A The New York Times könyvértékelői kiválasztották a 10 legjobb könyvet, amelyek 2020-ban jelentek meg. Íme néhány nagyszerű választás az igényes olvasók számára! 2020 legjobb könyvei: Lydia Millet: A Children's Bible Lydia Millet regénye Amerika északkeleti tájain játszódik, ahol egy többgyermekes család gyűlik össze egy kis nyári kikapcsolódásra. Ezek lettek 2020 legjobb könyvei- íme az idei év legjobb olvasmányai. Miközben a felnőttek az élvezeteknek élnek, a különböző korosztályokat képviselő gyerekek undorral figyelik szüleik erkölcstelenségét. A több generációt felölelő komédia azonban hamarosan sötét fordulatot vesz, ahogyan mind az éghajlat, mind pedig a társadalom omladozni kezd. A kibontakozó káoszt a Bibliából merített szimbólumokon és jeleneteken keresztül mutatja be az író – találkozhatunk egy felfújt tutajon evickélő férfival a nádasban, az özönvízből megmentett állatokkal egy kisbusz rakterében, és persze a jászolban pihenő újszülöttel is. Millet egy könnyed hangvitelű, mégis ferde képet fest az éghajlatváltozásról, és új értelmeket aggat néhány alapvető mítoszra is.
Frances be kell vallja magának, mennyire imponál neki az idősebb nő ízléses otthona és jóképű férje, Nick. Frances és a férfi flörtölni kezdenek, de kalandjuk, ami kezdetben szórakoztató csacskaságnak tűnik, később fájdalmas érzésekhez vezet... Anne Griffin: Legvégül Az ír Anne Griffin debütáló regénye hatalmas nemzetközi sikert aratott. A Legvégül főszereplője a 84 éves, idős gazda, Maurice Hannigan, aki egy ír kisváros szállodájának bárjában üldögélve emlékezik vissza az életére. Legjobb konyvek 2020 calendar. Az este folyamán öt pohárköszöntőt mond öt olyan emberre, akik nagyon sokat jelentettek neki, legyen szó halott családtagokról, eltávolodott gyermekekről, régi szerelmekről. A megrendítő történeteken keresztül - mélyre fojtott örömökről és bánatokról, egy titokban tartott tragédiáról és egy soha be nem vallott, de mindent elsöprő szerelemről - egy vidámsággal és szomorúsággal, diadalokkal és tragédiákkal teli élet tárul elénk. Beth Morrey: Az igaz szerelem nem öregszik Beth Morrey egy tévétársaságnál dolgozott kreatív igazgatóként, ám ma már teljesen az írásnak szenteli életét.
Van azonban valami, amit el tud mondani: saját kiszolgáltatott és hányattatott életének történetét, mely egy jamaikai ültetvényen kezdődött, ahol gazdája, egy velejéig romlott tudós szörnyű kísérleteiben segédkezett, és amely könnyen lehet, hogy az akasztófán ér véget Londonban. Vallomása megpecsételheti a sorsát, ugyanakkor az igazság olyan bűnöket is leplezhet, melyek borzalmasabbak akár a gyilkosságnál is... Joanne Ramos: A Farm A New York állambeli Hudson-völgyben egy minden létező kényelemmel felszerelt luxuswellnessközpont bújik meg: bioétrend, személyi edzők, napi masszázs - mindez ingyen. Mi több, komoly pénzt kap, aki itt tölti az idejét - többet, mint amiről valaha is álmodott. Hogy mi benne a csapda? Legjobb konyvek 2020 3. A vendég kilenc hónapon át nem hagyhatja el a létesítményt, minden lépését felügyelik, el van zárva a külvilágtól és korábbi életétől erre az időre, amíg ő mindent annak rendel alá, hogy megszülje a tökéletes kisbabát. Valaki másnak. A Farm egy kicsit A szolgálólány meséjének különutas disztópiája.
A kohorszvizsgálatot március és április között végezték, jordániai felnőttek bevonásával. A résztvevők 21 napos eltéréssel két adagot kaptak a Sinopharm vagy a Pfizer-BioNTech oltóanyagából. Mindegyikük a második részoltás után hat héttel került a vizsgálatba. Az IgG- és IgM-szintet nagy érzékenységű laboratóriumi szerológiai vizsgálattal mérték. ( Elisa-teszt). Megnéztük, hogy mit tudnak, mennyibe kerülnek, és mikor lehetnek hasznosak az otthoni használatra engedélyezett koronavírus-gyorstesztek. Ez derült ki a Pfizer- és a Sinopharm-vakcina összehasonlításából - HáziPatika. A Pfizer-BioNTech-vakcina jobban teljesített, mint a Sinopharm Az már az eddig nyilvánosságra hozott adatokból és eredményekből kiderült, hogy a Pfizer-BioNTech oltóanyaga erősebb immunválaszt vált ki, mint a Sinopharm-vakcina. Most viszont a kutatók azt is megerősítették, hogy a kialakuló immunitás szempontjából fontos tényezőket - például a demográfiai jellemzőket, a kórtörténetet és egy esetleges, korábbi koronavírus-fertőzést - figyelembe véve ez pontosan mit is jelent. A kísérletben részt vevők közül 141-en kaptak Pfizer-, 147-en pedig Sinopharm-vakcinát.
Korábban Orbán Viktor még arról beszélt, hogy a 60 év feletti krónikus betegségben szenvedőket lehetne beoltani a kínai vakcinával, ez az álláspont azonban még változhat, mint ahogy jelenleg a rendelkezésre álló AstraZeneca-vakcinákat is a 60 alatti krónikus betegeknek szánják. Egyiptomban már január 3-án engedélyezték a Sinopharm-vakcina sürgősségi felhasználását, és el is kezdték beoltani vele az egészségügyi dolgozókat. Az ország egészségügyi minisztériuma a tapasztalatok alapján vasárnap tette közzé a vakcina lehetséges mellékhatásait, úgymint: fájdalom, bőrpír, merevség és viszketés az oltás területén; a testhőmérséklet emelkedése, fejfájás; fáradtság, hányinger és hányás; hasmenés, köhögés és allergiás reakciók; izomfájdalom; ízületi fájdalom és letargia; izomgörcsök. A minisztérium hozzátette, hogy ezek a tünetek általában nem igényelnek semmilyen kezelést, és maguktól is elmúlnak. Valamennyi oltóponton elérhető a Sinopharm-vakcina. Egy influenzaoltásnál egyébként lényegében ugyanezek a nem kívánt oltási reakciók léphetnek fel. A ugyancsak a hétvégén készített interjút egy Sanghajban élő amerikai tanárral, aki bár hezitált a fejlesztési folyamat átláthatatlansága miatt, végül élt a lehetőséggel, és beadatta magának a Sinopharm vakcináját, immár a második oltáson is túl van, mellékhatást nem tapasztalt.
Azt írták, hogy amennyiben a hármas tesztfázisban is megmarad a vakcina kedvező profilja, és az uniós, illetve a hazai szakhatóság is jóváhagyja és engedélyezi, beadatnák maguknak a Sinopharm védőoltását. Amióta a miniszterelnök a Kossuth rádióban arról beszélt, hogy hamarosan annyi kínai vakcina érkezik Magyarországra, amennyivel beoltható az összes hatvan év feletti krónikus beteg, rengeteg, sokszor egymásnak ellentmondó információ látott napvilágot a távol-keleti országban előállított, koronavírus elleni védőoltásokról. Kínában ugyanis többféle vakcinát fejlesztenek, amelyek közül a magyar kormány a Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentése szerint a Sinopharm nevű állami vállalat BBIBP-CorV elnevezésű készítményéből kötött le egymillió adagot. Pécsi virológusok most összeszedték, mit is lehet tudni az oltásról. Sinopharm oltást kapott közületek valaki?. A cikk szerzője felhívta a figyelmet arra, hogy az összefoglaló a klinikai tesztek első és második fázisából származó adatokat tartalmazza. Mint írta, ezek során általában százas nagyságrendű emberalanyon futnak a tesztelések és megfigyelések, iyenkor mérik a biztonságosságot (kizárják a súlyos mellékhatásokat és felmérik az enyhe, illetve közepes mellékhatások arányát az adagolás függvényében), illetve, hogy az előzetes állatkísérletekhez hasonlóan kivált-e mérhető immunválaszt emberben is.
Miközben Magyarországon immár négy másik vakcinát is engedélyeztek (Pfizer-BioNtech, Moderna, AstaZeneca, Szputnyik V), egyelőre úgy tűnik, a belátható időn belül véghezvitt, tényleg tömeges oltáshoz kikerülhetetlen lesz a kínai Sinopharm-vakcina, amelyből a kormány tájékoztatása szerint négy hónap alatt ötmillió adag érkezik az országba. (Összehasonlításul: Pfizerből és Modernából együttesen közel másfél hónap alatt érkezett félmillió adag, Oroszországból 1 millió ember oltására elég Szputnyik-vakcina várható 3 hónap alatt, AstraZeneca készítményéből pedig 6, 5 millió adag a terv, de egyelőre csak 20 ezer adag érkezett). Egyelőre az európai tapasztalatok is azt mutatják, hogy a Sinopharmmal lehet érdemben felpörgetni a lakosság átoltását: Szerbia a kontinensen elsőként, január 18-án engedélyezte a kínai oltóanyagot, és mostanra az Egyesült Királyság után Európa legátoltottabb országává vált, miután két hét alatt a hétmilliós ország 450 ezer polgára kapta meg a vakcinát – jórészt a kínait.
A kínai Sinopharm vakcina az egyik legrégebbi technológiával készül, amit védőoltásoknál alkalmaznak, de lehetnek veszélyei – erről beszélt újságíróknak tartott sajtótájékoztatóján Dr. Galit Alter, a Harvard Egyetem Ragon Intézetének csoportvezetője, a Harvard Orvosi Karának professzora. Kezdjük az előnyökkel: az inaktivált kórokozót tartalmazó vakcinákat évtizedek óta használják biztonsággal. Nagy előnye, hogy az egész kórokozót tartalmazza, ami azt jelenti, hogy nemcsak a tüskefehérjére kiváltott immunválasz indul el, hanem a patogén más részeire is termelődhetnek antitestek. Arról egyelőre nincs elég információ, hogy ezek az antitestek vajon mennyire hatásosak, és mennyire képesek megakadályozni valóban a fertőzést, de ártani biztosan nem árt, ha ilyenek is termelődnek. Hátrányai is vannak azonban az ilyen típusú vakcináknak: mivel nagy mennyiségben kell legyártani magát a vírust, és azt kémiai eljárások során inaktiválni is kell, a gyártás lassú, és nagyon nehéz biztosítani, hogy minden egyes patogén inaktivált legyen.
Müller Cecília külön felhívta a fiatalok figyelmét erre a lehetőségre, hiszen az ő védettségük is fontos. Beszélt arról is, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ezen a héten kezdődő idei immunizációs világhetének is központi témája a koronavírus elleni védőoltás. Kiemelte, hatékonyan védenek a vakcinák, de továbbra is mindenki felelősséggel tartozik saját és mások egészségéért. Továbbra is mindenkinek azt ajánlotta: éljen az oltás lehetőségével, mivel ez lehet a járványból kivezető út. Müller Cecília elmondta, a honvédség oltóbuszai is folyamatosan járják az ország kistelepüléseit. Eddig hét megye 62 településére jutottak el, és több mint tízezer embert oltottak be. Jelenleg Csongrád-Csanád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében dolgoznak az oltóbuszok. A szakember hangsúlyozta, a járvány nem ért véget, a koronavírus továbbra is "itt van köztünk". Az elmúlt napon 1936 új fertőzöttet regisztráltak és 176-an haltak bele a fertőzés valamilyen szövődményébe. Kórházban 6443 embert kezelnek, közülük 782-en vannak lélegeztetőgépen.
Előbbiek 93 százalékánál volt kimutatható, pozitív IgG-titer, míg utóbbiak esetében ez az arány 85, 7 százalék volt. A Pfizer-BioNTech vakcinával oltottak IgG-titerének átlaga 515, 5 ± 1143, 5 BAU/mL (az antitest mennyiségét meghatározó nemzetközi standard mértékegység) volt, míg a Sinopharmot kapóké 170, 0 ± 230, 0 BAU/mL. Azok közül, akiknél az IgG-szint negatívnak bizonyult (nem érte el a szükséges szintet), 86, 4 százalék 60 évnél idősebb volt. A Sinopharm-vakcinát kapók esetében ez az arány 90, 5 százalék volt, 9, 5 százalékuk pedig a 40 és 60 év közötti korosztályba tartozott. A Pfizer-vakcinával oltottak közül a 20-40 éves korcsoportban mindössze egyetlen embernél nem volt értékelhető IgG-szint. Az is kiderült, hogy a negatív eredményt kapók jelentős részének volt valamilyen alapbetegsége: 54, 5 százalékuk cukorbetegségben, 40, 9 százalékuk pedig szív- és érrendszeri vagy cerebrovaszkuláris betegségben szenvedett. További kutatásokra van szükség A vizsgálat eredményei összességében azt mutatták, hogy a Pfizer-vakcina erősebb immunvédelmet nyújthat a koronavírus-fertőzés ellen, mint a Sinopharm, mert a vizsgált oltottaknál magas IgG-szintet váltott ki, ami magasabb és tartósabb immunitással jár együtt.