A drámai cselekmény megértéséhez a lassan feltáruló előzmények ismeretére is szükség van. Mivel Ibsen darabja eltér az ókori szerzők mitikus tárgyú (tehát mindenki által ismert) alaptörténetétől, a cselekmény előadása megköveteli a tájékoztatást. Így derül fény a múltban történt dolgokra, és így tudja meg az igazságot Hjalmar és a hazatérő barát, Gregers is. A TÉMA A darab témája voltaképpen az életet átszövő élethazugságok problematikája. A szereplők önámító szerepeket játszanak, amelyek lelepleződése törvényszerű, hiszen az igazság egyszer mindig a felszínre kerül, csupán az a kérdés, mekkora árat kell fizetni annak halogatásáért. A dráma kezdete valójában már egy végállapot. A két család sorsa a múltban gyökeredzik, ennek a múltnak a feltárulása a dráma lényege. Hedvig halálán kívül már minden fontos dolog megtörtént, a kapcsolatok bonyolult szövevénye és a rájuk települő hazug ábrándok leleplezésére fog sor kerülni. A LÁTÁS "A látásnak és látással kapcsolatos metaforáknak, a fénynek és sötétségnek az egész darabban jelképes értelme van... Ibsen a vadkacsa elemzés. " (Kúnos László).
Hjalmar Ekdal, a családfő, fényképész. Ibsen remek érzékkel választja meg foglalkozását. A fényképésznek ugyanis kitűnően kell látnia, Hjalmar azonban nem látja tisztán a világ dolgait. Nem tudja, hogy mostani jótevője (id. Werle) valójában családjának tönkretevője. Cserbenhagyta apját, és gyermeket váró házvezetőnőjét feleségül adta hozzá. A fényképészet mesterségének kitaníttatása és a műterem felszerelésének támogatása ugyanúgy kompenzáció volt, mint az albérlet kitervelése. Hjalmart a darab folyamán számtalanszor kinevetik, megalázzák, megszégyenítik, és mindez a múlt eseményeinek következménye. Azzal, hogy apjának tönkremenetele után fel kellett hagynia a tanulással, menthetetlenül félrecsúszott az élete. A tehetséges és törekvő fiúból tohonya felnőtt lett. Sem tehetsége, sem energiája nincs tehát a munkához. A boldogság megelégedett illúziójában él, és folyton arról beszél, hogy ha találmánya elkészül, a család anyagi helyzete jelentősen megjavul. Gyakran visszavonul a lakásban kialakított műterembe, hogy találmányát tökéletesítse.
Típus: analitikus dráma. Téma: a darab középpontjában egy házasság áll, valamint a férj és a feleség által játszott családi szerepek, a házaspár egymáshoz való viszonya. A 19. század drámáiban újszerűnek számított az ilyen intimitások megjelenítése. Korstílus: szimbolizmus, realizmus. Stílusjegyek: szimbolista jegy az egy jelkép (babaház) szervezőereje és a nyelv. A korrajz erősen realista vonásokat mutat. Cím: az eredeti cím ( Et dukkehjem) jelentése: A babaház vagy A babaszoba. Magyar fordításban azonban többször is Nóra címen jelent meg a mű (német nyelvterületen ezen a címen terjedt el, és ezek a fordítások németből készültek). A norvégból fordító Puskás Endre a Babaotthon, Hajdu Henrik a Babaszoba, Kúnos László a Babaház címet adta fordításának. A színházak azonban a művet a rendszerváltás előtt (és azóta is gyakran) kizárólag Nóra címen játszották hazánkban, ami feminista iránydrámává redukálja a darabot. Ez a színmű Ibsen első szimbolista drámája, a cím megváltoztatása radikálisan torzítja a szöveg jelentését.
A keresés nem eredményezett találatot. Ennek az alábbi okai lehetnek: • elírtad a keresőszót - ellenőrizd a megadott kifejezést, mert a kereső csak olyan termékekre keres, amiben pontosan megtalálható(ak) az általad beírt kifejezés(ek); • a termék megnevezésében nem szerepel a keresőszó - próbáld meg kategória-szűkítéssel megkeresni a kívánt terméktípust; • túl sok keresési paramétert adtál meg - csökkentsd a szűrési feltételek számát; • a keresett termékből egy sincs jelenleg feltöltve a piactérre; • esetleg keress rá hasonló termékre.
Magyarország érdekei azt diktálták, hogy a revíziós tevékenységet folytató egyesületeket oszlassák fel, de Bethlen ügyelt arra is, hogy ne mindegyik kerüljön ebbe a lehetetlen helyzetbe. A Körösvidék megjegyezte, hogy "ellenségeinknek" tesz jót a lépéssel, azoknak, "akik nem elégszenek meg azzal, hogy porbasujtottak, megaláztak bennünket, hogy elvették a kenyeret a szájunkból, hanem még az életbe vetett hitünket is össze akarják zúzni, reményeinket is szét akarják tépni". Orosháza alföld szálloda. Ezt követően a miniszterelnök mellé állt az újság, elismerve azt, hogy mindent meg kell tenni azért, hogy "ellenségeink" jóindulatát elnyerjük, hiszen csak így érhetjük el a vágyott célt: az elcsatolt területek visszatértét. A béke megalkotóit igen naivnak tartja az írás, ha elhiszik azt, hogy az egyesületek feloszlatásával hazánk lemond egykori területeiről. Ezzel szemben az az igazság – legalábbis az írás szerint -, hogy "a fájdalomnak és gyűlöletnek fáját plántáltátok minden magyar lélekbe, olyan fát, melyet már nem irthat ki más onnan, melynek tovább fejlődését a fiuk, az unokák szivében nem akadályozhatja meg semmi más, csak a régi határok visszaállítása? "
Kiderül a száz évvel ezelőtt megjelent hírekből, hogy miért kellett megszüntetni az irredenta egyesületeket hazánkban; kiderült, hogy lesz-e autóbuszjárat Békéscsabán és az is, hogy mit csinált a fiatal Fábry Károly egykoron a vasútállomás mellett. Fizessenek a gazdagok – most éppen Bulgáriában. Országos hír – Feloszlatott egyesületek Érdekes cikket közölt a Körösvidék 1921. Orosháza alföld szálló paks. július 7-én a címlapján "Irredentizmus" (olyan mozgalom, amely más országok területeinek elcsatolását követeli etnikai alapon vagy történelmi jogokra hivatkozva – a szerk. ) címmel. Rögtön az első mondatból kiderült, mi késztette az írás megjelentetésére a csabai lapot: "A kormány egy rendelete feloszlatta az irredenta egyesületeket, azokat, amelyek kimondottan küzdöttek Magyarország régi határaiért, területi integritásunkért". Miért is tette meg ezt a lépést a Bethlen István vezette magyar kormány? A revízió, azaz a trianoni béke felülvizsgálata természetesen ezután is a legfontosabb külpolitikai célja volt a politikai elitnek, de ezt a külföldi hatalmak nem nézték jó szemmel.