Ennek köszönhetően a levegőbe kibocsátott, környezetre káros égéstermékek, mint a CO, NOx, lényegesen kisebb mennyiségben távozik a készülékből, mint a hagyományos gázkazánok esetében. Biztonságos Zárt égésterű gázkazánok esetében a biztonságos működés több szempontból garantált is. Egyrészt ezek a gázkazánok általában a lakótértől elzárt, egy erre a célra kialakított helységeben üzemelnek. A készülék az égéshez szükséges oxigént a külső térből nyeri méghozzá egy dupla falú füstgázelvezető rendszer pereme mentén. A gázkazánban keletkezett égésterméket egy hőálló ventilátor segítségével szintén a külső térbe távozik és így egy sérülésmentes gázkazán esetében a füstgáz visszaáramlása a lakásba kizárt. Bátran elmondható, hogy néhány extrém kiviteltől eltekintve a kondenzációs gázkazánok a zárt égésterük miatt az egyik legbiztonságosabb konstrukciók a gázkazánok családjában. Teljesítmény Kondenzációs gázkazán vásárlásakor figyeljünk arra, hogy a készülék képes legyen az épület hőigényének fedezésére ugyanakkor kerüljük el a túlméretezést.
Gazdaságosabb A gazdaságosság egyik főbb mérőfoka a hatásfok jelen esetben az égési hatásfok. Ez nagy mértékben függ a földgázból kinyerhető energiától. Egy kondenzációs gázkazán hatásfokán a hasznosított és a bevezette hőáram arányát értjük. A hagyományos égésű gázkazánok esetében, ahol a kondenzáció (az égés során keletkezett vízgőz) egy káros melléktermék. Itt a füstgázokkal együtt a kéményen át távozik a szabadba, ezzel együtt a benne lévő fel nem használt energiával. A kondenzációs gázkazán ellentétben a hagyományos rendszerű gázkazánokkal hasznosítja a füstgázban lévő energiát azaz a vízgőz kondenzációs hőjét. Ennek tekintetében a kondenzációs gázkazán sokkal jobb hatásfokon tud üzemelni, mint a hagyományos gázkazánok. A kondenzációs gázkazán hatásfoka akár 109% is lehet. Környezetbarát A kondenzációs gázkazánban található szerkezeti elemek az égés során keletkező füstgázt 45-50 C°-ra hűtik le ami egyúttal le is csapódik. A kondenzátum a füstgázt is átmosva a kazán elvezető rendszerén keresztül – a csatornarendszerbe – távozik.
A füstgáz a belső kisebb átmérőjű csövön távozik míg az égéshez szükséges levegő a külső, nagyobb étmérőjű csövön áramlik a kondenzációs gázkazán égésterébe. Pozitív hatást gyakorol a kondenzációs gázkazán működésére, hiszen a beáramló friss levegőt előmelegíti a kiáramló füstgáz. Designe szempontból is egy jobb megoldás, mert csak egyetlen cső csatlakozik a kondenzációs gázkazánhoz. Osztott rendszer Ebben az esetben a kondenzációs gázkazán füstgáz elvezetése, illetve a friss levegő bevezetése két különálló, egymástól független csövön keresztül történik. Az égéstermék a bélelt kéményen keresztül távozik, távol a friss, kültéri levegő beszívásának helyétől. A kültéri friss levegő beszívása a kondenzációs gázkazán kültéri falán keresztül, másik kéményen vagy egy esetleges szellőző csatornán keresztül is.
IPPC Publikálva: 2014. január 6. A Magyar Közlöny 2013. december 16-ai számában megjelent a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25. ) Korm. rendelet, valamint a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21. rendelet módosításáról szóló 480/2013. 17. KORMÁNYHIVATALOK - Pest Megyei Kormányhivatal - Hirdetmények. rendelet. Az új szabályozás központi célkitűzése továbbra is a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése. A legfőbb változások az egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek végzésére vonatkozó rendelkezéseket érintik, a módosítások 2014. január 17-én lépnek hatályba. A Korm. rendelet módosulásával erősödik az elérhető legjobb technikák alkalmazási kötelezettsége. Az illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség a tevékenységre vonatkozó, az Európai Bizottság határozatában foglalt elérhető legjobb technika következtetések (BAT-következtetések) alapján rendelkezik az egységes környezethasználati engedélyben a tevékenység végzésének feltételeiről, valamint olyan kibocsátási határértékeket határoz meg, amelyek biztosítják, hogy normál üzemeltetési feltételek mellett a létesítményből származó kibocsátások nem haladják meg a vonatkozó BAT-következtetésekben foglalt elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket.
3. ) A külön jogszabályokban meghatározott engedély(ek) iránti kérelm(ek)et a vonatkozó rendelkezések szerinti tartalmi követelményekkel. 4. ) A közérthető összefoglalót. Egységes környezethasználati engedély módosítása iránti kérelem. Az igazgatási szolgáltatási díj mértéke tevékenységenként eltérő a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31. ) FM rendelet 2-4. melléklete szerint, figyelemmel a 2. § (3) bekezdésre. EKEIDR2
Egységes környezethasználati engedély módosítása iránti kérelem Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatása szükséges, ha olyan tevékenység megvalósítását tervezik, amely a 314/2005. (XII. 25. ) Korm. rendelet 2. számú mellékletében szerepel. A környezetvédelmi hatóság az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást új tevékenység esetén a környezethasználó kérelmére indítja meg. Kulcsszavak: Egységes környezethasználati engedély módosítása iránti kérelem 1. ) környezethasználó (természetes személy esetén eljárási képességgel rendelkező, azaz a polgári jog szabályai szerint cselekvőképes). Az ügy elintézése során lehetőség van képviseletre (pl. meghatalmazás). Ha az ügyfél nem személyesen jár el, a hatóság az eljáró személy képviseleti jogosultságát megvizsgálja 2. Kisebb módosítások a környezeti hatásvizsgálatról szóló jogszabályban. ) Amennyiben a tárgyi ügy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény hatálya alá tartozik, azaz Korm. rendeletben kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánították, a projekt megvalósítója.
A Kormány rendeletben új elemként jelenik meg külön mellékletben az egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek környezeti kockázatértékelésének szempontrendszere, amely alapján a helyszíni ellenőrzések gyakorisága a legmagasabb kockázatú létesítmények esetében nem haladhatja meg az egy évet, míg a legalacsonyabb kockázatú létesítmények esetében a három évet. Új elem továbbá az alapállapot-jelentésre vonatkozó előírások, amely alapján a 219/2004. (VII. 21. rendelet 13. számú mellékletében foglaltaknak megfelelően alapállapot-jelentést kell benyújtani az engedélyeztetési szakaszban. További jogszabály változások Az ipari kibocsátásokról szóló európai uniós irányelvvel összhangban az alábbi jogszabályokban volt változás: 219/2004. rendelet a felszín alatti vizek védelméről; 33/2005. 27. ) KvVM rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól; 4/2011. (I. 14. ) VM rendelet a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről; 6/2011. )
A kormányzati szerkezetátalakítás miatt több jogszabály változott, köztük a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25. ) Korm. rendeletet is. Jogszabály változások Az egyes kormányrendeleteknek a kormányzati szerkezetátalakítással összefüggő módosításáról szóló 221/2014. (IX. 4. rendelet 2014. augusztus 5. -én lépett hatályba és az általa bevezetett változások számos (több mint ötszáz) szakmai jogszabályt is érintenek. A rendelettel életbe lépő módosítások elsősorban az egyes eljárásokban résztvevő hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek jogköreit (számos esetben csak a szakmai szerv megnevezését) érintik, azonban némi szakmai jellegű módosítás is történt. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. rendeletben az alábbi módosítások, kiegészítések kerültek: 2/A. §. (1a) A szakhatósági állásfoglalása kialakításához a felszíni- és felszín alatti vizek védelme vonatkozásában a) a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség az első fokon eljáró vízvédelmi hatóság, b) az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség a másodfokon eljáró vízvédelmi hatóság véleményét kikéri.
10/2011. (II. 22. ) Korm. rendelet Az egyes szabálysértésekkel, a közigazgatási bírsággal, a hivatásos állomány szolgálati viszonyával, a védett személyekkel, a kifogástalan életvitel ellenőrzésével, valamint az Életmentő Emlékérem adományozásával összefüggő kormányrendeletek módosításáról 3719 11/2011. rendelet A Nemzeti Földalap vagyonnyilvántartásának szabályairól 3722 12/2011. rendelet A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25. rendelet módosításáról 3726 13/2011. rendelet A kettős felhasználású termékek külkereskedelmi forgalmának engedélyezéséről 3727 14/2011. rendelet Az Általános Közlekedési Hitelszövetkezet betéteseinek kártalanításáról szóló 49/2010. (III. 5. rendelet módosításáról 3739 2/2011. ) BM rendelet A belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai illetményének és egyéb juttatásainak megállapításáról, valamint a folyósítás szabályairól szóló 20/1997. 19. ) BM rendelet, az igazságügyi és rendészeti miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 15/2008.
207/2010. (VI. 30. ) Korm. rendelet Egyes közszolgálati jogviszonnyal összefüggő kormányrendeletek módosításáról 21639 208/2010. rendelet A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25. rendelet módosításáról 21644 209/2010. rendelet A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. rendelet módosításáról 21645 210/2010. rendelet Az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságról 3/2010. ) NFM rendelet Az egyetemes szolgáltatók részére vételre felajánlott földgázforrás költségalapú áráról 21651 4/2010. ) NFM rendelet A földgáz rendszerhasználati díjak megállapításáról szóló 31/2009. ) KHEM rendelet módosításáról 1/2010. ) VM rendelet Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet 59. cikke szerinti készségek elsajátítására, ösztönzésére és végrehajtására igénybe vehető támogatás részletes feltételeiről szóló 79/2007.