A Kálvin téri református általános iskola szintén Csernyus Lőrinc nevéhez kötődik, 2010-ben készült el. Az újvárosi Búza utcai bölcsőde Makovecz Imrét dicséri. Középület kategóriában elnyerte a "2011 legszebb homlokzata" díjat. A Közhivatalok háza a 2011-es felújításkor Gelencsér Judit vezényletével kapott kívülről klasszicista jelleget. A nyári szabadtéri zenei előadásoknak helyet adó, medencékkel övezett Zenepavilon az építészről halála után elnevezett tér közművesítésével együtt került kialakításra. A Zenepavilon kupolájának belső részében elhelyezett hangfogó madarat zsinórok segítségével a zenéhez lehet igazítani, ezáltal növelhető az akusztikus élmény az előadásokon. A néha elég botrányosan épülő Hagymatikum Gyógyfürdő elkészültét Makovecz Imre már nem érhette meg. Index - Urbanista - Siralmas állapotban Makovecz remekműve Sevillában. Úgy tűnik ezzel még nincs vége a Makovecz épületeknek Makón. Egy tavalyi bejelentés szerint: "A kormány támogatja Makovecz Imre eddig el nem készült terveinek megvalósítását Magyarországon és az egész Kárpát-medencében – ennek jegyében 2, 6 milliárd forint támogatást biztosít Makó polgárainak Makovecz Imre egyik utolsó terve, a makói könyvtár megépítéséhez. "
Makovecz Imre nemzetközileg ismert és elismert organikus építészként számtalan művet adott Magyarországnak, a Kárpát-medencének, sőt Európának is. Külföldön így emlékeztek meg róla: "Íme, itt van egy Magyarországról jött, Európa-szerte ismert építész, aki új művészeti nyelvet, egyéni stílust hozott létre. " Saját pályájának indulásakor egyedül abban volt biztos, hogy művészeti vonalon tudja elképzelni az életet, már akkor is az alkotás folyamata motiválta. A végső döntést édesapja hozta meg helyette: "Ne menj te kódis művésznek. Valami ilyenféle az építész is, de annak legalább lesz pénze, úgyhogy menjél építésznek. " A Budapesten születetett, alkotott és elhunyt művész az elmúlt évszázadban szülővárosán kívül létrehozott munkáival kapcsolatban a következőképpen nyilatkozott: "Számomra a Kárpát-medence a haza, és minél messzebb megyek Budapesttől, annál közelebb jutok a hazámhoz. " Szellemiségénél egyedül elkötelezettsége és az általa képviselt építészeti stílushoz való komoly hozzáállása volt jelentősebb: "Az organikus építészet nem alkuszik, könyörtelen önmagával szemben. Makovecz Imre épületei Makón » Közel és távol utazás. "
" Kezdettől azt az egy épületet szerettem volna megépíteni, amely az emberiség kezdete előtt már állt. " – Makovecz Imre (Budapest, 1935. november 20 – Budapest, 2011. szeptember 27. ) Sárospatak városképében maradandó nyomot hagyott Makovecz Imre munkássága, akit a XX-XXI. Makovecz Makója – Makó. század egyik legjelentősebb tervezőjeként tartanak számon. A fát nem díszítőelemként, hanem szerkezetként használta, művei környezetükbe illenek, emberbarát, természetes anyagok felhasználásával készültek. Szerinte az épületnek úgy kell kinéznie, mintha az alja a földből nőtt volna ki és a teteje az égből esett volna le rá. Makovecz Imre még fiatal építésznek számított, amikor 1965-ben városunkba érkezett. A Rákóczi-vár mellett álló több évszázados, végső pusztulás előtt álló trinitárius kolostor helyreállítása, átépítése volt a rangos feladata. Sok művészt bevonhatott a munkába, ez akkoriban rendkívül szokatlan volt. Együtt dolgozott Szabó Marianne iparművésszel és Mezei Gábor belsőépítésszel, akivel az egész bútortervezést az akkori gyakorlattól eltérő szerkesztésűre hangolták át.
Ezért nem is bánja, hogy nincs nem is lesz már épülete Budapesten, mert járja az országot, a Kárpát-medencét, ahol számos iskolát, templomot épített. " [2] (Országépítő-Kós Károly egyesülés folyóirata) (Kőszeghy Attila: Geometrizálás és kitalált összefüggések - Makovecz Imre épületei Makó városában) Makovecz Imre nemcsak Makón, hanem a világ számos részén tervezett gyönyörködtető épületeket az élete során! Így természetesen életútja, fontosabb állomásai, díjai, további alkotásai, eredményei, munkássága kicsit sem elhanyagolandóak! Makovecz Imre Budapesten 1935. november 20 -án született. Makovecz Imre laboráns és Sallai Juliánna gyermekeként. Gyerekkorában sok időt töltött édesapja szülőfalujában, a Zala megyei Nagykapornakon (Zalaegerszegtől keletre), ami nemcsak személyes életére, de későbbi pályájára is nagy hatást gyakorolt. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán 1954 -ben kezdte, majd 5 év után 1959 -ben végezte el. 1959 és 1977 között különböző állami tervezővállalatoknál dolgozott (BVTV, SZÖVTERV, VÁTI), de közben munkatársaival a vidéket járta, hogy az akkor elsorvadásra ítélt falvakban kulturális egyesületeket szervezzen és faluházakat építsen azok megmaradása érdekében.
Élete első tíz évében sok időt töltött apja szülőfalujában, a zalai Nagykapornakon. Itt ismerte meg a paraszti életforma ritmusát, ízeit, mértékeit, rítusait. A Budapesti Műszaki Egyetemen 1959-ben építészmérnöki, majd 1962-ben az Iparművészeti Főiskolán építőművészi diplomát szerzett. Ezt követően állami tervezővállalatoknál dolgozott. 1977 és 1981 között a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság főépítésze volt, majd 1981-ben a Makona Tervező Kisszövetkezet vezetője lett. A tervezés itt elsősorban faluházakra, falubővítésekre, valamint kisvárosi beépítésekre irányult. Emellett számos családi ház tervezésével is megbízták. A faluházakat építő mozgalom irányítója, egyik kezdeményezője volt a falvak fennmaradását szolgáló közösségfejlesztő munkának. A nyolcvanas évek végétől pályáját templomok, illetve középületek tervezése jellemezte. 1990-től a Makona önálló tervezőirodák szövetségeként működött tovább, melyben saját műtermet vezetett. Nemzetközi meghívásos pályázatok állandó résztvevője volt, számos határon túli, főként erdélyi egyházi megbízást kapott.
Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.
Egy épület nem akkor kezd funkcionálni, amikor kész van, és az emberek belemennek, hanem amikor az épület megépítésének a gondolata fölvetődik. " Az épületszobor megépítését a paksi és más magyar hívők, német, svájci, osztrák segélyszervezetek és egyázmegyék, köztük a müncheni érsekség, a Pécsi Püspökség, az Állami Egyházügyi Hivatal, Paks városa és a Paksi Atomerőmű adományai segítették elő, tehát közadakozásból épült. A paksiak közel 3000 munkanapot dolgoztak a Szentlélek templom építkezésén, mindezt fizetség nélkül. A templomépítés során több, mint 200 köbméter faanyagot használtak fel. Elemei az ország számos településéről érkeztek: a kupolák fapillérei a Pécs melletti Árpádtetőről, a nyolc faoszlop és tornya Sopronból, a nagyobb hajlított szerkezeteket a Somogy megyei Csurgón, míg a kisebbeket Dunabogdányon gyártották, a keresztelő-medencéket és gyertyatartókat kelenföldi kőfaragók készítették, az oltár anyaga Siklósról való. Az ácsmunkákat Nyíri Sándor fóti ács és társai, az üvegezést Varga János budapesti üveges, az oltár csiszolását Pupp Sándor paksi kőfaragó végezte, a tabernákulumot Kern István paksi asztalos, a templom berendezésének terveit Mezei Gábor belsőépítész, a vörösfenyőből készült padokat, székeket, gyóntatószéket Lendvai János nagydorogi és Nagy Gábor cecei asztalos, az orgonát Albert Péter miskolci orgonaépítő készítette.
Lux Ádám, Nemcsák Károly, Molnár Zsuzsanna, Holczinger Szandra és Botár Endre szereplésével láthatjuk Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek színjátékát. Az 1942-ben megjelent, nagy indulatoktól feszülő, szuggesztív erejű regény vakító élességgel világít a barátság, a hűség és az árulás ösvényeibe. Két régi barát évtizedek után újra találkozik, s végig beszélgetik az éjszakát. A múltra visszatekintve egyikükből vádlott, másikukból vádló lesz. A darabról részletesen: A fenti linken keresztül érhető el az online jegyvásárlás is! Forrás, fotó: Facebook/Tóth József Színház és Vigadó
Szeptemberben két bérleten kívüli előadás az új színházban! Jegyek már kaphatók! – adta hírül a szentesi Tóth József Színház és Vigadó a Facebook oldalán. 2021. szeptemberében a Vörösmarty Színház és a József Attila Színház vendégjátékát tekinthetjük meg bérleten kívüli előadásban az új Tóth József Színház és Vigadóban. Szeptember 17-én Gáspár Sándor főszereplésével láthatjuk Molnár Ferenc: Játék a kastélyban komédiát. Molnár Ferenc parádés szó- és szívpárbajokokat megjelenítő darabjában semmi sem az, aminek látszik. A primadonna, a hősszerelmes és a fiatal zeneszerző kínos szerelmi bonyodalmát csak egy drámaíró oldhatja meg. Színházat látunk a színházon belül, ahol menthetetlenül összegabalyodik valóság és látszat, igazság és hazugság, élet és színház. De ki kell bogozni a szálakat? Mennyire fontos az igazság? A valóság vagy az illúzió tesz boldogabbá? A darabról részletesen: A fenti linken keresztül érhető el az online jegyvásárlás is! Szeptember 21-én kedden a József Attila Színház vendégjátékának örülhetünk.
A színpad ugyanakkora, mint a békéscsabai teátrumé, így könnyen megoldható a díszletezés. A Szentes főterén álló, 1897–1899 között épült magyaros-szecessziós stílusú Petőfi Szálló és Vigadó épülete a hazai szecesszió meghatározó építészei, Komor Marcell és Jakab Dezső tervei szerint készült el. 2008-ra a teljes épület leromlott, használhatatlanná vált. A város a Településfejlesztési operatív programból 1, 1 milliárd forintot nyert el az épületkomplexum felújítására, ezt egészítette ki egy 700 millió forintos kormányzati támogatás, az önkormányzat pedig 360 millió forint önerőt tett a projektbe eddig – mondta a működtetésről kötött szerződés aláírásakor Szabó Zoltán Ferenc polgármester. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális államtitkársága százmillió forinttal támogatja a színház első évét. A színháztermet Tóth József (1823–1870) színészről, Szentes jeles szülöttéről nevezték el, aki a Nemzeti Színház második nemzedékének legjelentősebb realista jellemábrázolója volt.
Ugyanígy a hét egy másik napjain a másik 3 bérlet tulajdonosai tudják megnézni a 4 előadást. A különböző bérletek játszási napjait az Önök között végzett felmérés alapján fogjuk kiválasztani – nyilatkozta Seregi Zoltán. Még egy fontos információ a színházzal kapcsolatban … SZEPTEMBER 3-án tervezik, hogy felgördül a függöny. Hamarosan még több információval jelentkezünk! Az igényfelmérő itt tölthető ki: Forrás…
Lehetetlen és az eredeti alkotói szándékot tekintve belsőépítészetileg egészen skizofrén helyzet állt elő. Ezt próbáljuk most kiküszöbölni és visszaállítani a proszcéniumot, a sík padlót, a páholyokat és a zenekari árkot. Egyébként nagyon érdekes a belső tér, kissé erotikus elemekből áll össze, főleg a páholyok gömbölyded íveit és formáit illetően, de ebben akusztikai tényezők is szerepet játszanak, hiszen a színpadról a nézőtér felé áramló hangot irányítani kell. " Érdekesség, hogy a kialakítási szakaszban, az épület déli végében, közvetlenül a színpad alatti pincerészben több leletet is találtak. Az egykor szeméttárolásra használt gödrökből különféle, a kora újkorra, leginkább a 17-18. századra keltezhető kerámiatöredékek és néhány állatcsont került elő.
A szakmai irányítást és az üzemeltetést a Békéscsabai Jókai Színház látja majd el, a saját társulattal nem rendelkező szentesi színházba előadásokat, közművelődési programokat visznek. 6/6 A felújítás előtti állapot. Forrás: Google Street View (2013. májusi felvétel) A felújított épületet már korábban, 2017 júniusában átadták, ekkor kapott helyet az alsó szinten a Szecessziós Ház. A Kossuth Lajos utca felőli szárnyban egy kávézót, a Petőfi utcai szárnyban pedig egy 60 főt befogadó termet alakítottak ki, beépített projektorral, vászonnal felszerelve. Mindennek előzménye, hogy 2014 májusában az önkormányzat pályázott az EGT Norvég Alap felhívására, ami a műemlékmegújítást, a nagyközönség számára elérhetővé tételt, a kulturális és közösségi funkciók elhelyezését támogatta. Így valósulhatott meg az utcai homlokzatok szecessziós díszítésű rekonstrukciója, bent pedig közel 500 négyzetméternyi szecessziós tér megújulása. A terek kialakítását, a belső anyaghasználatot, berendezést tekintve az volt a cél, hogy a szecesszió irányzata szerint valósuljanak meg, terrazzo és kő burkolatok, kerámia, kovácsoltvas, csiszolt üveg használatával, a XIX.
A templom külső homlokzata tégla architektútás, műkő építészeti elemekkel díszített. Szent Anna Templom Az 1764-1768 között emelt barokk templomot 1844-ben a torony kivételével lebontották. Jelenlegi, klasszicizáló formáját 1847-ben nyerte. Hangversenyek állandó színhelye. Református Nagytemplom A szentesi református nagytemplom az Alföld leghosszabb hajójú temploma (52 m). Befogadóképességes 3500 fő, amellyel Szentes városának legnagyobb befogadóképességű épülete. A templom második emeleti k... Jézus Szíve Római Katolikus Templom A neoromán stílusban épült modern küllemű, kecses, szép vonalú templombelső kiképzése is tetszetős. Az oltárképek, a domborművű stációk és a szentek szobrai méltó díszei a templomnak.