Cégünkről Magasan elrendelt gyártási sztenderd és garantált termék minőség kiemeltek minket a piacon, mint céget, aki saját 16 termékcsaláddal rendelkezik, melyek között néhány már védjegyünké vált: Amikor elkezdtük gyártani a Premium forró csokit 1999-ben, az elsők között voltunk, akik a sűrű, intenzív csokoládé ízű termékkel rendelkeztek. Az elsők között voltunk, akik... Read More
A zenekarnak köszönhetően rég elfeledett dallamok váltak újra a köztudat, és a fiatalok kultúrájának részévé. Számos régi dalt leporoltak, elfeledetteket élesztettek újra, közismerteket öltöztettek új köntösbe, az utóbbi időben pedig számos új dalt is írtak. Korok, kultúrák, stílusok és korosztályok találkoznak a produkcióban – talán ezért is szeretik fiatalok és idősebbek egyaránt az együttest, amely mára többgenerációs kedvenccé vált. A Budapest Bár cikázik a zenei stílusok között és kiszakít a mindennapokból. Örömzene nyitott füleknek! Linkek:
Mára nem mondhatjuk, hogy a jazz rétegműfaj, hiszen annyi ága van a dixilandtől kezdve a smooth jazzen át a free műfajokig, ahogy a közönsége is, amelyet megszólít, nagyon sokrétű. Más az, aki a salgótarjáni dixiland vagy a kecskeméti Bohém Ragtime Fesztiválon hallgat jazzt, és más az, aki az IF Caféban. Ami az oktatást és az utánpótlás illeti, a szakértő ezt is kiválónak látja. 1965 óta létezik Magyarországon állami keretek között zajló jazzképzés, ami Gonda Jánosnak köszönhető. Egyrészt ott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a magánintézményként működő Kodolányi János Egyetem Fehérváron, ezek felsőfokú végzettséget adnak, másrészt a Bartók Béla Zeneművészeti Szakgimnázium, amely középfokon oktat, illetve fontos képzőhely még a Snétberger Zenei Tehetség Központ is. Tehát négy helyen lehet jazz-zenész-képzésben részt venni, de ami nagyon fontos, és Gonda legnagyobb érdeme, hogy sok kis magyar faluban a helyi iskolákban is tanulhatnak alapfokon jazzt a diákok. A felsőfokú tanulmányok elvégeztével is számos kurzus és továbbfejlődési lehetőség létezik, itt van például a Lakatos Ablakos Dezső Jazz Előadóművészeti Ösztöndíj, amely 2005 óta működik azzal a céllal, hogy segítse a harminc év alatti művészeket a pályakezdésben (ezt évente három művész kaphatja meg bruttó 200 ezer forint értékben), és vannak tehetségkutatók, mint például a Showcase vagy a jazzvetélkedők.
A Budapest Bár vezetőjének és alapítójának, Farkas Róbertnek eredeti szándéka pontosan az volt, hogy új lendületet adjon a kávéházi cigányzene műfajának, életben tartva és megújítva a régi hagyományokat. A zenekarnak köszönhetően rég elfeledett dallamok váltak újra a köztudat, és a fiatalok kultúrájának részévé. Számos régi dalt leporoltak, elfeledetteket élesztettek újra, közismerteket öltöztettek új köntösbe, az utóbbi időben pedig számos új dalt is írtak. Korok, kultúrák, stílusok és korosztályok találkoznak a produkcióban – talán ezért is szeretik fiatalok és idősebbek egyaránt az együttest, amely mára többgenerációs kedvenccé vált. A Budapest Bár cikázik a zenei stílusok között és kiszakít a mindennapokból.
Szerencsére azért a BJC-ben van külön koncertterem is, ahol még meggyes sört se muszáj fogyasztani. Zipernovszky szerint az elmúlt években, évtizedekben emelkedett a jazz presztízse, amiben az is közrejátszik, hogy van már olyan televíziós kábelcsatorna, például a d1 tv, amely kilencven százalékban jazzt közvetít, méghozzá főleg élő koncerteket. (Más kérdés, hogy van Dankó Rádió is, amely nem feltétlenül a kifinomult zenei értékrendet közvetíti. ) Ott van aztán a Jazzy kereskedelmi rádió, amely elsősorban smooth jazzt játszik, ez a csatorna is nagyban hozzájárult a jazz népszerűsítéséhez. A jazz ugyanis alapvetően rádióhoz köthető. Amerikában az 1920-as, Európában a 30-as évektől a műfaj legfontosabb fóruma, közvetítője a rádió. A közelmúltban született jazz témájú művész- és dokumentumfilmek is növelik a műfaj presztízsét, például Miles Davisről ( The Birth Of The Cool, 2019) vagy Ella Fitzgeraldról született dokumentumfilm ( Just One Of Those Things, 2019) az elmúlt időszakban, de most is játszanak egy dokufilmet a Buena Vista Social Klub jelenségről.
Louis Armstrong mondta: Ember, ha meg kell kérdezned, mi az a jazz, akkor sohasem fogod megérteni. Legjobb tehát, ha az ember nem kérdez, hanem minél többet hallgat, s minél többet hallgat, annál jobban érti. Vagy legalábbis megérzi. Vagy rájön arra, hogy na, ez itt egy magyar népdal volt. Vagy na, ez itt egy Bartók. Persze ahhoz ismerni kell a magyar népdalt vagy Bartókot. Ami nem jelenti persze, hogy ha valaki nem ismeri, ne tudná élvezni, vagy átadni magát az élvezetnek, csak nem lesz meg az a felismerés. A heuréka. Bár csak nemrég hagytuk magunk mögött az egyik nehéz pandémiás időszakot, amikor a jazzklubok is zárva voltak, szerencsére a jelen időszakban ahogyan színházba, úgy jazzkoncertre is járhatunk, akár napi rendszerességgel. Budapesten legalábbis. De mi a helyzet a túloldalról? Bár sokan sírnak a zenészek, művészek közül, hogy alacsonyak a fellépti díjak, és pusztán a jazz-zenélésből nem lehet megélni, Zipernovszky Kornél jazzszakíró, aki 2015-ben indította el jazztanulmányi kutatócsoportját a Jazz studies diszciplína meghonosítása érdekében, nem így látja a helyzetet.
a világ tele van ijesztő helyekkel, és néha ezek a valós horror gyárak elég félelmetesek ahhoz, hogy saját filmet készítsenek róluk. Olyan helyek, mint a Long Island-i Amityville Horror ház, amely otthont adott egy családi gyilkosságnak és azt követően feltételezett kísértésnek; vagy a Perron otthon, amelynek saját paranormális tevékenysége volt, amely inspirálta a Varázsolást., De ezek a puszta kísértetjárta házak és ilk sápadt képest a frights az új film az erdő, amely zajlik Aokigahara… ismertebb nevén Japán öngyilkos erdeje. Ez az erdő kétségtelenül a világ egyik legfélelmetesebb helye. Az emberek gyakran találnak ruhát vagy testrészeket, miközben áthaladnak az úgynevezett fák tengerén, az öngyilkossággal járó halálesetek túlzott számának eredménye, amely minden évben ott fordul elő (2013 és 2015 között több mint 100 történt, a CNN szerint). De nem ez az egyetlen oka annak, hogy az erdő olyan hely, amelyet valószínűleg nem akar meglátogatni., Található az alapja a Mount Fuji, Aokigahara is szerepet játszik a japán mitológiában, és úgy vélik, hogy az egyik leginkább kísértetjárta helyek egész Japánban, a hívők jelentési nagyon nagy számú Yūrei — szellemek, akik szenvedtek erőszakos és természetellenes halál—, valamint a démonok.
De lehet, hogy még a turisták sem kerülhetik el az erdő hírnevét. Akik eltévelyednek az ösvényről, néha nyugtalanító emlékeztetőkkel találkoznak a múltbeli tragédiákkal: szétszórt személyes holmikkal. Moha borította cipőket, fényképeket, aktatáskákat, jegyzeteket és szakadt ruhákat fedeztek fel az erdő talaján. Néha a látogatók rosszabbnak találják. Ez történt Logan Paul-tal, a híres YouTuberrel, aki az erdőben járt filmezni. Paul tudta az erdő hírnevét - az erdőket kívánta bemutatni minden kísérteties, csendes dicsőségükben. De nem alkudozott a holttest megtalálásával. A kamera folyamatosan gördült, még akkor is, amikor társaival telefonált a rendőrségnek. Kiadta a filmet, grafikus, közeli felvételeket mutatva az öngyilkos áldozatának arcáról és testéről. A döntés minden körülmények között ellentmondásos lett volna - de a kamerán elkövetett nevetése sokkolta a nézőket a legjobban. A visszahatás heves és azonnali volt. Paul levette a videót, de nem tiltakozás nélkül. Mindketten bocsánatot kért és megvédte magát, mondván, hogy "az öngyilkosságra és az öngyilkosság-megelőzésre kívánja felhívni a figyelmet. "
Forrás: Wikimedia Commons A régi mondást, hogy "fütyül át a temető" tükrözi a régóta aggódva, hogy az emberek helyek köré kapcsolódó halál, a több hátborzongató, traumás a halál, annál valószínűbb, hogy az a hely, ahol történt válik romlott az eseményt., a kivégzések helyszínei, mint például a városi terek, ahol akasztófákat építettek, vagy ahol lefejezés történt, gyakran kapcsolódnak szellemtörténetekhez, csakúgy, mint a csatatérekhez és bányákhoz, ahol az emberek hagyományosan erőszakos halált haltak. A 20. század elején Angliában széles körben hitték, hogy a korábbi bányakatasztrófákban meggyilkolt bányászok szellemei hirtelen figyelmeztették a bányászokat a körülöttük lévő falak közelgő összeomlására., Egyes bányákban a legendát azzal a csavarral adták át, hogy a halott bányászok gyermekeinek szellemei szolgáltatták a rossz hírt. Szinte minden bányában gyakoriak voltak azok a hiedelmek, amelyek a bányászok szellemeiről szóltak, akik balesetekben haltak meg, kísértve azt a helyet, ahol meghaltak.