Onnan került a budapesti Vígszínházba, amelynek haláláig tagja volt. Börcsök Enikő nevéhez csaknem száz színházi előadás, valamint két tucat filmes és televíziós alakítás kötődik. Az utóbbi években rendezőként is bizonyított, emellett pedig a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatója, egyik osztályvezető tanára volt, 2000 óta pedig a MASZK Országos Színészegyesület elnökségi tagjaként tevékenykedett. Kiemelkedő színészi teljesítményét a Vígszínház 1997-ben Varsányi Irén-emlékgyűrűvel, hat alkalommal Ajtay Andor-emlékdíjjal, három alkalommal pedig Ruttkai Éva-emlékgyűrűvel ismerte el. Börcsök enikő betegsege. A Jászai Mari-díjat 1998-ban kapta meg, majd 2001-ben a 32. Magyar Filmszemlén a legjobb női alakításért díjazták a Paszport című filmben nyújtott alakításáért. Ezen kívül több, legjobb női szerepért járó elismerést is nyert, érdemes művésszé választották, megkapta a Színikritikusok Díját, a Budapestért és a Prima-díjat, valamint tagja lett a Halhatatlanok Társulatának és elnyerte a kiváló művészi címet. Sikereit azonban sokszor beárnyékolta autoimmun betegsége, amellyel régóta küzdött.
Börcsök Enikő csütörtöki halálhíre az egész országot megrázta. A születésnapján elhunyt színésznő óriási harcos volt, éveken át küzdött súlyos vesebetegségével. A Ripost megtudta, hogyan teltek az utolsó napjai! Börcsök Enikő azok közé tartozott, akiknek nagyon küzdelmes életet szánt a sors, ő mégis mosolyogva, tele reményekkel vette az akadályokat. Egészen január 28-ig, az 53. születésnapjáig. Aznap reggel egy kórházi ágyon a súlyos vesebetegséggel küzdő színésznő örökre lehunyta a szemét. A Jászai Mari-díjas művésznő sosem titkolta betegségét. Nyíltan beszélt arról, hogy kétszer is átesett vesetranszplantáción, második jól sikerült: így 2003 óta egy halott férfi veséjével élt tovább. Börcsök Enikő halálára. Tavaly augusztusban aztán jött az aggasztó hír: a színésznő bizonytalan időre újabb kezelésekre szorult, ezért még a vígszínházi szerepeit is át kellett adnia. Akkor, tavaly nyáron még optimistán nyilatkozott a Borsnak. "Köszönöm a megkeresést, remélem, novemberben már vissza tudok menni játszani, addigra véget érnek a kezelések, és a színházak is nyitva lesznek a járvány alatt.
De a felsőbb hatalom most elcsábította magához. Kell, hogy legyen ott is színpad, ahol Börcsök Enikőt nézi majd mindenki. Mert ahol ott van, nem lehet nem őt nézni.
1997-ben átesett első vesetranszplantációján, majd 2003-ban a másodikon. Lelkesedése ennek ellenére töretlen volt: reggel hattól délelőtt tízig tartó dialízisét követően minden nap részt vett a próbákon, este pedig színpadra állt, és életigenlő mosollyal hozott örömöt az életünkbe. via MTI
Először a kilencvenes évek elején Szabó Istvánnak az Édes Emma, drága Böbe című filmje forgatásán találkoztam vele. Fiatal volt és sugárzó, a tekintetével, a jelenlétével felrobbantott maga körül mindent. A lénye mindig is az igazságért küzdött, úgy, hogy közben önmaga volt igaz. Az, ahogy közvetíteni tudta a boldogságot és a fájdalmat. A szemében talán mindig az utóbbi érződött inkább. Marton László osztályában végzett a Színház-és Filmművészeti Főiskolán, de frissdiplomásként először néhány évet Kaposváron töltött. A kilencvenes évek közepe óta azonban a Vígszínház lett az otthona. Szó szerint! Szinte le se jött a színpadról – akkor tette ezt csak, ha valami akadályozta. Súlyos betegség után elhunyt Börcsök Enikő - Hamu és Gyémánt. Régóta küzdött betegséggel, súlyos veseproblémái voltak, de hihetetlen akarással ebből felépült, szinte újjászületett. Évtizedeken át a vállán vitte a Víget, de olykor azért átment máshová is egy-egy feladat kedvéért. Sok nagy szerep megtalálta. Volt Makrancos Kata, vagy Egérke, Nádas Péter Találkozásának főszereplője, Márquez Száz év magányának Ursulája, vagy éppen Spiró György drámáinak hősnője.
A koronavírus miatt így is komplikáltabb a helyzet, de én nagyon bizakodóan tekintek a jövőbe " – mondta akkor a lapnak. Ez a bizakodás és életszeretet élete utolsó pillanatáig elkísérte. A Ripost elérte a színésznő egyik jóbarátját, aki már több mint húsz éve mellette állt jóban-rosszban. " Enikő a kórházban töltötte élete utolsó napját, szerdán már egész nap aludt, de a kedvesének megengedték, hogy mellette legyen és fogja a kezét" – mondta megrendülten a barát. A Ripost pénteki számából az is kiderül, milyen meglepetéssel készült osztálya Enikőnek születésnapja alkalmából. Vissza akart térni a színpadra, bizakodó volt betegségével kapcsolatban Börcsök Enikő - Ripost. Hírlevél feliratkozás Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat! Feliratkozom a hírlevélre
2016-09-12 18:15:32 Mesefoglalkozás és kézműves programok az Ugocsa utcai könyvtárban 2016. október 1-jén. A népmese napjáról - a hozzá legközelebb eső szombaton - idén is megemlékezünk az Ugocsa utcai könyvtárban. 2016. október 1-jén (szombaton) 10-12 óráig A fából faragott hajadon című ujgur mesével ismerkedhettek meg, és fakanálbábot készíthettek hozzá. A program ingyenes, szeretettel várunk! Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Ugocsa utcai könyvtár Budapest, 1126 Ugocsa utca 10. + 36 1 225 1228,
Ám a Királyfi az ablakon át megpillantja a leányt és szerelemre ébred iránta. A Tündér parancsára a megelevenedő erdő és a medréből kilépő patak megakadályozza, hogy a Királyfi a Királykisasszonyhoz jusson. Ám a Királyfi szerencsésen hatol át a két elemen és újból találkozhat a leánnyal. Bábot készít, amelyet királyi díszekkel ékesít: ezzel a fából faragott királyfival csalogatja ki a Királykisasszonyt várából. Ám a Királykisasszony az igazi Királyfit figyelemre se méltatja, hanem inkább a Tündér által megelevenített bábbal perdül táncra. A bánatos Királyfi a természet rejtekén nyer vigaszt, a Tündér pedig virágpalástot, virágkoronát ad rá. Az erdő királyaként visszatérő ifjút a Királykisasszony most szívesen fogadná, annál is inkább, minthogy a fából faragott királyfi egyre nehézkesebben mozog, végül újból élettelen fadarabbá válik. Ám az igazi Királyfi elfordul a Királykisasszonytól, akinek ezután az erdő is útját állja. A Királykisasszony nem tud áthatolni a fák sűrűjén, kétségbeesésében és szégyenében eldobja királyi ékességeit és levágja haját.
Bartók Béla (1881-1945. ) első színpadi művét (A kékszakállú herceg vára) a Lipótvárosi Kaszinó operapályázatának bírálóbizottsága 1911-ben játszhatatlannak ítélte és visszautasította. Bartóknak ekkoriban kellett szembesülnie a modern magyar zene hiteles előadása és terjesztése érdekében létrehozott Új Magyar Zeneegyesület kudarcával, és a zenéjét ellenségesen fogadó, őt magát esetenként hazafiatlansággal vádoló kritikákkal is. Súlyos alkotói válságából a Kékszakállú librettistájának, Balázs Bélának egy újabb műve, illetve annak inspiráló hatása ragadta ki. A fából faragott királyfi még 1912-ben jelent meg a Nyugatban, és az író visszaemlékezése szerint az új szövegkönyv elkészítésére maga Bartók kérte. A zeneszerző mindenesetre 1914. áprilisában kezdte a táncjátékot komponálni. Hadd idézzük most fel a mű szüzséjét. A reggeli verőfényben a Királykisasszony lépdel ki várából és gondtalanul játszik az erdő ölén. A szomszéd várból a Királyfi jön elő, hogy világot látni induljon. A Tündér visszaparancsolja a Királykisasszonyt és így megakadályozza a két ifjú lény találkozását.
Olyan lett a bábu, mintha királyfi volna. Amikor a királylány meglátta, örömében felkiáltott: - Jaj, de szép! Jaj, de szép! Az enyém lesz! 20. Jött is rohanvást a királykisasszony. Amikor a királyfi meglátta, szíve megtelt szerelmes boldogsággal: - Végre, végre, itt vagy, én szép királykisasszonyom! – szólt hozzá. 21. A királykisasszony azonban nem őt, hanem a bábut választotta: annak korona van a fején. A Szürke Tündér csak erre várt. Szinte láthatatlanul lebegett elő, és bűvöletével életet varázsolt a fából faragott bábuba. 22. – Jöjj, szép királyfi, jöjj, táncolj velem! – lelkendezett a királykisasszony. És egyre táncolt, csak táncolt a fából faragott királyfival. 23. A királykisasszony csupán az aranykoronát meg az aranyhajat látta. A bíborpalást lobogása is megszédítette. Azt már nem hallotta, hogy recseg, ropog a fából faragott királyfi minden porcikája. 24. Kéz a kézben táncoltak el messze, a virágos réten túlra… 25. A kopasz, a koronátlan, a palásttalan királyfi pedig szomorúan nézett maga elé.
A népzene egyértelműen világos körvonalaival rajzolja meg Bartók a táncjáték szereplőit, a természetet pedig megkapó költészettel ábrázolja. Wagnerre visszautaló romantikus természet- és lélekzenék, a korabeli közép-európai komponistákra oly jellemző groteszk és ironikus hangvétel (fabáb), másfelől a mesei hang megalapozását szolgáló népdalszerű melódiák (pataktánc, botfaragás) az 1900-as évek elejei "nemzeti szecessziós" stílusra való utalás. Szvitek [ szerkesztés] Bartók a hangversenyszerű előadások számára utóbb egy szvitet, illetve egy kis szvitet állított össze az egyfelvonásos táncjáték zenéjéből. A táncjáték zenéjéből készült zenekari szvit 1931-ben hangzott fel először Budapesten. Autográf anyagok [ szerkesztés] Vázlatok Fekete zsebkönyv (Bartók Archívum, Budapest: BH206) fol. 13v–14v Memo-vázlatok, jelenet-terv és külön lapokon jegyzetek hangszerekről–hangszerelésről (Bartók Archívum, Budapest: BH222, 2016). Particella formájú fogalmazvány: A 4. oldaltól végig, montírozott forma későbbi hozzátételekkel, részben Ziegler Márta másolatának felhasználásával ( Bartók Péter magángyűjteménye: C1) Az 1–2., 2bis, 7–8.