Schrödinger macskája - egy híres gondolatkísérlet. Úgy hozta a híres Nobel-díjas fizikus - osztrák tudós Erwin Rudolf Josef Alexander Schrödinger. A lényege a kísérlet a következő volt. Egy zárt kamrában (doboz) helyeztünk macska. A doboz el van látva egy olyan mechanizmus, amely tartalmaz egy radioaktív mag és mérgező gáz. A paramétereket úgy választjuk, hogy egy óra alatt a lehetséges nukleáris pusztulás pontosan ötven százalék. Ha az atommag szétesik, a mechanizmus lép életbe, és megnyílik egy tartály, amely a mérgező gáz. Következésképpen Schrödinger macskája meghal. Törvényei szerint a kvantummechanika, ha nem tartja be a sejtmagba, az állapota szerint írjuk le a szuperpozíció elve a két alapvető állam - a nucleus szétesett és elhalt. És itt van egy paradoxon: Schrödinger macskája, aki ül egy dobozban, lehet élő és halott egyidejűleg. De ha kinyitja a dobozt, a kísérletvezető látja, csak egy adott állapotban. Vagy "core összeomlott, és a macska halott" vagy "mag különvált, a Schrödinger macskája él. "
A kvantumelmélet olyan megrázó, hogy Einstein soha nem tudta rászánni magát, hogy elfogadja. Olyan fontos, hogy minden modern természettudomány alapjául szolgál. Kvantummechanika nélkül nem lennének számítógépeink, nem létezne a molekuláris biológia tudománya, nem értenénk a DNS-t és nem lenne génmérnökség. A Schrödinger macskája ismerteti a kvantummechanika teljes történetét, a bármely kitalációnál különösebb igazságot. John Gribbin lépésről lépésre vezeti be az olvasót ebbe az egyre bizarrabb és lebilincselőbb világba, cserébe csak annyit kér, hogy nyitott elmével figyeljünk rá. Bemutatja azokat a tudósokat, akiknek a kvantummechanika kifejlődését köszönhetjük. Szemügyre veszi az atomokat, a sugárzást, az időutazást, a Világegyetem születését, a szupravezetőket és magát az életet. Ebben a gyönyörűségekkel, rejtelmekkel és meglepetésekkel teli világban keresi Schrödinger macskáját - a kvantumok valóságát - miközben minden olvasó világosan megérti napjaink legfontosabb kutatási területét - a kvantummechanikát.
Csak a megfigyeléssel szűnik meg a szuperpozíció, és válik meghatározott állapottá. Werner Heisenberg Nobel-díjas német kvantumfizikus határozatlansági relációja lényegében a Schrödinger paradoxon tudományos tételbe foglalása Forrás: Just Science Schrödinger paradoxonánál maradva, természetesen a dobozban lévő macska nem lehet egyszerre élő és holt, ám amíg nem figyeljük meg a valós helyzetet, mindkét alternatíva reális lehetőség. "Schrödinger macskája" Forrás: ZME Science Schrödinger e paradoxonnal azt akarta szemléltetni, hogy mennyire más törvényszerűségek érvényesülnek a részecskék világában, ami különösen akkor szembeötlő, ha a kvantummechanika furcsaságait, az ott jelenlévő törvényeket áttesszük a mi hétköznapi makrovilágunkba. Kísérteties távolhatás, mint a kvantumfizika legfurcsább jelensége A kvantumösszefonódás, vagy Einsteint idézve a "kísérteties távolhatás" a kvantumfizika egyik legfurcsább jelensége. A lényege, hogy ha két részecskét ugyanaz az esemény hoz létre, akkor azok kapcsoltban maradnak még akkor is, ha elválasztjuk és bármilyen messzire eltávolítjuk őket egymástól.
A Nobel-díjas osztrák fizikus, Erwin Schrödinger nevéről szinte mindenkinek azonnal a macskás gondolatkísérlet ugrik be. Az átlagostól igencsak eltérő szerelmi életének részleteit már jóval kevesebben ismerik. A zseniális tudós igazi nőfaló volt, házassága alatt is számtalan szeretői viszonyba bonyolódott, sőt akadt egy asszony, akit feleségével együtt szerettek. Nem véletlen, hogy a történelem leghíresebb poliamorjai közt tartják számon. Schrödinger macskája és szerelmi élete A következő gondolatok, ha máshonnan nem, fizikaóráról a legtöbbeknek ismerősen csengenek. Adott egy képzeletbeli macska, akit egy olyan dobozba zárnak, melybe kívülről nem lehet belelátni. Az állat mellé helyeznek még egy radioaktív izotópot, egy Geiger-Müller-számlálóval összekötött kalapácsot vagy puskát és egy mérges gázzal teli üvegcsét. Ha a radioaktív anyag bomlani kezd - ez egy véletlenszerű folyamat, nem lehet előre megjósolni -, akkor a számláló beindítja a kalapácsot, ez összetöri az üveget, a mérges gáz pedig megöli a macskát.
Egyesek azt mondják, hogy mindez bizonyíték Isten létezésére is. Hiszen minden megfigyeléshez kell egy megfigyelő. Számos tudós egyenesen badarságnak tartja a kísérletet. Szerintük egy kamera egészen könnyen megmutatja, hogy a macska éppen él vagy már halott. Aztán vannak azok, akik szerint mindez jól bizonyítja azt, hogy több kvantumvilág létezik. Szerintük az egyik világban összetört az üveg és meghalt a macska, a másikban túlélte a kísérletet és életben maradt. Aztán vannak, akik szerint a kísérlet egyáltalán nem poén. Sőt, részben rávilágít arra, hogy mérés hatására a részecske hullámfüggvénye összeomlik. Vagyis nem tudni, hogy amit tapasztalunk, az a valós eredmény vagy a mérés hatására kialakult állapot. Legyen bármi is az igazság, a poénként indult szemléltető kísérlet egészen ismertté tette azt a bizonyos macskát. "Már több mint 80 éve létezik szuperpozícióban Schrödinger macskája. " Az évek során pedig rengeteg sorozatban, köztük az Agymenőkben is szó esett már a kísérletről. Kapható már vitás kérdések eldöntésében segítő, asztalra kihelyezhető Schrödinger doboz.
Ez sajnos nem történik meg. Ez annál is furcsább, mert a szerző persze tisztában van vele, hogy ez a kvantumfizika egyik kulcsfogalma, és így jó néhány fejezet foglalkozik vele: pl. Hullám vagy részecske, Részecske/hullám kettősség, Mátrixok és hullámok, Kísérlet két lyukkal, Összeomló hullámok, A polarizációs rejtély. Nem tudjuk meg, mi a hullám és mi a részecske, s így nem derülhet ki az sem, mitől tartották (és tartják ma is) a fizikusok összeegyeztethetetlennek a kettőt. Ez az alapvető hiányosság elég ahhoz, hogy a szerző igyekezete arra nézve, hogy "minden olvasó világosan megértse" a kvantumfizikát, sikertelen legyen, sőt, még a fenti fejezetcímeket se értheti meg. Úgy tapasztaltam ugyanis, hogy azok, akik nem érdeklődnek a fizika és a természettudományok iránt, ezzel az egyébként egyáltalán nem nyilvánvaló különbséggel – természetesen – nincsenek tisztában. Az ún. feketetestről aránylag sok szó esik, és említésre kerül, hogy a színkép ez esetben kizárólag a hőmérséklettől függ. De nem derül ki, hogy mi az egyedülálló sajátossága e testnek a többi, "normális", melegített fizikai testhez képest: hogy a többi test esetében az anyagtól (fajtától, minőségtől) függ a színkép, ez esetben viszont teljesen független attól (az üreg zártsága miatt), s éppen ezért, a dolog egy magasabb szintű általánosítást lehetővé téve, különlegesen érdekelte a fizikusokat.
Adatvédelmi áttekintés Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngésződben, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatérsz a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak. Bővebben a cookie-król az adatkezelési tájékoztatóban tájékozódhatsz.
Ő az első római katolikus vezető, aki átlépte a diktatórikus Észak-Korea határát. Budapestre érkezik Piero Marini érsek, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Tanácsának elnöke is, aki Szent II. János Pál pápa szertartásmestere volt évtizedeken át. Részt vesz a kongresszuson a brazil Moyzes Azevedo is, aki 12 évesen soha többé nem akarta betenni a lábát templomba, de egy fordulat hatására a fiatalok evangelizációjának szentelte az életét, és az általa alapított Katolikus Shalom Közösség és kávézói ma már tizennégy országban, köztük hazánkban is jelen vannak. Május 31-ig kedvezményesen lehet belépőt váltani a Hungexpón megrendezendő programokra; az ár tartalmaz napi egy meleg ebédet is. A NEK csúcspontja, a Statio Orbis szentmise A NEK csúcspontja a szeptember 11–12-i hétvége lesz. Szombaton, 11-én a Margit-szigeten késő délutánig családi napot szerveznek, amely egyben a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia társadalmi napjának, a KATTÁRS-nak is az eseménye. Előadás az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusról a Müncheni és Augsburgi Magyar Katolikus Misszión | Kőrösi Csoma Sándor program. A Kossuth téren szeptember 11-én Erdő Péter bíboros celebrál szentmisét, amely után gyertyás eucharisztikus körmenetet tartanak a Hősök teréig.
A Budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus hetének kiegészítő esti kulturális programjaira és koncertjeire az alábbi felületen van lehetősége jegyet vásárolni.
/ Taczman Andrea / Március utolsó hétvégéjén előadást tarthattam az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előkészületeiről a Müncheni és Augsburgi Magyar Katolikus Misszión. Az esemény annak okán került megrendezésre, hogy a következő Kongresszusnak 2020. szeptember 13-20. között Budapest ad otthont, így az nemcsak a világegyházat, hanem a világ magyarságát is érintő kiemelkedő ünnepségsorozat lesz. A müncheni előadás március 29-én, pénteken valósult meg a Széchenyi Körnek köszönhetően a Misszió házában. A kulturális és szociális tevékenységet folytató csoport az 1970-es évek óta működik Münchenben. Eucharisztikus Kongresszus – Örs vezér téri programok – Rákoscsaba Főplébánia. Legfőbb küldetésének azt tekinti, hogy tudósokat, művészeket, előadókat hívjon meg Münchenbe és a rendezvények által fórumot teremtsen a helyi és környékbeli magyar értelmiségnek az eszmecserére és magyarságtudatuk elmélyítésére. Az estet Spiller Krisztina, Magyarország Müncheni Főkonzulátusának közösségi diplomatája nyitotta meg. Bevezető gondolataiban kiemelte a jövő évi Eucharisztikus Kongresszus jelentőségét és a közelgő esemény kapcsán kitért személyes kötődéseire is.
Ezek ihlették a szimfónia 12 tételét. Az eredmény egy olyan zenemű, amely ― bár nyugati ka¬rakterjegyeket mutat ― párbeszédbe lép különböző kultú¬rákkal és korokkal az ősi örmény, bizánci, szír-arámi, etióp, kopt (fáraói), káld stb. zenei hagyományok segítségével. A szimfónia mindemellett olyan zenei modalitásokat foglal magában, amelyek mára csak a keleti hagyományokban maradtak fenn. Az eredeti zeneművek liturgiai hitelessé¬gének megőrzése érdekében a tételek elején a gondosan – a keleti egyházakban érintetlenül – megőrzött dallamok a capella szólalnak meg az egyes vallásokat képviselő tizen¬két énekes előadásában, majd ezt követi a téma kibontása a zenekar és kórus tolmácsolásában. Keleten a liturgikus énekművészet igen magas szintű, gyakran egyszólamú és vokális, ahogy ez nyugaton is eredetileg gyakorlat volt. A különböző egyházi hagyományok ilyetén együtthatása a szimfóniának nem csak egészen egyedi zenei hangzást, hanem mély spiritualitást is kölcsönöz. 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus - P. Armando | Jegy.hu. Az első századok keresztényei a "Krisztus teste" szókapcsolattal fejezték ki a Szűz Máriából született Test, az Eukarisztikus Test és az egyházi Krisztus Teste fogalmakat.
A szimfónia a hallgatót csendes szemlélődésre hívja, hogy lelki füleivel tapasztalja meg az egyház titokzatos közösségét, a Titokzatos Testet, amely tüdejének keleti és nyugati felével egyszerre léleg¬zik, s amely minden tagjával a Krisztusi Eukarisztia tes¬tében és vérében él: egy túláradó szépség misztériuma, a Szentlélek Úristen műve és a Szentháromság Szeretetének megtestesülése. Armando Pierucci