A járványból egyedül a védőoltás jelenti a kivezető utat. A harmadik hullám kezdete óta újabb egymillióval nőtt a regisztráltak száma, de még így is sokan vannak, akik nem jelentkeztek. Az időseket különösen kérjük, hogy aki még nem tette meg, az regisztráljon a védőoltásra a honlapon. Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre! Feliratkozom Kapcsolódó cikkek
A központi iránymutatás a vakcinák keverését javasolja, tehát a harmadik oltás jó, ha eltér az első és a második oltás típusától. A kormány korábban határozottan tagadta, hogy kellene a harmadik oltás a kínai Sinopharm oltásból. Gulyás Gergely kancelláriát vezető miniszter még áprilisban arról beszélt a Kormányinfón, a kínai vakcina még jobb védettséget is nyújt, mint a nyugatiak, és biztos benne, hogy nem kell belőle harmadik oltás. "Több, mint félmillió embert beoltottak már a második adaggal is, az ő védettségük még jobb, mint azoknak, akik Pfizer-vakcinát kaptak". Ez aztán a rossz ellenanyag-tesztek eredményei hatására változhatott meg, bár ezt a kormány nem ismerte el sosem. Regisztráció a 3. oltásra. Szöveg: Rebró Fanni, Kép: pixabay
Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail címét és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit. Feliratkozom a hírlevélre
A fiatalok e napi népszokása volt a kilövés. Ez a fiatalokat összepárosító szokás. A legények kikiabálták, " kilőtték" a lányok hibáit, de jobb helyeket senkit sem neveztek néven. Jászdózsán a mennydörgés, akárcsak az aznapi eső, bő termést jelent. Időjárásjósló hiedelmek is kapcsolódnak a Szent György napja körüli időszakhoz. Úgy vélik például a bukovinai magyarok, az Ipoly menti falvak lakói is, hogy ha e nap előtt megszólalnak a békák, az korai tavaszt és nyarat jósol. A Szent György-nap előtt megszólaló béka a medvesalji falvakban esőtlen nyarat jelez. A békát gyógyításra is használták ezen a vidéken. Kiszárított békával és ráolvasással szemölcsöt gyógyítottak. A Gyimes-völgyi magyarok szerint, aki Szent György-nap előtt megfürdik a szabadban, az egész évben nem lesz rühes. Az ágynemű szellőztetését tiltották ezen a napon különböző okokra hivatkozva, például a Gyimes-völgyi magyarok szerint sok égzengés lenne, a berettyóújfalusiak a jószág pusztulásától féltek. Szent György napját általában a kukorica, bab, uborka vetésére tartották alkalmas időpontnak.
Április 24-e különös jelentőségű a népi hitvilágban és a néphagyományban. Szent György napja Európában régóta tavaszkezdő nap: Magyarországon az állatok kihajtásának ideje, a pásztorok, kocsisok, cselédek szerződtetésének napja, melyekhez számos hiedelem és népszokás fűződik, írja a Netfolk. A magyar népi hitvilágban a Szent György nap főszereplője a tehén és a teje. Az ehhez kapcsolódó szokásokkal az állatok egészségét, szaporaságát, tejhozamát próbálták biztosítani. – A kihajtás legtöbbször zöld ággal történt, mert a zöld ág a néphit szerint az állatok gyarapodását szolgálta. Ha ez nyírfa vagy rózsafa ággal történt, az a rontást is elhárította. – Ezen a napon gyógyhatásúnak vélt füvekkel vagy ezek főzetével kifüstölték vagy kiforrázták a tejesköcsögöket, és ilyenkor állítottak új köcsögfát. – Szent György napjához kapcsolódó tevékenység a tejbemérés. Ilyenkor állapítják meg, hogy a gazdák a nyár folyamán lemért tejmennyiségnek megfelelően milyen sorrendben, mennyi tejet kapnak. – A tejbeméréshez termékenységre utaló vagy serkentő mozzanatok kapcsolódtak, így például a lányok, a juhászok és a juhok vízzel való leöntése.
A pásztorok az állatok viselkedéséből jósoltak az időjárásra. Ha Szent Mihály éjszakáján a juhok vagy a disznók összefeküdtek, hosszú, erős telet vártak, ellenkező esetben enyhét. Bácskában úgy mondják: Szent Mihálykor keleti szél igen komoly telet ígér. Egy göcseji mondás szerint Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkőztet. Vagyis aki Szent Mihály nap után is úgy öltözik, mint nyáron szokott, az nem lehet okos ember.
Ahogyan a népmesék hősei is elindulnak szerencsét próbálni, úgy kelt útra Szent György. Elért Lüdiába és elért Siléna (ma: Serinda) nevű városba, ahol egy "pogány" fejedelem élt. Akkoriban egy sárkány garázdálkodott a környéken, felfalta a terület barmait, majd rákerült a király lányára a sor, akit kiküldtek a közeli tóhoz, mert ott lakott a szörny. Szent György találkozott a lánnyal és nem engedte, hogy a sárkány felfalja, inkább megküzdött a szörnnyel és le is győzte azt. A nagy győzelem után a szent életű vitéz rávette a város lakóit, hogy keresztelkedjenek meg. A kereszténység mártírja Szent György nem csak a sárkányt győzte le, hanem az elesetteket is védelmezte. Kisázsiában a keresztények védelmére kelt, mélységesen felháborította, hogy Diocletianus császár olyan keményen üldözte őket. Levette vitézi ruháját és a nép közé vegyült biztatva őket, hogy ne féljenek. Miután a bálványokat nyilvánosan ördögnek nevezte, a császár katonái elfogták és uralkodói parancsára megkínoztatták. Másodszor kerékbe törték, de sértetlen maradt, harmadszor ólommal teli kádba dobták, de azt is túlélte.
Teritsd le a köpönyeged Adjon isten jó meleget! (Marczell 1985: 40) A húsvéti szokásokkal mutat rokonságot, hogy ilyenkor is sor kerülhetett határjárásra, a kutak megtisztítására, a határjelek felújítására (Bálint S. 1977: I. 312–314). A Szent György-naphoz kapcsolódó szokások, hiedelmek elsősorban a tavasz kezdetével kapcsolatosak. Sárkányölő Szent György a lovagok, lovasok, később pedig a cserkészek, felszerelése miatt a fegyverkovácsok és szijjártó céhek patrónusa volt. ()
– Néhány tájegységben ha e nap előtt megszólalnak a békák, az korai tavaszt és nyarat jósol, más vidékeken ugyanez esőtlen nyarat jelez. – Szent György napját általában a kukorica, bab, uborka vetésére tartották alkalmas időpontnak. – Jó előjelnek tartották a termésre, ha a varjú nem látszott ki a búzából. – Mint húsvétkor, ekkor is sor kerülhetett határjárásra, a kutak megtisztítására, a határjelek felújítására. Forrás:
Ezen dolognak emlékezetére és örök erősségére adományozzuk és megengedjük a mi jól megerősített leveleinket az említett Borbély Istvánnak, Koma Györgynek, Pataki Annának és Borbély Barbarának, és azok örököseinek és mindkét nembeli leszármazottaiknak. Kelt a mi városunkban, Gyulafehérvárott, az 1630. év júliusának utolsó napján. Katalin Hátoldalon: Bihar Megye gyűlésén, 1634. január 2-án Váradon vitatták meg, tették közzé, hirdették ki a nemesi leveleket, bár úgy tűnik (nem olvasható minden szó), hogy óvást is emeltek ellene. Aláíró: Torma János nótárius. A kormánybiztos urak határozata. Minden kikötés nélkül adatott ki, tehát megmarad nemessége. Várad, 1641. okt. 7. Kornis Zsigmond Rákóczi György Kozma 1668 [ szerkesztés] Kozma György 1668. november 7., Bécs I. Lipót nemesség és címer R 64 [1] Rövidítések kézdiszentléleki Kozma [ szerkesztés] Kézdiszentléleki Kozma Lőrinc és Simon 1730. december 13., Bécs III. Károly címer általa: Simon felesége Szabó Erzsébet, gyermeke név nélkül [2] Lásd még: Címerhatározó