- a Feneketlen tónál József Attila a Dunánál /Bp. / József Attila a Liszt Ferenc téren /Bp. / Ady Endre a Liszt Ferenc téren /Bp. / Áprily Lajos Március A nap tüze, látod, a fürge diákot a hegyre kicsalta: a csúcsra kiállt. Csengve, nevetve kibuggyan a kedve s egy ős evoét a fénybe kiált. Régi, kiszáradt tó vize árad, néma kutakban a víz kibuzog. Zeng a picinyke szénfejü cinke víg dithyrambusa: dactilusok. Selymit a barka már kitakarta, sárga virágját bontja a som. Fut, fut az áram a déli sugárban s hökken a hó a hideg havason. Barna patakja napra kacagva a lomha Marosba csengve siet. Zeng a csatorna, zeng a hegy orma, s zeng - ugye zeng, ugye zeng a szived? Tavaszodik (N. Tessitori Nórának) Sáncban a hóviz könnyű hajót visz, füstöl a fényben a barna tető. Messze határba indul az árva, lenge madárka: billegető. Titkon a Bükkben moccan a rügyben - mint csibe héjban - kandin a lomb, s mintha a róna kedve dalolna, úgy muzsikál, muzsikál a kolomp. Indulok. Értem. Jól tudom: értem, értem üzenget a zsenge határ: "Szíved, a bomlott, ócska kolompot hozd ide, hozd ide, hozd ide már! "
Most már a kályhatűz víg ritmusára merenghetsz szálló életed dalán, míg bús ködökből búcsút int az erdő, mint egy vöröshajú tündérleány. Áprily Lajos: Évszakok zenéje Rímjáték havasesőben Hull, hull a bús havaseső, hideg fátylat zizegve sző. Ég és torony ködbevesző. Hull, hull a bús havaseső. Kedvem miért oly eleső? Várj, várj, szívem, tavasz-leső - Hullj, hullj, hideg havaseső. "Pascua qui volucrum vivus Walthere, fuisti…" Hó esett. A tar hegy orma habfehéren integet. Erdőkből a hó leűzött őszapókat, pintyeket. Almafánk és csipkebokrunk madarak tanyája lett… Walther von der Vogelweide lelke száll a kert felett. Titkos erdőn, vadcsapáson, babonás ösvényeken ez a nyugtalan madár-raj hányszor volt kísértetem. Mennyi füttyös és bolondos, vígan cserregő barát… Megetetem Walther von der Vogelweide madarát. Most a ködből méla hangok hullanak, mint halk rímek. Bús pirók-jel. Csak varázsló és poéta érti meg. Pinty felel rá. Cinkeszó. – Most szállingózni kezd a hó. S Walther von der Vogelweide megölel a múlton át, mint mesebeli nagyapó.
Áprily Lajos, szül. Jékely Lajos: Brassó, 1887. nov. 14. – Budapest, 1967. aug. 6., költő, műfordító. "Ámulni még, ameddig még lehet, amíg a szíved jó ütemre dobban, megőrizni a táguló szemet, mellyel csodálkoztál gyerekkorodban. " Á. L. Áprily Lajos: A rím Hazája álom és titok, szem-nem-legelte pázsitok. Egyszer csak itt van s mint kis ér, csilingel és kisér, kisér. S fürtös csengő lesz: hangpatak, amelybe új csengés szakad. Mentát locsol, szirmot sodor és illatos lesz, mint a bor. És mámoros lesz, partot ont, kurjongató, vidám bolond. A mély felé örvénnyel ás, hogy belenézni: kábulás. A fényen tündökölve fut és fényes tündérvölgybe jut. S tó lesz, virágot úsztató, habnyugtató és tiszta tó. Nem ás, nem ont és nem kering - csak ring s a lelkem benne ring. Áprily Lajos: Vers vagy te is Indulsz. A mozdony sürget már dohogva és a tavaszba messze-fut veled. Ne vidd a vádat és a bút magaddal, hogy hűvös szóval megsértettelek. Vers vagy te is. Ezért van harc közöttünk. Rég vívom érted a művész-tusát.
Keresztury Dezső: Elmondhatatlan Ó, hogy iramlik, hogy ragad a napok vad vágtája! Nézd mint vonz a lomha áradat, ó, nézd a világ tengerét! Örvény kap el s mint a kitárt mélység fölött az egyetlen igaz cél, úgy int felénk a hű, szilárd sziget, mit éveinkből építettél. Mint párát, átszakít a fény, oldódom, siklom, mint a hab, de te vagy a part és a héj, hol illó lényem megmarad; a gyökér vagy te, én az ág, mely felsuhant és lágyan ing a szélben, s a gondok vad vércsehadát a te szavad riasztja el felőlem. Hogy mondjam, mi ködnek az ég, hogy mondjam el, mi vagy nekem, hogy mondjam fényed mély delét, hogy mondjam: ez a szerelem, hogy mondjam el a hű hitet, hogy mondjam el szót nem lelő zavarban, hogy mondjam el az életet, hogy mondjam el, ami elmondhatatlan? Kölcsey Ferenc: Szerelemhez Kertje csendes alkonyában, Míg csapongva zúg a szél, A Dalos bolyong magában, S keble búsabb lángra kél. Könny között tolul szemére A benn küzdő gyötrelem; Önts, ah, balzsamot sebére, Boldogító Szerelem! Minden lepke lél virágot, Harmatot minden virág; Én tekintem a világot, Bús magány az s pusztaság.
Mosolyom, ha akar, Minden nap betakar. Somolygó tűzvirág, Mondd, miénk a világ? P. Pálffy Julianna: Intermezzo Valamikor réges-régen, rám talált ez a dallam, sokáig nem ismertem, címét nem jegyeztem, csak ott élt a szívemben - gyönyörűen szólt - szárnyalt velem a képzelet, soha nem feledtem. Álomképet hozott felém, tudtam és vártam, valaki majd válaszol, az ő szívében is nyár van; összecseng most e kettő, az édes szerelem és a muzsika - elvarázsolt, itt van velem. Amikor hallom, olyan, mintha itt lennél még, varázslat tart fogva, mintha nem is én lennék, te szólnál hozzám, kezed fogná a kezemet, selymes száddal simogatnál, édes csókokkal becéznéd a szememet, adnál és kérnél, bíznál és szeretnél, s akkor, eltűnne a fájó messzeség, mert - ebben a gyönyörű, mesebéli zenében, ott van a múltunk - a kezdet, a jelen és a vég Palásthy Árpád: Öregek szerelme Megérzed azt, ha hozzádérve Arcomról eltűnik az árnyék, Nem várok tőled nagy szavakat, Mert egy érintés szebb ajándék. Megérzed azt, ha egy pillantás Ezernyi színt gyűjt egy sugárba, Megleled benne azt a kincset, Melyet kutathatsz mindhiába.
Ilyenek voltak a stadion építések (2011-től), a Római-parti árvízvédelmi védmű (2012), a Szabadság téri német megszállási emlékmű (2013), a miniszterelnökség budavári elhelyezése (2014), stb. Kritika [ szerkesztés] A törvény hatályának kiterjesztése révén a kormány olyan beruházásokat is "nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé" minősíthet és ezáltal gyorsíthat, amelyeknek tényleges nemzetgazdasági jelentősége nincs vagy csekély, és amelyek társadalmi megítélése erősen vitatott. Források [ szerkesztés] 2000. 2006. évi LIII. törvény a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről - Törvények és országgyűlési határozatok. törvény a Budapest Sportcsarnok újjáépítéséről 2006. törvény a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről A törvényjavaslat Az Országgyűlés 2006. február 13-i ülésnapjának naplója A kiemelt jelentőségűnek minősített beruházások listája
Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ek azok a beruházás ok, amelyeket Magyarország kormánya rendeletben ilyennek minősít, megvalósításuk gyorsítása céljával. Előzménye [ szerkesztés] Korábban is előfordult, hogy egy-egy kiemelt jelentőségű beruházás gyors megvalósítása érdekében az Országgyűlés speciális szabályokat állapított meg. Erre példa az 1999. decemberében leégett Budapest Sportcsarnok újjáépítéséről szóló 2000. évi XL. törvény. A vonatkozó törvény [ szerkesztés] A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről a 2006. évi LIII. törvény rendelkezik. Az Országgyűlés 2006. február 13-án fogadta el a törvényt. A Magyar Közlönyben 2006. március 3-án jelent meg a törvény szövege. Kiemelt beruházások: nemzetgazdasági, vagy haveri érdek? - Greenfo. A törvény hatálya alapján eredetileg a kormány olyan nagy beruházásokat minősíthetett kiemeltté, amelyek a) európai uniós támogatással valósulnak meg, vagy b) központi költségvetési támogatással valósulnak meg és legalább 5 milliárd forint költségűek vagy legalább ezer új munkahelyet teremtenek.
411/2021. (VII. 12. ) Korm. rendelet egyes nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő kormányrendeletek módosításáról A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, a 2-3. §, valamint az 5-9. § tekintetében a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (4) bekezdés a)-c) pontjában, valamint 12. § (5) bekezdés a), b) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A Belügyminisztérium budai Várnegyedben történő elhelyezésével kapcsolatos beruházás megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 410/2015. (XII. 15. Építési jog | Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás és egyéb Ngtv. fogalmak. rendelet módosítása 2. Az egyes központi hivatalok és költségvetési szervi formában működő minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatával összefüggő jogutódlásáról, valamint egyes közfeladatok átvételéről szóló 378/2016.
a Korányi Projekthez kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról 2020. 03. 01. 1. § (1) A Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja a Korányi Projekthez kapcsolódó, a Budapest VIII. kerület 36177/1 helyrajzi számú, természetben a Korányi Sándor utca 2. szám – Üllői út 78. szám alatt található ingatlanon, illetve ezen ingatlanból esetleges telekalakítás folytán kialakított ingatlanon vagy ingatlanokon megvalósuló beruházásokkal (a továbbiakban: beruházás) összefüggő, az 1. mellékletben meghatározott közigazgatási hatósági ügyeket. (2) A Kormány az (1) bekezdés szerinti közigazgatási hatósági ügyekben eljáró hatóságként az 1. mellékletben meghatározott hatóságokat jelöli ki. (3) 1 (4) Az (1) bekezdés alkalmazásában a beruházással összefüggőnek kell tekinteni mindazokat a közigazgatási hatósági ügyeket, amelyek a beruházás megvalósításához, használatbavételéhez és működéséhez közvetlenül szükségesek.
3. § (1) Kiemelt jelentőségű ügyben a kérelmet soron kívül kell elbírálni, az ügyintézési határidő azonban legfeljebb hatvan nap lehet. (2) A hatóság vezetője indokolt esetben az ügyintézési határidőt legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja. Erről a hatóság a kérelmező ügyfelet, valamint akiket az eljárás megindításáról értesítettek, haladéktalanul értesíti. (3) A környezet védelmének általános szabályairól, valamint a természet védeleméről szóló törvények hatálya alá tartozó hatósági eljárások esetében az (1) bekezdés határidőkre vonatkozó szabályait nem kell alkalmazni. 4. § A kiemelt jelentőségű ügyben a beruházó vagy a hatóság kezdeményezésére az eljárásnak a Ket. 29. § (1) bekezdése szerinti megindulása előtt a hatóság, valamint a szakhatóságok - amennyiben azt a hatóság indokoltnak látja - az ilyen irányú kezdeményezés kézhezvételétől számított nyolc munkanapon belül a beruházóval szemlét, illetőleg egyeztetést tartanak, amelyről emlékeztetőt vesznek fel. Az emlékeztető tájékoztatást tartalmaz az üggyel kapcsolatos, az ügyfél által megadott adatokról, valamint a kérelem elbírálásához szükséges jogszabályokban meghatározott feltételekről és egyéb követelményekről.