színes magyar játékfilm, 1979, rendező: Palásthy György író-forgatókönyvíró: Janikovszky Éva, operatőr: Forgács Ottó, főszereplők: Hintsch Gyuri, Ullmann Mónika, Máriáss József, Rajz János, Fónay Márta, Drahota Andrea, Újlaky Dénes, Dajka Margit, 82 perc, felújítás: HD digitálisan felújított A film adatlapja a Filmkeresőn A teljes film elérhető itt (a Videotóriumon csak oktatási intézmények számára): Miről szól? Misu (Hintsch Gyuri) egy belvárosi bérházban nyaral. A környéken sok barátja akad, mégis unatkozik. Az egyik lakó, Poldi bácsi (Rajz János) hosszú parkőri szolgálata után nyugdíjba készül. A kedves idős úr minden reggel és este azt hajtogatja, mennyire fog neki hiányozni a szép zöld gyep. Misu elhatározza, hogy Poldi bácsi utolsó napjára befüvesíti a gangos ház kővel borított udvarát. A lelkes kisfiú a nemes cél érdekében mindenkit mozgósít. Égigérő fű online film és letöltés - Film Letöltés - OnlinePont. Mitől különleges? Az Égigérő fű a gyermekeknek készült, de a felnőtt számára is legalább annyira élvezetes. Bár maga a történet nem rugaszkodik el túlságosan a valóságtól, a cselekménybe számos mesés elem keveredik.
↑ Dunavölgyi Péter: A magyar televíziózás történetéből XXIV. (1980) (hozzáférés: 2017. augusztus 25. ) ↑ Békés Megyei Népújság, 36. évfolyam, 171. szám (3. ) 1981. július 23. Források [ szerkesztés] Égigérő fű az Internet Movie Database oldalon (angolul) Égigérő fű a -n (magyarul) További információk [ szerkesztés] Égigérő fű a (magyarul) Magyar Filmek – Égigérő fű a oldalán (magyarul) Békés Megyei Népújság, 34. évfolyam, 292. szám ( Magyar filmek sikere, 3. ) 1979. december 14. Pest Megyei Hírlap, 23. évfolyam, 293. Égig érő fű teljes film magyarul 3 resz. szám ( Az Égig érő fű sikere, 4. december 15. Pest Megyei Hírlap 24. évfolyam, 1. szám ( Égigérő fű, 4. január 3. Népújság 31. évfolyam, 9. szám ( Égig érő gyermctegség, 4. ) 1980. január 12. Dolgozók Lapja 33. évfolyam, 12. szám ( Gyermekfilm — a felnőtteknek, Égigérő fű, 4. január 16. Inkey Alice standfotói az Égigérő fű című film forgatásáról (1979), Mai Manó Ház - 2016. július 17. m v sz Palásthy György filmjei 1960-as évek Egy régi villamos (1961) Mindenki ártatlan? (1962) Meztelen diplomata (1963) Másfélmillió (1964) Ketten haltak meg (1966) Sok hűség semmiért (1966) Az özvegy és a százados (1967) Segítség, lógok (1967) Hazai pálya (1969) Az örökös (1969) A varázsló (1969) 1970-es évek Hahó, Öcsi!
Plakát (forrás: NFI) színes magyar játékfilm, 1979, rendező: Palásthy György író-forgatókönyvíró: Janikovszky Éva, operatőr: Forgács Ottó, főszereplők: Hintsch Gyuri, Ullmann Mónika, Máriáss József, Rajz János, Fónay Márta, Drahota Andrea, Újlaky Dénes, Dajka Margit, 82 perc, felújítás: HD digitálisan felújított A film adatlapja a Filmkeresőn A teljes film elérhető itt: Miről szól? Misu (Hintsch Gyuri) egy belvárosi bérházban nyaral. A környéken sok barátja akad, mégis unatkozik. Az egyik lakó, Poldi bácsi (Rajz János) hosszú parkőri szolgálata után nyugdíjba készül. A kedves idős úr minden reggel és este azt hajtogatja, mennyire fog neki hiányozni a szép zöld gyep. Misu elhatározza, hogy Poldi bácsi utolsó napjára befüvesíti a gangos ház kővel borított udvarát. A lelkes kisfiú a nemes cél érdekében mindenkit mozgósít. Égigérő Fű Teljes Magyar Gyerekfilm Online megnézhető Rajzfilm, Gyerekfilm - GyerekTV.com. Mitől különleges? Az Égigérő fű a gyermekeknek készült, de a felnőtt számára is legalább annyira élvezetes. Bár maga a történet nem rugaszkodik el túlságosan a valóságtól, a cselekménybe számos mesés elem keveredik.
Műfaja ifjúsági filmvígjáték. Premierje az 1979-ben megjelent Filmévkönyv szerint 1979. december 25-én volt [2] a hazai mozikban [ forrás? ], a XII. magyar játékfilmszemlén a Kossuth Moziban 1980. január 5-én vetítették, [5] [6] a Magyar Televízió pedig először 1980. október 2-án sugározta. [6] Történet [ szerkesztés] Misu, a kisfiú nyári vakációját nagymamája bátyjánál ("nagyon-nagybátyjánál"), Dezső bácsinál tölti, aki Budapesten, a Paripa u. 4. szám alatt lakik. Misunak sok barátja van a környéken, mégis unalmasan telnek a napjai. A bérház egyik lakója, Poldi bácsi, a parkőr 52 évi szolgálat után éppen nyugdíjba készül, s folyton azt emlegeti, mennyire fog hiányozni neki a szép zöld gyep, melyet munkája során mindennap látott. Misu elhatározza, hogy Poldi bácsi nyugdíjba vonulásának napjára begyepesíti a gangos bérház udvarát. Égig érő fű teljes film magyarul 1 resz. Tervéhez minden követ megmozgat és az összes ismerősét beszervezi. Szereplők [ szerkesztés] Rajz János – Poldi bácsi, a parkőr Fónay Márta – Zsófi néni, Poldi bácsi felesége ifj.
színes, magyar ifjúsági film, 81 perc, 1979 rendező: Palásthy György író: Janikovszky Éva zeneszerző: Presser Gábor operatőr: Forgács Ottó vágó: Losonci Teri Poldi bácsi, a parkőr nyugdíjba készül. Negyvenéves szolgálata alatt annyira megszokta a zöld füvet, a virágokat, hogy el sem tudja képzelni, mi lesz vele nélküle. Misu, a kis rokongyerek azonban nem ismer lehetetlent, a házbeliek, a kukások, a rendőr, az orvos és minden ismerős bevonásával megszervezi, hogy felszedjék az udvar keramitkockáit, s helyükre gyeptéglákat telepítsenek. Égig érő fű teljes film magyarul. Tags: Magyar rajzfilmek, teljes gyerekfilm
Az ő karjából származó anyag felhasználásával oltotta be a nyolcéves James Phippset. A kisfiúnak enyhe láza volt és némi duzzanat alakult ki a hónaljában. A láz kilenc nap után elmúlt, de étvágytalan volt. Másnapra viszont helyreállt az egészsége. Két hónappal később Jenner beoltotta a fekete himlővel, de nem alakult ki a betegség, így arra a következtetésre jutott, hogy a védelem teljes. Az új módszer következményei 1797-ben egy közleményt küldött a Royal Society-nek, amelyben leírta a kísérleteit és megfigyeléseit, de elutasították. "A Társaság Tagjának óvatosnak kellene lennie, és nem volna szabad kockára tennie megbecsültségét azáltal, hogy olyasmit nyújt be a tanult testület elé, ami ennyire eltér az elfogadott ismeretektől, ráadásul ennyire hihetetlen. " Ezután egy hosszabb kiadványban taglalta módszerét, s legfőbb bizonyítékként saját 11 hónapos fiát oltotta be. Ő találta ki a vakcina szót is, a tehén latin jelentéséből. A módszere pár év alatt világszerte elterjedt, de ő nem akart belőle meggazdagodni, ő segíteni akart.
A korai 1700-as években egy afrikai rabszolga forradalmi módszert dolgozott ki az akkoriban pusztító fekete himlő megakadályozására. Az emberiség történetének egyik legpusztítóbb ragályos kórokozója nyomában a halál járt. Onesimus az egészséges emberek szándékos fertőzését javasolta gyógymódként, amit a páciensek természetesen dühösen és kétkedve fogadtak. Végül azonban mégis neki lett igaza. Rettegtek a halálos betegség hírétől Rettenetes híreket kaptak a 18. században a massachusettsi telepesek: a korábban még csak hírből ismert fekete himlő elérte Bostont és igen gyorsan terjedt. Az első áldozatokat – egy karibi térségből érkező hajó utasait – a helyi kórházban azonosították, amelyet piros zászlóval jelöltek meg, a következő felirattal "Isten irgalmazzon". Gyorsan szedte áldozatait az Amerikába érkező himlő Forrás: Eközben a nyüzsgő gyarmati város több száz lakosa életét féltve menekülni kezdett. Az emberek megrettentek a halálos betegség hírétől, és annak a lehetőségétől, ami velük is megtörténhet.
A beoltottak között a természetes fertőzés 20–30 százalékos mortalitása 1–2 százalékra csökkent, aki pedig túlélte a beavatkozást, egy életre védettséget élvezett a vírussal szemben. A 18. század végén aztán jött egy angol orvos, aki egy népi hiedelem hatására elkezdte vizsgálni a még hatékonyabb védekezés lehetséges formáját. Akkoriban azt beszélték, hogy az emberekre nem igazán veszélyes tehénhimlőn ( Variolae vaccinae – innen a vakcina elnevezés) már átesett tehenészek körében nem terjed a fekete himlő, ezért a délnyugat-angliai Berkeley városában családorvosként és sebészként praktizáló Edward Jenner egy kísérleti alanyon igyekezett bizonyítani a feltételezést. Jenner elsőként egy Sarah Nelmes nevű, tehénhimlővel fertőzött tehenészlány kezén kialakult hólyagból vett váladékot, majd azt a kertészének nyolcéves fia, James Phipps karjaiba oltotta. A fiú néhány nappal később enyhe lázas tüneteket mutatott, de azok 24 órán belül el is múltak. Jenner hat héttel később már emberi himlővírussal fertőzte meg Phippset, ám ezt már nem követte semmilyen betegség – ezt a folyamatot később még több mint húsz alkalommal ismételte meg az orvos, de a fiúnál egyszer sem jelentkeztek a sokat látott tünetek.
Jenner teóriája, amit egyébként 11 hónapos fián kis kipróbált, tehát igaznak bizonyult. Az 1798-ban Londonban nyilvánosságra hozott, eredményekkel alátámasztott új módszerét azonban nemcsak a Royal Society utasította vissza, hanem a kollégái is kétkedve fogadták. Néhány éves elszánt küzdelem szükségeltetett ahhoz, hogy Jenner meg tudjon győzni mindenkit, még a vakcina radikális ellenzőit is, a maga igazáról.