Jókora megtakarítással számoltak arra az esetre, ha az Elios új lámpákat szerel fel Vácon, de azóta kiderült, hogy ebből semmi nem jött össze – írja az Átlátszó. Egy villanyszerelő dolgozik a közvilágítás felújításán Vácon egy villanyoszlop tetején, 2013. november 8-án Fotó: Lehotka László / MTI Még a közvilágítás korszerűsítésére vonatkozó az uniós pályázat kiírása előtt, 2012 májusában a Sistrade Kft. készített egy műszaki tanulmánytervet, amelyben megbecsülték többek közt, hogy mennyit lehetne megtakarítani a projekttel. A dokumentumot a Sistrade tulajdonosa, Hamar Endre írta alá, aki 2013 novemberétől 2014 áprilisáig Tiborcz István tulajdonostársa volt az Eliosban. A Hamar Endre által szignált váci tanulmányban a Sistrade azzal számolt, hogy a közvilágítás korszerűsítése után az energiafogyasztásból 37 százalék, az energiadíjakból és karbantartási költségekből pedig összesen 41 százalék megtakarítása lesz az önkormányzatnak. A 41 százalékos költségcsökkentést az alábbi tételekből várta a váci önkormányzat (valószínűleg a Sistrade 2012-es tanulmánya alapján): energiaköltség 38, 92% karbantartási költségek 57, 93% Ferjancsics László, a Váci Lokálpatrióta Egyesület önkormányzati képviselője szerette volna megtudni, mi valósult meg ebből, ezért a 2018. december 13-i képviselőtestületi ülésen megkérdezte, hogy mennyi volt a város közvilágítási áramfogyasztása és karbantartási kiadása az 2015-ös Elios-projekt előtti és utáni 2-2 évben.
A honlapon feltüntetett főosztályvezetők kétharmada kevesebbet vitt haza, mint ő. Pikáns, hogy a cégjegyzésre jogosultak között két titkárságvezetőt is találunk, de mindkettő bére elmarad – a szakmai titkárként alkalmazott – Vajda munkabérétől: alapbérük havi bruttó 1, 4, illetve 1, 6 millió forint. Más érdekességre is bukkantunk a Matolcsy házaspár válásával összefüggésbe hozott nő családjával kapcsolatban. Mind a hat, jegybank által létrehozott alapítvány megbízta munkával azt a könyveléssel foglalkozó céget, amelyben alkalmazott Vajda Péterné – miként azt a is kiszúrta. Vajda Péterné az édesanyja Vajda Zitának. Ráadásul három alapítványnak (Pageo, PADMA, Padoc) maga Vajda Péterné nyújthatott könyvviteli szolgáltatást, illetve készítette el a 2014. évről szóló beszámolóját. Anya, lánya és az alapítvány A fennmaradó két alapítványtól is kapott pénzt a Dokumat Kft. (Adatkérőként Ferjancsics László, az Együtt és a váci lokálpatrióták önkormányzati képviselője szerezte meg az információt. )
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2019. dec 2. 13:25 Borkai Zsolt /Fotó: MTI/Krizsán Csaba A Győri Ítélőtábla döntésében arra kötelezi a város önkormányzatát, hogy e-mailben adja ki az ősszel szexvideós botránya után lemondó, Borkai Zsolt vagyonnyilatkozatát egy adatigénylőnek- írja a az Átlátszó cikkére hivatkozva. Egy váci aktivista Ferjancsics László, aki azóta már önkormányzati képviselő, nyújtott be a keresetet azért, hogy Borkai vagyonnyilatkozatát e-mailben megszerezhesse. A peres eljárás legfőbb kérdése az volt, hogy ki kell-e adni az igénylőnek a dokumentumot e-mailben, vagy sem. ( A legfrissebb hírek itt) A volt győri polgármester védője azt szerette volna a bírósággal elfogadtatni, hogy rájuk nem vonatkozik az információszabadságról szóló törvény, ami szerint az önkormányzati törvény írja elő az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának benyújtásáról szóló szabályokat. Ezeket az érveket utasította vissza a bíróság, így jogerősen kimondták, hogy ha valaki e-mailben kéri az adatigénylést akkor azt bizony e-mailben kell kiküldeni - írta meg az Átlátszó.
Legmagasabb szinten, a Kúrián is nyert Ferjancsics László, az Együtt váci önkormányzati képviselője a Magyar Nemzeti Kereskedőház ellen, így utóbbinak 15 napon belül ki kell adnia a 2012-2013 között kötött, 400 ezer és ötmillió forint közti szereződések adatait. A per közel három évig tartott, az ellenzéki párt szerint az ítélet iránymutató lehet a többi önkormányzati és állami szervhez benyújtott adatigénylések elbírálásában is. Ferjancsics a Vácért Lokálpatrióta Egyesület elnökeként indította a pert, miután 2013-as adatkérését nem teljesítette a többségében állami tulajdonú cég. Az eljárás még a Quaestor-botrány előtt indult. A Külügyminisztériumhoz tartozó állami szerv több milliárd forintot tartott a Quaestornál, illetve kiderült, hogy a cégcsoport vezetője, Tarsoly Csaba közeli kapcsolatban állt Szijjártó Péter külügyminiszterrel. A kereskedőház a Quaestor csődjének napján 3, 8 milliárd forintot kapott vissza. Az Együtt közleménye felidézi, hogy a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.
Fotó: Koncz György / Népszabadság Négy alapítványtól rendszeres, havi díjra jogosult a Dokumat Kft., összesen bő 2, 1 millió forintra havonta. A fennmaradó két alapítványtól adatkérőként Ferjancsics László, az Együtt és a váci lokálpatrióták önkormányzati képviselője szerezte meg az információt. Az egyiktől (PADS) egyszeri összeget kaphatott a cég (közel 650 ezer forint, még 2014-ben), egy másik alapítványtól pedig két és fél hónapra vonatkozó munkáért cserébe összesen közel 1, 4 millió forintra számíthatott 2015-ben. Pikáns, hogy az a PADI alapítvány bízta meg a két és fél hónapos időszakra munkával a Dokumatot, amelynek a kuratóriumában benne van Vajda Zita. A Dokumat 2015-ben hozzávetőleg 27 millió forintot zsebelhetett be a jegybanki alapítványoktól. A teljes bevételének jelentős részét teszi ez ki: 2015-ben a Dokumat Kft. 62 millió forintos éves forgalmat mutathat fel, ebből 9, 3 millió forint adózott eredményként meg is maradt. A korábbi évekhez képest ez jelentős előrelépés: a megelőző időszakban (a cégadatbázisban 2011-ig néztük vissza a számokat) 3, 4 millió forintos veszteség és kis híján 6 milliós nyereség között ingadozott az eredmény.
Amint arról cikksorozatunk első részében beszámoltunk, Vajda Zita munkabére nemzetközi szakmai titkárként a jegybankban a havi bruttó 1, 7 millió forintot, a nettó 1, 1 millió forintot is meghaladta. Az idén május 2-án távozott az MNB-ből, de benne van az egyik jegybanki alapítvány, a PADI kuratóriumában, és az alapítvány cégében, a Vízház Ingatlanfejlesztő Zrt. -ben igazgatósági tag. A kuratóriumi tagságért az alapító okirat alapján főszabály szerint havi bruttó 555 ezer forint illeti meg, de nem tudjuk, hogy ezt az összeget jelenleg felveszi-e (pénteken kerestük az alapítványt, de egyelőre nem kaptunk választ). Az MNB kommunikációs osztálya időközben azt válaszolta, hogy a jegybanki dolgozók a Pallasz-alapítványoknál végzett feladataikért nem kapnak juttatást, valamennyiük tiszteletdíját – így Vajda Zitáét is – jótékony célra fordítják. Vajda Zita május óta nem dolgozik a jegybankban. Azt pedig továbbra sem tudni, hogy a Vízház Zrt. -ben betöltött feladatáért mennyi juttatást kap.
Ez évi csaknem 26 millió forint. A cég teljes bevételének jelentős részét ez az alapítványoktól származó összeg teszi ki: 2015-ben a Dokumat Kft. 62 millió forintos éves forgalmat mutathat fel, ebből 9, 3 millió forint adózott eredményként meg is maradt. A korábbi évekhez képest ez jelentős előrelépés: a megelőző időszakban (a cégadatbázisban 2011-ig néztük vissza a számokat) 3, 4 millió forintos veszteség és kis híján 6 milliós nyereség között ingadozott az eredmény. Vajda Zita testvére pedig a trafikügyön nyert. Vajda Kitti egy olyan vállalkozásban érdekelt, amelynek a fő tevékenysége a dohányáru-kiskereskedelem. A Lazít-ok Bt. -t 2013 májusában, közvetlenül a trafikpiac kormányzati átrendezése előtt alapították, Vajda Kitti azóta ügyvezetője és kültagja a vállalkozásnak. A bt. hoz is a konyhára. Tavaly 6, 2 millió forint adózott eredményt ért el, egy évvel korábban 1, 7 millió forintos volt a plusz, az indulás első, tört évében viszont 1, 4 milliós veszteséget termelt. Vajda Kitti egy másik trafikcégben, a Málcájt Bt.
Sikerei nyomán egy ideig reális célkitűzésnek tűnt, hogy Magyarország egy keresztes hadjárat során – a fellázadó balkáni népek segítségével – megkísérelje kiűzni a törököket Európából. A hosszú hadjárat során 1443-ban ellázította és felszabadította Szerbia és Bulgária jelentős részét. Úgy látszott, a török kiűzése egy karnyújtásnyira van. 1444 nyarán viszont, amikor Murád szultán kedvező békét akart kötni a magyarokkal, Cesarini pápai legátus Ulászlót és Hunyadit egy reménytelen háborúba rángatta bele. A novemberi várnai ütközetben a magyar seregek katasztrofális vereséget szenvedtek. I. Ulászló életét vesztette a csatamezőn, Hunyadi pedig csak nagy nehézségek árán térhetett haza. Mátyás király mivel volt jobb, mint bármelyik Habsburg?. A kiskorú V. László regnálása alatt hét éven keresztül Hunyadi János irányított a királyság ügyeit, mint gubernátor (kormányzó). Ez idő alatt Magyarország győztes háborút vívott III. Frigyes német-római császár ellen, sikertelenül törekedett a felvidéki zsoldosvezér, Giskra kiszorítására, a második rigómezei ütközetben pedig komoly vereséget szenvedett a szultántól.
A havasalföldi Serba fia, vagy Zsigmond király zabigyereke? A román történetírás mindenképp románnak szeretné láttatni, de a tények azért csak makacs dolgok... 1456. augusztus 11-én, a nándorfehérvári táborban hunyt el a törökverő Hunyadi János. Hunyadi származása körül máig viták folynak, amiért egyrészt az információhiány, másrészt viszont éppen a Hunyadi Mátyás korából származó források a felelősek. Noé és az özönvíz története megtalálható a Bibliában és a Koránban is, de... (9. oldal). Reneszánsz királyunk krónikásai ugyanis igyekeztek minél előkelőbb ősöket szerezni mecénásuknak – olvasható a. Magyar nemes A történettudomány jelenlegi álláspontja szerint Hunyadi Serba fia Vajk, egy havasalföldi kenéz és Morzsinai Erzsébet fia volt, 1407 körül látta meg a napvilágot. A legendák kedvelői számára azonban sokkal tetszetősebb az a történet, miszerint Erzsébet gyermeke – állítólagos – szeretőjétől, Luxemburgi Zsigmond királytól származott. Vajk csak az uralkodó "parancsára" viselte gondját a gyermeknek. Serba fia Vajk pedig ezért a szolgálatért kapott jelentős birtokokat Hunyad megyében, és utóbb a fiatal János pályája ezért is ívelt olyan magasra, hogy Zsigmond még az 1433-as császári koronázására is magával vitte.
Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
Albert azonban betört Magyarországba s csak akkor vonult vissza, midőn U. sziléziai birtokainak egy részét átengedte. Miksa Bécset foglalta el, majd Magyarországba tört s az 1463. évi szerződésre hivatkozva, pártja által Fejérváron megkoronáztatta magát. Erre Báthory és Kinizsi U. nevében megkötötték Miksával a pozsonyi békét, melyben különösen Miksa örököseinek a magyar trónra való igénye ismertetik el. Ezen béke ellen a budai 1492-iki országgyülésen a rendek tiltakoztak a szerződés ellen, melyet nem is vettek fel a törvénykönyvbe. U. tulajdonkép nem is uralkodott, mindent tanácsadói: Szapolyai, később Bakócz Tamás végeztek el. A törökök az ő uralkodása alatt is betörtek, Kinizsi többször visszaverte őket, azonban Mátyás fekete seregének feloszlása után Horvátországban többször győzedelmeskedtek. 1495. fegyverszünetet kötött a szultánnal három évre. E béke után gyakran tartott országgyülést a belső bajok megszüntetésére, de annyira erélytelen volt, hogy a főurak túlkapásaival szemben semmit sem tudott kivívni.