(6. ) Anaforás szerkezettel, romantikus képekkel, felsorolással, halmozással (ész, erő, szent akarat) indokolja a világ elismerését. A 10. versszaktól kezdve kétféle jövőképet vázol fel. (10. 11. 12. Himnusz és Szózat összehasonlítása - Csoportosító. ) Ha a szenvedés és hősi küzdelem megfelelő volt, és a "buzgó imádság" meghallgatásra talál, akkor jobb kor köszönt ránk, ha viszont mégsem volt elegendő az erőfeszítés, akkor a "nagyszerű halál" lesz a sorsunk. Vörösmarty romantikus képben mutatja be nemzethalál vízióját. A Szózat nemzethalála azonban nem a lassú elkorcsosodásnak, az erkölcsi süllyedésnek szégyenletes utolsó stációja (mint Kölcsey vagy Berzsenyi Műveiben), hanem a korábbi versszakokban felidézett múlt történelmi tapasztalataival összhangban a kiszámíthatatlan, igazságtalan végzettel szembenálló, a jövőért áldozatokat is vállaló nemzet tragikus, de egyben elismerést is kiváltó elbukása. Az óda végén visszatér a keret. (utolsó vrsz. ) A korábbi kérés, felszólítás nyomatékos paranccsá erősödik. Ismételten hűségre szólítja fel a magyarságot az alkotó.
Ellentétes képekkel (bérc-völgy), túlzásokkal (vérözön, lángtenger) és egy paradoxonnal ("nem lelé honját a hazában") írja le a magyarság szörnyű helyzetét. (5., 6. ) A 2. szakasznak az 5. és 6. felel meg képeiben: "szent bérc-bércére hág"; zúgó habok-vérözön; török sánc-csonthalom. A hetedik szakasz a reménytelen, kilátástalan jövőt ellentétes képekben (vár-kőhalom; kedv, öröm-halálhörgés, siralom; szabadság-rabság) mutatja be. (7. ) A nyolcadik strófában visszatér a keret, megismétlődik a könyörgés. Nem látunk reményt sehol, a vers nagyon pesszimista jövőképet tár elénk. A Szózat is a múlt leírását tartalmazza a keret után, s hasonlóan a Himnuszhoz, a dicsőséget a honfoglalás képeiben, Árpád és Hunyadi alakjaiban mutatja be. (3., 4. vrsz) Az "ezredév" metonimikus képével nagyítja fel a dicsőséget, a szabadság elérését pedig a "rabiga" összetörésének metaforája jelenti. A múlt pusztulásával csak egy versszak foglalkozik, az "itten" régies kifejezés a nyomaték eszköze. (5. ) A 6. szakaszban Vörösmarty már a jelent mutatja be: a magyarság a hosszú küzdelem után és az "ezredévi szenvedés" jogán méltó helyet találhat a világon.
Formai, verstani szempontból a Himnuszra egyszerű, dísztelen keresztrím és trochaikus lejtés jellemző, ami alátámasztja a pesszimista, borúlátó hangulatot, míg a Szózat jambikus, a chevy chase versformát követi, és fél rímek találhatók benne. Kölcsey Ferenc és Vörösmarty Mihály erőfeszítései végeredményben sikerrel jártak, a buzdítás és a rettenetes jövővel való fenyegetés nem volt hiábavaló, az ország megindult a fejlődés útján, még ha komoly áldozatok árán is. A nemzeti összefogás 1848-ra valósult meg, s a forradalomban csúcsosodott ki. Az Erkel Ferenc által 1844-ben megzenésített Himnusz, és az Egressy Béni által megzenésített Szózat méltán váltak nemzeti himnusszá, ezzel is tisztelgünk a reformkor és a két nagy művész előtt. Nemesacél franciakapcsos fülbevaló alap (14mm) - Alapanyagok ékszerekhez: Használt sam a tűzoltó játékok Himnusz és a szózat összehasonlítása fogalmazás lyrics A himnusz és a szózat összehasonlítása tétel Fogíny visszahúzódás kezelése Bárány hús Angol magyar orvosi Tüdőszűrés xv kerület Eladó szőlő borsodban Ügyeletes gyógyszertár miskolc magyarul
Felfogadtam száz-meg-százszor, Nem fogok szeretni másszor; Felfogadtam, semmi lyány Rabbilincsre már nem hány. Azt mondám, bolond is voltam, Hogy szerelmekhez hajoltam: Azt is mondám, mind bolond, Aki rólok le nem mond. Felfogadtam, hogy míg élek, Egy asszonnyal sem beszélek; S bár Heléna volna is, Még sem kapnék rajta is. Gyűlölöm minden nemével, Bájoló tekintetével, Gyűlölöm! - Mind csalfa kép, S még talán csalfább, ha szép. Felfogadtam mindenekre, Rá se nézek őkemekre; Mert mind vesztembe kerűl. - Meg is álltam emberűl. Jaj, de fojtó únalommal Bánat szálla rám egynyommal, S a szerelmes kény helyett Gyűlölség foglalt helyet. A barátság s kedv megszűnék, Tréfa, nyájasság eltűnék; Csak setétes gondolat Vont körűltem gőzfalat. Kis angyal tetoválás jelentése. Csak rettentő képzelések, Csak kegyetlen érezések Ostromolták lelkemet, Úgy gyötörtek engemet. Semmi virtust nem kerestem; Embergyűlölésbe estem, S már egészen ellepe Lelkestől a sárepe. Már az elmém is tompúla; És csak - csak kevésbe múla, Hogy fejembe nem lövék.
Malmő. Fölszáll egy úr, egy fiatal nő, egy főkötős dadus, nehány bőrönddel, meg egy kisleány. Sigrid. Vízszőke, lenge hajjal. Csöpp, kárminarcú, dundi angyal. Külföldre költözős thread. Te hogyan csináltad/Hogyan vágnál neki most? : hungary. Vajszín köpeny borul reája. Van néki egy nagy-nagy babája, oly szöszke, oly kéken tekintő, mint ő. Sigrid, aki fegyelmezett kis északi, mértéktartó, de víg, s megvárja, míg az ételét eléteszik, akkor eszik, aztán, hogy elviszik, iszik piros gyümölcslevet s nevet, fut és cikáz és száll vigan az óriási termeskocsiban, akár a villik, de mindig úgy csak, ahogy illik, evez, libeg, táncol, uszik, majd álmos és elaluszik, röpül az álmai egében, mint egy regében, és nézik a körül ülők, a mosolygó, szerény szülők, de a szemük titkon ragyog, lehet-e boldogság nagyobb? Lehet bizony. Stockholm felé Sigrid fölébred és - hahó - ki áll a pályaudvaron? - a nagyapó, a nagyanyó, két még nagyobb babát mutatnak, és sírnak, ősz hajuk lobog. Sigrid kacag és mind kacagnak. Én is kacagok, hogy oly boldogok.
Összességében az írás jó, kicsit talán túl lett cifrázvai itt-ott, de olvasmányos, érthető. A sztori az, ami a jó kezdést nem tudta megfelelő folytatással és lezárással tetézni, és ellentmondásokat is felfedezni véltem (pl. a szabad akarat témakörében), így nálam csak 3/5-öt kap.