Ezúton tájékoztatjuk kedves Közönségünket, hogy a Kodály Filharmónia Debrecen több előadása a koronavírus-veszélyhelyzet miatt új időpontban, előzetes tájékoztatást követően kerül megrendezésre. A már közzétett, érintett előadások: Eredeti dátum Új dátum Jegyvisszaváltási határidő jegyirodában vásárolt belépőjegyek esetén A romantika útján 2020. 03. 17 2020. 06. 30 Beethoven 250. - V. hangverseny 2020. 24 Hamupipőke az Operában 2020. 28 Teremtő szellem 2020. 31 2020. 08. 18 2020. 17 Nagyheti hangverseny 2020. 04. 07 2020. november, pontos időpont szervezés alatt az új időpont előtti munkanap Mesés hangok, hangos mesék 2020. 18 Mélyföld és magas ég 2020. 05. 21 végleg elmarad, de a belépőjegyei automatikusan érvényesek a Teremtő szellem 2020. 18- i időpontjára vagy visszaválthatóak a vásárlás helyszínén. Beethoven 250. - VI. hangverseny 1. 2020. 26 és 05. 29 2020. 15 18:00 2020. 14 Beethoven 250. hangverseny 2. 2020. 27 és 05. 30 2020. 15 20:30 Az itt nem szereplő, de érintett produkciókkal kapcsolatban keresse fel a Kodály Filharmónia Debrecen weboldalát vagy hívja az alábbi telefonszámot: 06 20-368-9897 Az új időpontra a megváltott jegyek automatikusan érvényesek.
Győztesek évada címmel hirdeti meg következő évadát a debreceni Kodály Filharmónia két együttese, a Kodály Kórus és a Kodály Filharmonikusok - jelentette be a filharmónia igazgatója június 8-án sajtótájékoztatón Debrecenben. A 2015-2016-os szezonban a koncerteknek több olyan közreműködője lesz, akik rangos versenyeken szereztek elismerést, arattak győzelmet, így rájuk alapozva már évadot lehet hirdetni - tette hozzá Somogyi-Tóth Dániel. Az évadnyitó koncertet szeptember 23-án tartja a zenekar, amelyen fellép a Virtuózok című tehetségkutató korosztálygyőztese és egyik legnagyobb felfedezettje, a 11 éves zongorista, Boros Misi is. Az Artisjus által 2015-ben az év zeneművének választott Pert em Heru című oratórium zeneszerzője, Tallér Zsófia is szerepel a Kodály Filharmónia következő évadának programjában, valamint a Győztesek évada olyan kiváló szólistákat is felvonultat majd, mint a Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, Jandó Jenő vagy a debreceni születésű, jelenleg a Berlini Filharmonikusokkal játszó Szűcs Máté, aki a liége-i Nemzetközi Hegedű- és Brácsaverseny első helyezettje volt.
Az amerikai filmzene kedvelőinek az Amerikából jöttem című koncerttel készül a Kodály Kórus, majd nagyböjti fellépéssel készülnek a Nagytemplomban. Kocsis-Holper Zoltán végül az angol kórushagyományokon alapuló koncertre hívta fel a figyelmet, melyen egy igazi világsztár, a King's Singers-ből ismert Bob Chilcott karnagyként közreműködik. A Kodály Filharmónia Debrecen aktuális híreit, soron következő koncertjeit és a bérletekkel kapcsolatos információkat itt találjátok: Forrás: Haon
A rendszerváltozást követően Debrecen város önkormányzata azonban felismerte értékeit, szerepét a város és a régió életében, és Debreceni Filharmonikus Zenekar néven átvette a finanszírozást. Az elmúlt évtizedekben a magyar karmesterek teljes élgárdája – pl. Ferencsik János, Medveczky Ádám, Kovács János, Ligeti András, Vásáry Tamás, Kocsis Zoltán –, valamint több neves külföldi dirigens, köztük Carlo Zecchi, Lamberto Gardelli, Charles Dutoit, Karel Ancerl, Kobajasi Kenicsiro vezényelte a zenekart. A hazai hangszeres művészek – köztük Fischer Annie, Ránki Dezső, Kocsis Zoltán, Perényi Miklós, Jandó Jenő, Bogányi Gergely – mellett közreműködött a zenekarral többek között Gideon Kremer, Martha Argerich, Sándor György, Végh Sándor, Lazar Bermann, Igor Oisztrakh is. 2011. október 1-jétől Kodály Zoltánné Péczely Sarolta jóváhagyásával, a Kodály Filharmónia Debrecen részeként, Kodály Filharmonikusok Debrecen néven működik a zenekar. 2011 májusa óta Somogyi-Tóth Dániel az igazgatóművészeti vezető, egyben a Kodály Filharmonikusok új arculatának létrehozója, aki a két együttest összefogó intézmény, a Kodály Filharmónia élén Debrecen város teljes komolyzenei életének összefogását, fejlesztését vállalta, feladatai közé tartozik, hogy a Kodály Filharmonikusok Debrecen még nagyobb teret, ismertséget, s elismertséget kapjon Magyarország, sőt, a világ zenei életében – nevével, küldetésével, művészetével tovább vinni a kodályi missziót.
Megszavazta a debreceni közgyűlés szeptember 30-án a Kodály Filharmónia Debrecen Nonprofit Kft. megalapítását Somogyi-Tóth Dániel ügyvezetésével; a társaság felügyelőbizottságát Komolay Szabolcs (Fidesz-KDNP), Türk László (Fidesz-KDNP) és Szabó Bence (Momentum) alkotják, akik 5 évre szóló megbzatásukat díjazás nélkül látják el. Mint az ismert, a Kodály Filharmónia a város komolyzenei életének kulcszereplője. A mostani átalakulás egyértelmű célja, hogy a három funkció (a Kodály Filharmonikusok, a Kodály Kórus és a hangversenyélet programszervezése) egy nehézkesen reagáló költségvetési szerv helyett egy rugalmas gazdasági társaságban egyesüljön. Már a cégalapításról szóló előterjesztés rámutat arra, hogy a világjárvány előtt évről évre fejlődést mutató Kodály Filharmónia útjából el kell gördíteni a szervezeti működést nehezítő akadályokat. Kiváltképpen, hogy több hasonló, jelentős előadó-művészeti szereplőnél az átalakulást már levezényelték a gyorsabb piaci reagálás érdekében. Miről van szó?
Feliratkozom a hírlevélre
Thorma "Talpra magyar! " című alkotása valóban nagy méretekkel bír, hiszen 6 méter széles és 3 méter magas. Thorma János: Talpra magyar! "Itt, az Isten szabad ege alatt, a metsző friss tavaszi széltől verve, a múzeum fölséges oszlopsora előtt esküdött meg a magyar legelőször ünnepélyesen, hogy lerázza magáról a szolgaság százados bilincseit. A ki megeskette, az Petőfi Sándor volt; a mivel megeskette, az a Talpra magyar volt. A sápadt, sovány ifjú, kinek csak mély tűzű, nagy barna szemei sejtették, hogy Isten lakozik benne, előlépett, s messze halló, éles, lázas, parancsoló hangon kiáltotta a tömegbe: Esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk. És a nép utána mennydörögte, újra meg újra kívánta hallani az esküt, míg meg nem ittasul tőle, s lelkének minden porczikája el nem telt vele... Talpra magyar hi a haza. S a szózat megindult és hömpölygött végig a rónán és völgyeken és fölrázta a magyart... A Gondviselés küldötte halovány ifjú pedig haladt tovább, s szította a tusázó hősök bátorságát, majd maga is közéjük állt... és eltünt... hova lett?...
Szerző: | 2017. 09. 21., 14:33 | Agora A Gyermekjóléti Alapítvány / Országos Mécs László Irodalmi Társaság (Regisztrált Tehetségpont) és a Megújuló Oktatásért, Nevelésért Mozgalom és a Rábatamási Móra Ferenc Általános Iskola országos tehetségkereső és tehetséggondozó rajzpályázatot hirdet általános iskolás diákoknak, "TALPRA MAGYAR, HÍ A HAZA" címmel. Pályázatunkkal emlékezünk a magyar forradalom és szabadságharc 169. évvel ezelőtti kirobbanására. Pályázhatnak hazai vagy határon túl élő általános iskolás diákok, saját készítésű alkotásokkal. Méret: A4. Talpra magyar, hí a haza! Itt az.. | Gábor Gunda | VK. Az alkotás bal / jobb alsó sarkában jól olvasható legyen (lehetőleg nyomtatottan és az alkotásra ragasztva): alkotó neve és osztálya, iskola neve, címe, felkészítő pedagógus neve Az általános iskola pedagógusai döntik el, hogy melyik három rajzot nevezik pályázatunkra. Kizárólag intézmények nevében lehet beküldeni a pályázati alkotásokat. Téma: 1848-1849-es forradalom és szabadságharc, hazaszeretet, magyarság Maximálisan beküldhető alkotás: 3 db/Általános iskola.
érzelmesebb hang váltja fel, s a költői képek a vallás fogalmaihoz kapcsolódnak. A késő unokák "áldó imádsága" a szentté lett hősök nevét idézi fel, mikor leborulnak majd domborodó sírjaikra. A költemény "dal" jellegét támasztja alá a versforma: a kétütemű, a sormetszeteket pontosan betartó felező nyolcasok alkalmazása. A refrén döntő elhatározottságát emeli ki, hogy a hatodik és a nyolcadik sor egyetlen – a korábbiaktól eltérő – három szótagos ütem. refrén: az ismétlés egyik fajtája; rendszerint a költemények versszakainak végén – ritkábban más helyen – ritmikusan visszatérő verssor(ok). Talpra magyar, hí a haza! – Novum Könyvklub. Tartalmi szerepe igen sokrétű: leggyakrabban a refrénben szólal meg legnyomatékosabban a költemény alaphangja, legfőbb mondanivalója. Vas István: Megannyi mzeti dal, Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1974 (In: Vas István: Az ismeretlen isten. Tanulmányok 1934-73) Szabolcsi Miklós: Nemzeti dal, Gondolat Könyvkiadó, Bp., 1975 (In: Mezei Márta-Kulin Ferenc: Miért szép? A magyar líra Csokonaitól Petőfiig) Gerold László: Nemzeti dal, 1994 (In: Híd 58. évf.
Azon tanácskoztunk, mit kell tenni? mert az határozottan állt előttünk, hogy tenni kell és mingyárt holnap... hátha holnapután már késő lesz! " További érdekességekért a március 15-i forradalom menetéről és Petőfivel kapcsolatban érdemes megnézni az alábbi videót. Megjelent Mentes Anyu legújabb szakácskönyve! hirdetés