Hajdu István is pályázni fog az elnökségért A Népszava információ szerint Hajdu István, a Magyar Rádió július 31-én leköszönő elnöke nem kívánja meghosszabbítani Lakatos Pál, a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsora felelős szerkesztőjének hamarosan lejáró vezetői szerződését. A lap érdeklődésére azonban sem Hajdu, sem Lakatos nem kívánt nyilatkozni. Meneszthetik Lakatost a Vasárnapi Újság éléről. Hajdu egyébként újra meg kívánja pályázni a rádióelnöki posztot, és a kiírás szerint a pályázóknak azt is ki kell fejteniük: milyen garanciákkal kívánják érvényesíteni a hír- és információs műsorok objektivitását. A Vasárnapi Újságról az elnök a rádió Pagoda című szakmai lapjában azt nyilatkozta: sokan felvetik, hogy a műsorban megjelennek a gyűlölet hangjai, ő maga is tapasztalt a legutóbbi időkben olyan megnyilvánulásokat, amelyek valamilyen formában az antiszemitizmus felé hajlanak. Hajdu fő ellenfele az elnökség által támogatott Kondor Katalin, a Kossuth adónak a Vasárnapi Újság felett is felügyeletet gyakorló főszerkesztője lehet, aki információink szerint vezető kormánykörökből is biztatást kapott ahhoz, hogy elinduljon az elnöki pályázaton.
A rádió már nagyon régóta része a világunknak és szinte nincs olyan hely a világon, ahol ne hallgatnák az emberek a különféle rádiós csatornákat. Régebben, amikor még nem volt televízió, akkor a fontos információkat a rádióból tudta meg mindenki. [wp_ad_camp_1] – Kossuth Rádió műsora olvasható a weboldalon. A Kossuth Rádió azért olyan különleges, mert ez volt a Magyar Rádió első számú csatornája. A második világháború kezdetén felállítottak egy magyar nyelvű rádiót Moszkvában Kossuth Rádió néven. A német csapatok előtörése miatt azonban hamarosan át kellett települniük Baskíriűba. Ez a műsor akkor a moszkvai rádió magyar nyelvű adásától függetlenül működött. Kossuth rádió vasárnapi műsora animare. Az adás, melynek felelős szerkesztője Révai József volt, 1945-ben szűnt meg. Ez az előzmény nagy szerepet játszott abban, hogy később a kommunista kormányzat a nemzeti fő-adót Kossuth Lajosról nevezte el. Egy olyan rádióról van szó, ahol híreket, tudományos, kulturális és közéleti műsorokat hallhatunk. Naponta többször adják a Krónika című műsort, ami a rádió egyik leghallgatottabb műsora is egyben.
Ám hogy ebből a napból miképpen is lett a "Bolondok napja", azt valójában nem lehet tudni. Rengetegféle találgatás van az eredetéről, ám egyik sem túl meggyőző. Talán az óitáliai Szaturnáliákból származó középkori bolondünnepre vezessük vissza? Az egyetlen szépséghiba csak az, hogy ezt az ünnepet december 28-án vagy újév napján, január elsején tartották. A Szaturnália vigasságnak része volt, hogy a társadalmi rangokat is felfüggesztették erre az időre. Mivel nem volt hivatalos ügyintézés és munka, a rabszolgáknak megengedték, hogy urakként viselkedjenek, a gazdáik meg szolgálást játszottak. Harmincéves a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsora | Vajdaság MA. Egy másik forrás szerint az áprilisi tréfálkozás eredetét Franciaországban kell keresnünk. A régi francia naptár szerint az esztendő április 1-jén kezdődött. Ezen a napon ősi szokás szerint az ismerősök ajándékokkal lepték meg egymást. IX. Károly király 1564-ben azt a rendeletet hozta, hogy az esztendőnek onnantól fogva január 1-jén kell kezdődnie. Így az ajándékozások időpontja is áttolódott január elsejére, de a régi évkezdet még sokáig kísértett az emberek emlékezetében.
A Magyar Nemzeti Bank elnöke Facebookon tett közzé bejegyzést. Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke Facebookon tett közzé bejegyzést, melyben Raghuram G. Rajan január végi, The End of Free Lunch Economics (Az ingyenebéd közgazdaságtanának vége) című cikkrére reagál. A nyugati döntéshozók árgus szemmel figyelik, mit lép az amerikai jegybank, a Fed, hogy megtudhassák, várható-e a pénzügyi piaci kondíciók normalizálódása a közeljövőben – írja Matolcsy, aki szerint a Federal Reserve vagy fenntartja a jelenlegi kondíciókat, vagy az infláció kordában tartása érdekében jelentősen szigorítja monetáris politikáját. Ezért vagy "a Fed 1982-es normalizációs politikájának" ismétlését látjuk majd, vagy az amerikai jegybank újra azzal válaszol a tőzsdemámorra ("irrational exuberance"), hogy nem tesz semmit, ahogyan az 1996-ban is történt. A jegybankelnök meglátása szerint a jövőt nem az dönti el, hogy "normalizálunk-e vagy sem". A fő kérdés a fiskális és a monetáris politikában is az, hogy hogyan alkalmazzuk a célzott költekezést és a jegybanki programokat arra, hogy erősítsük az inkluzív gazdasági növekedést, munkahelyeket teremtsünk és gyorsítsuk az átállást a fenntartható pályára.
A Tizenkét pont eredeti példánya Forrás: Wikimedia Commons Kossuth Lajos javaslatára a forradalom és szabadságharc alatt a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank töltötte be a jegybanki funkciókat. Az intézet ebben az időben bocsátotta ki az első önálló magyar bankjegyeket, a Kossuth-bankókat, amelyek nemesfém (arany és ezüst) fedezetét közadakozásból gyűjtötte össze az első független magyar kormány. A Magyar Nemzeti Bank létrehozása Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés 189. cikkelye Magyarországnak, a saint-germain-en-laye-i békeszerződés pedig Ausztriának előírta, hogy a szerződés aláírását követő napon meg kell kezdeni az Osztrák–Magyar Bank felszámolási műveleteit. A központi banki feladatkört ideiglenesen az 1921. július 11-én megalakult Magyar Királyi Állami Jegyintézet vette át, amelynek székhelyéül az Osztrák-Magyar Bank egykori főintézetének palotája szolgált Budapesten. A világháború okozta károk miatt 1922 nyarára az ország gazdasága olyan állapotba került, hogy elengedhetetlenné vált a szanálás, amihez a Népszövetség csak úgy biztosított támogatást, ha új központi bank alakul.
Az 1968-as reformok előkészületei során pénzügyminiszter volt, az 1973-as olajválság és az azt követő eladósodás éveiben a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Életének 97. évében hunyt el. A hírt barátja és munkatársa, Pulai Miklós jelentette be közösségi oldalán. "Hosszú, négy évtizedes pénzügy-gazdasági pályám során három olyan nagy akcióban vettem részt, amelyek az ország életében jelentősek voltak, ha nem is jártak egyértelmű sikerrel. Az első a gazdaságirányítási reform előkészítése volt, melyet 1964-ben kezdtünk el kidolgozni, és 1968-ban vezettük be. A cél a makroszintű tervezés keretein belül egy szabályozott piaci gazdaság, azaz ebbe az irányba történő haladás volt. Az új 'mechanizmus' öt-hat éven át jól működött, nagy érdeklődést váltott ki a környező országokban, de nyugaton is, és jelentős gazdasági fejlődéssel járt. A nemzetközi légkör azonban számunkra kedvezőtlenül alakult. A brezsnyevi vezetés keményen intő szavára a reform vezető gárdáját a 70-es évek első felében leváltották, az intézkedések tervezett második lépcsője már nem valósulhatott meg, a továbbfejlesztése nem volt lehetséges, de a már bevezetett rendszer nagyjából tovább élt.
A könyvvizsgáló cégeket sokszor megvádolják azzal, hogy szinte bármilyen mérleget aláírnak és szemet hunynak ügyfeleik kisebb-nagyobb disznóságai felett – kezdte Simor András a Róna, mint köztársasági elnökjelölt című bejegyzését. "A kétezres években volt szerencsém egy könyvvizsgálással is foglalkozó nagy nemzetközi tanácsadó céget vezetni. Azalatt a hét év alatt, amíg ott voltam, egy esetben mondtuk azt, hogy egy ügyfél mérlegét nem írjuk alá, és inkább lemondunk a megbízatásunkról. Az ok az volt, hogy olyan összegeket számoltak el bevételként, amelyek nem voltak valósak, így a pénzügyi beszámolójuk nem a valóságot tükrözte" – folytatta a volt jegybankelnök. Meg is nevezte a vállalkozást: ez a NABI volt, amelynek igazgatósági elnöki posztját Róna Péter töltötte be. "Egyébként, ha valaki üzletembereket megkérdez Budapesten, akiknek volt kapcsolata Rónával, sok jót nem hall róla. Véleményem szerint egy teljesen erkölcstelen figura" – tette hozzá Simor. Megjegyezte azt is, hogy ő már egy ideje sem nem háborodik fel és nem lepődik meg semmin, de Göncz Árpád századik születésnapját követően ez a hír sokkolta.
A kormányzat vezető gazdasági emberei – Marjai és mások – velem együtt az egyensúly erősítését, a további eladósodás megakadályozását tartottuk elsődleges feladatnak. Ez szelektív restrikciós gazdaságpolitikát igényelt volna, amit a párt vezetése nem tartott elfogadhatónak. Helyette az élénkítés, és további hitelek felvétele mellett foglaltak állást, s ebben biztatást kaptak… A külföldi adósságállomány a 80-as évek közepétől ismét nőtt. "