Fajtái, típusai [ szerkesztés] A csata folyhat a szárazföldön ( kurszki csata), a levegőben ( angliai csata) és a tengeren ( atlanti csata) vagy lakott területen (városi csata) esetleg kombináltan egyszerre több helyszínen is. Ezek alapján lehet szárazföldi-, tengeri- illetve légiütközet. A csatában részvevő egységek lehetnek reguláris és/vagy irreguláris csapatok és ezek egyszerre több haderőnemhez is tartozhatnak. Csata részei [ szerkesztés] Bevezetés [ szerkesztés] A csata előkészületeként a csapatok felfejlődnek ( csatarend). Tervszerű csatákban: tüzérségi előkészítés, légi fölény biztosítása, illetve terepviszonyok kihasználása. Döntő küzdelem [ szerkesztés] Az ütközet azon része, amikor az ellenfelek megpróbálják kihasználni taktikai - stratégiai előnyeiket a csata megnyerése céljából. Időbeni korlátja nincs, a következő fázisig eljuthat pár perc vagy akár napok/hetek/hónapok (például a Sztálingrádi csata, 5 és fél hónap) alatt is. Csata helyszíne, elnevezése [ szerkesztés] Tipikus városi harc: A Sztálingrádi csata A csata helyszínét csatatérnek vagy hadszíntérnek nevezik.
2021. nov 19. 11:57 A szovjet katonák bebizonyították, hogy Hitler is legyőzhető /Fotó: Profimedia A hadműveletről legendás felvételek születtek. A sztálingrádi csata a második világháború igazi fordulópontja volt, amellett ugyanis, hogy az orosz csapatok győzedelmeskedni tudtak a városért vívott küzdelemben, az is kiderült, hogy Adolf Hitler és a Harmadik Birodalom katonái nem legyőzhetetlenek. A harcok fontos részét képezte az Uránusz hadművelet is, mely során a szovjetek ellentámadást, bekerítő hadműveletet indítottak a náci fegyveresek ellen. Ennek az évfordulója van ma. A stratégiai tervezésért Vasziljevszkij és Georgij Zsukov tábornokok voltak felelősek, akikjelentős erőket vezényeltek a sztyeppékre Sztálingrádtól északra és délre, ahol az olasz, magyar és román hadseregek által tartott északi szárny különösen sebezhető volt. A terv az volt, hogy amíg a német csapatokat lekötik a városban, addig északról és délről áttörve a szárnyakon, bekerítik Sztálingrádot. A terv az Uránusz hadművelet nevet kapta, melyet összehangoltak a német Közép hadseregcsoport ellen indított Mars hadművelettel.
Szerencséjére még épp időben érkezett fogadott fia, aki segítséget hozott, így az őrnagy végül élve megúszta a támadást. Szergej, vagyis Aleskov közlegény hőstette nem maradt viszonzatlanul: Vaszilij Csujkov marsalltól "Harci Érdemekért Érdemérmet", és egy Browning félautomata pisztolyt kapott. A csapat 1942 novemberétől a sztálingrádi csatában szolgált, ahol a kisfiú egy, a lábát ért sérülés miatt kórházba került. Később azonban visszatért a csatatérre, és a háború végéig ott is maradt. Szergej többször került életveszélyes helyzetbe: egy alkalommal majdnem lelőtte egy német pilóta, miután szovjet tisztnek nézte, máskor pedig kis híján belefulladt a Donyec folyóba, miközben egységével megpróbáltak átkelni rajta. Háborús hősből jogász A csapat fegyverletételére végül 1945-ben, Lengyelországban került sor. A fáma szerint az őrnagy és családja Cseljabinszkben talált új otthonra (és boldogan éltek, amíg meg nem haltak), Szergej pedig lehetőséget kapott arra, hogy a tulai Szuvorov Katonai Iskolában tanulhasson, amit 1954-ben el is végzett.
Ennek hátterében az állt, hogy a brit köztudat anyagilag kedvezőtlennek, veszteségesnek tartotta az ország uniós tagságát, valamint az EU-val való szakításban látták a megoldást a – károsnak ítélt – bevándorlási kedv megfékezésére. A helyzetre való tekintettel a britek egy június 23-án megtartott népszavazáson 51, 89 százalékos arányban az Európai Unióból való távozásra szavaztak. A kilépési folyamat azonban csak később, 2017. március 29-én, a Lisszaboni Szerződés 50. cikkének aktiválásával kezdődött meg. Az 50. cikkely kimondja, hogy a távozni kívánó ország uniós tagsága a hivatalos bejelentés után legkésőbb két évvel megszűnik. Az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti megállapodásra és a kilépésről szóló feltételek megszületésére egészen 2018 novemberéig várni kellett. Brexit jelentése magyarul 1. Azonban hiába készült el a Brexit feltételrendszere, a kilépés időpontját egyre halogatni kellett. A már említett 50. cikkely alapján Nagy-Britanniának 2019. március 29-én kellett volna elhagynia az EU-t, amely az EU-val folytatott tárgyalásokra hivatkozva és a kilépést övező belpolitikai viták következtében elmaradt.
Az átmeneti időszak elsődleges célja az volt, hogy a felek ki tudjanak dolgozni egy hosszú távra szóló, kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodást. Ennek megfelelően április 29-én elfogadásra került egy kereskedelmi és együttműködési megállapodás, és emellett megegyeztek egy adatbiztonsági megállapodás megkötéséről is.
(Egyelőre). Úgy tűnik, a lakosság egy kicsiny, ám meglehetősen aktív része számára a kilépés melletti sikeres népszavazás azt jelenti, hogy nyíltan kifejezheti az addig eltitkolt gyűlöletét. Kérdés, mi fog történni, ha rájönnek, hogy a szavazás nem azt jelenti, hogy a betolakodók rövid időn belül elhagyják az országot… Brexit után ki marad? (Fotó: Flickr/Michael Coghlan) Akárhogy is lesz, arra fel kell készülniük az EU-s állampolgároknak, hogy a közeljövőben kevésbé lesznek toleránsak velük szemben a helybeliek. Kérdés, hogy ez mennyire fajulhat el. Brexit jelentése magyarul 2017. Nagyon is elképzelhető, hogy sokan szedik a sátorfájukat, ha a közhangulat túlzottan ellenségessé válik (vagy ha a gazdaság mélyrepülésbe megy át); ironikus módon ebben az esetben pont az a jól képzett réteg (orvosok, informatikusok, kutatok, stb) fog először elmenni, amire pedig igencsak szüksége van az országnak. Theresa May, az új miniszterelnök a közelmúltban utalgatott arra, hogy valóban hazapaterolnak mindenkit, majd megjegyezte, hogy ez persze kétoldalú megállapodások függvénye lesz – elvégre kétmillió brit állampolgár él az EU különböző tagállamaiban, és az ő helyzetük igencsak kellemetlenné válna, ha az Egyesült Királyság deportálná az EU-s állampolgárokat.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/15. számban? Itt megnézheti!