Míg Illyés Gyulának el kellett fojtania érzéseit, József Attila utolsó menekülésként vetette bele magát ebbe a szerelembe. Találkozót beszélt meg Flórával, kezébe a lány nevét tartalmazó, őt méltató szerelmes versek sorát nyomta, és feleségül kérte. "Látod, mennyire, félve-ocsúdva szeretlek, Kozmutza Flóra! / E csevegő szép olvadozásban a gyászt a szívemről, / Mint sebről a kötést, te leoldtad-újra bizsergek". Flóra zavarba jött, válaszolni nem tudott, csak arra kérte Attilát, hogy legalább a vezetéknevét húzza ki a költeményekből. Megrémült, de nagyra becsülte a férfit, és nem tudott ellenállni ostromának. Próbálta viszonozni érzéseit, de csak jó barátja lehetett a költőnek, ugyanis titkon Illyés Gyulát szerette… József Attila munka közben Ez a kettősség, érzelmeinek bizonytalansága végül lebetegítette. Tavasszal szívizomgyulladással kórházba került, ahová Attila mindennap bement, és meglátogatta Illyés is. Ezen alkalmon beszélgettek először négyszemközt. A férfi Attila iránt való érzéseiről kérdezte, de Flóra csak hallgatott.
A lapok életútjának mérföldköveiről is számot adtak, amelyek látszólag elkerülhetetlenül a tragédiához vezettek. Az Est kiemelte, hogy József Attila "úgy érezte, nem találja kellőképpen a kapcsolatokat embertársaival", a Pesti Napló cikkírója pedig így fogalmazott: "Néhány évvel ezelőtt sokan tudtuk: sorvad, keseredik, magára marad, önmarcangolóan befelé fordul a költő, mert nincs visszhangja, mert hiányzik az a csipetnyi erkölcsi és anyagi elismerés is, ami lelket önt belé. " A Pesti Napló szerint a jó humorú költő "kicsinyítési érzete" betegségéből adódott, gyakran ismételt "Ugy-e, nagy költő vagyok? " kérdése is erről a tőről fakadt. Rejtélyes betegségét több helyen depressziónak nevezték, míg szanatóriumi orvosai paranoid skizofrénnek minősítették, noha Gyömrői Edit már 1935-től pszichoanalízissel segített József Attilán (ennek "gyakorlata" volt a hírhedt Szabad ötletek jegyzéke). 1936-tól végre otthonra talált a Szép Szó szerkesztőségében, fellángolt Kozmutza Flóra iránt érzett szerelme – de ezek már "későn jött ajándékok" voltak.
"Költő szerelme szalmaláng, / azért oly sebes és falánk" – a hódításaira büszke Casanova sem fogalmazhatta volna meg "ars poeticáját" különbül, mint az életére és szerelmeire visszatekintő, harminckét esztendős József Attila. Ha alkalmi és állandó múzsái nagy számát tekintjük, valóban úgy tűnhet, mintha zabolátlan vére űzte volna egyik lánytól-asszonytól a másikig. Pedig a "Szépség koldusa" nem volt szoknyavadász, csak szerette a játékot, a változatosságot, a nők egyszerre izgató és megnyugtató társaságát. Ugyanakkor korán belérögzült hiányérzettől hajtva kereste-kutatta az "igazit", aki képes megadni neki az otthon melegét, a "tűzhelyet, családot" – mindazt, aminek hiányától anyja halála óta annyira szenvedett. József Attila kielégítetlen szeretetvágytól ihletett költészetét a hiábavaló sóvárgás sarkallta képzelet működtette. Már ifjúkori költői kísérleteihez hús-vér nőalakokat keresett, hogy legyen kihez címeznie vallomásait. A költészetet a legfontosabb kommunikációs fegyvernemnek tartotta, melynek "bevetésével" társakat és őszinte híveket szerezhet.
a(z) 7559 eredmények "2osztály ének bújj bújj itt megyek" Ének Hiányzó szó Általános iskola 1. osztály Ének-zene Ének-kvíz Kvíz 3. osztály Dalok 2. a Szerencsekerék 2. osztály Ének 1. Doboznyitó Ének gyakorlás Párosító ének Énekelj! Ének
Bújj, bújj, itt megyek - YouTube
Tímea Nagyné Kele, 2011. febr. 21. 23:57 Bújj, bújj itt megyek, tüzes lapátot viszek, egyet szólok, kettőt szólok, harmadikra rátalálok!
tele vagy tetűvel! Elhajtanám a libám, Komáromig mezitláb, Még tovább is elhajtom, hogyha a babámat meglátom. Tele vagy tetűvel.. Járnak rajtam össze-vissza, előre-hátra, ide-oda! Tele vagy tetűvel, tele vagy tetűvel! Kiskecske fölment a fűzfára, zöld ágat szakít a szájába, Így babám, így babám, így lesz jó, nem kell a fejedre koszoró! tele vagy tetűvel, tele! Bjj bjj itt megyek. az albumról: "Tüzet viszek, lángot viszek... " – kezdi a gyerekorunkból jól ismert mondóka. Ezen a lemezen a "tűz" az eltűnőben lévő paraszti hagyomány képviselőinek kultúráját, tudását, szellemi emberi értékeit: az őket felvételeken megörző és továbbadó kutatók elhivatottságának és a mgyar népzene iránti szerelmét, valamint az ebből a kincsből táplálkozó zenészek és alkotók műveinek elemi erejét és inspirációját szimbolizálja. Előadók: Herczku Ágnes - ének András Erzsi "Erdei" - ének, szöveg Fekete Boglárka - ének Maneszes "Láli "Józsefné - ének Gombai Tamás - hegedű Dés András - kanna Mester László "Pintyő" - brácsák Pál István "Szalonna" - hegedű Szabó csobán Gergő - bőgő Szabó Dániel - cimbalom Ürmös Sándor - cimbalom Vizeli Balázs - hegedű