban tehát a rózsafüzér 150 üdvözlégyből állt, de az üdvözlégynek csak az első, szentírási részét mondták.