A Bors viszont egyenesen arról ír, hogy könnyen lehetséges, a Déli pályaudvarra soha többé nem mennek vonatok, és akár el is adhatják a területet.
A Déli pályaudvar Budapest talán legellentmondásosabb pályaudvara. Egyszerre volt reprezentatív és elhanyagolt, modern és elmaradott, fontos és felszámolásra váró közlekedési csomópont. A múltja sem olyan egyenes vonalú, mint a Nyugatié vagy a Keletié. Kevesen emlékeznek rá, hogy a jelenlegi, modernista épület elődje nem egy klasszikus vasúti csarnok volt. A 19. századi, és a mostani épület közt, rövid ideig ugyan, de létezett még egy modern Déli pályaudvar. Erről a letisztult, szép épületről, és annak építéséről kapott most egy sor sosem látott fotót a Fortepan. Bár a kis, modernista üvegcsarnok rövid ideig állt csak, de megjelenése fontos fordulópont volt a Déli történetében. Déli pályaudvar, Budapest - épülettár. A pályaudvart az 1861-es megnyitásától az új épület 1962-es átadásáig ugyanis nagyobb átalakítások nélkül használták. Pedig száz év alatt a világ és a vasúti közlekedés is elég sokat változott. A Déli története az 1825-27-es országgyűlésig nyúlik vissza, amikor is Széchenyi gróf javaslatot tett arra, hogy Magyarországon épüljön négy fő vasútvonal.
Átmenő rendszerű pályaudvarok A XIX. században Budapesten is, ahogy Európa legtöbb fővárosában úgy épült ki a vasúti rendszer, hogy az egyes vonalak külön-külön közelítették meg az adott irányból a beépített részt, és valahol ennek a szélén létesítettek egy végállomást, ahonnan nem mentek tovább a sínek. (Ennek az elrendezésnek sokszor az volt az egyik oka, hogy független magáncégek hozták létre a vasutakat. ) A magyar fővárosban három ilyen fontos, máig meghatározó végállomás, fejpályaudvar alakult ki: a Nyugati, a Keleti és a Déli. Az oda vezető vonalakat később persze összekötötték, de távolabb, a külvárosokon át, így a zsákutcák zsákutcák maradtak. Mi a baj a fejpályaudvarral? A fejpályaudvari rendszernek többféle hátránya is van. Hofi Géza : A déli pályaudvar, csodás kis állomás dalszöveg, videó - Zeneszöveg.hu. Az utas gyakorlatilag nem választhat, a belváros egyetlen pontján szállhat le, onnan legfeljebb más eszközzel utazhat tovább. A fejpályaudvarokon szükségszerűen meg kell fordítani a vonatokat, ráadásul hagyományosan, még a gőzmozdonyok korából örökölten sok más technológiai, előkészítési, karbantartási funkció is a fejpályaudvaron kap helyet, hatalmas belvárosi területeket elfoglalva.
(Fotó: Ezek a szép arányú, modernista pavilonok felújítva ma is izgalmas elemei lehetnének Budapestnek. (Fotó: A ma ismert kör alakú jegypénztár előképei a márvánnyal borított kubista bódék voltak. (Fotó: Terméskő + üveg + műbőr = Boldog 60-as évek. (Fotó: Kulturált tér pálmával, zavaró tömeg nélkül. Index - Fortepan - Az elfeledett Déli pályaudvar is szép volt. (Fotó: A lépcsők, a döntött tartóoszlopok és a kandeláberek is a 60-as évek legtisztább stílusát adják vissza. (Fotó: Kővári György az épületért megérdemelten kapott Ybl-díjat. (Fotó: Az 1962-ben épült csarnokot végül beépítették a ma is ismert, ívelt falú pályaudvari épületbe. (Fotó: Racsmány Dömötör / FORTEPAN)
Erik van Egeraat 2015-ben az Építészkongresszuson elhangzott előadására szeretnék itt visszautalni, amelynek nagyon fontos elvei aligha jutottak el a döntéshozókhoz: "Értsék meg, zöldfelületet a legnehezebb építeni. " Nehéz, mert egy 80 éves fához pontosan 80 év kell, esetleg húsz évet tudunk spórolni, ha drága, előnevelt fákkal építünk. Nehéz, mert a tudomány mai állása szerint a fák gyökérben végződnek, így ha nincs talajkapcsolatos közegük (hanem egy tetőkerten állnak vagy körbe vannak betonozva) akkor csak a bonsai-ok számát szaporítjuk. Nehéz, mert egy 80 éves fa, bár kis helyet foglal a térből, mégis akkora fotoszintézisre alkalmas levélfelülete, mint egy gyepes focipályáé. Nehéz, mert a zöldfelület nem háromdimenziós alkotás, hanem négydimenzós. A növényekből épített térfalak kialakulásához idő, gondozás és fenntartás kell: mindaz, amelyet ez a város 30-40 éve képtelen megoldani, a közterület-gazdálkodása romokban hever. Nehéz, mert egy pályaudvar területe barnamező, olyan talajszennyezésekkel, amelyeket a növényzet csak jelentős talajcserével és kárelhárítással tud tolerálni.
Valois Magdolna (Saint-Germain-en-Laye, Franciaország 1520. augusztus 10. – Edinburgh, Skócia 1537. július 2. ) francia királyi hercegnő, házassága révén skót királyné. 7 kapcsolatok: I. Ferenc francia király, I. Klaudia breton hercegnő, Klevei Mária orléans-i hercegné, Lotaringiai Mária skót királyné, Tudor Margit skót királyné, Valois Magdolna (egyértelműsítő lap), Valois Margit savoyai hercegné. I. Ferenc francia király I. Új!! : Valois Magdolna skót királyné és I. Ferenc francia király · Többet látni » I. Klaudia breton hercegnő Klaudia breton hercegnő és francia királyné (1499. október 14. – 1524. július 20. ) francia királyi hercegnő, 1514–1524 között Bretagne uralkodó hercegnője, házassága révén 1515–1524 között Franciaország királynéja. Klaudia breton hercegnő · Többet látni » Klevei Mária orléans-i hercegné Klevei Mária (1426. szeptember 19. – Chaunay, 1487. augusztus 23. ) I. Adolf klevei herceg és második hitvese, Burgundi Mária hercegnő hatodik leánya. Új!! : Valois Magdolna skót királyné és Klevei Mária orléans-i hercegné · Többet látni » Lotaringiai Mária skót királyné Lotaringiai Mária vagy Marie de Guise (Bar-le-Duc, 1515. november 22.
A(z) Tudor Margit skót királyné lap további 48 nyelven érhető el. A lap eredeti címe: " lis:MobileLanguages/Tudor_Margit_skót_királyné "