Elkészítés Elkészítés: Az üveg aljára bőven kaprot teszünk, beleállítjuk az uborkákat, a tormát és a meggylevelet. Feltöltjük hideg vízzel. Az uborkán lévő vizet felfogjuk abban az edényben, amelyben fel akarjuk forralni, + 1 l vizet és 1 evőkanál sót számítunk még hozzá. Hozzáadjuk a szükséges mennyiségü sót és felforraljuk, kihűtjük, majd az uborkára öntjük. Lazán lekötjük, én vizesruhát is szoktam a tetejére tenni, mert a forrásnál nem veszít annyi vizet. Kb. 3-4 nap múlva kiforr, akkor teszem rá a borkősavat és lekötöm. Még kb. 1-2 hónapig hetente figyelni kell, mert veszít a levéböl. Kovászos uborka - kalcirecept.hu. Erre kell a + 1l sósviz. Nem tesszük napra, a konyha elég, de nap ne érje. Ha kész, bevisszük a kamrába, és ott ellenőrizzük tovább.
4. A megtisztított uborkák mindkét végét levágjuk. Kóstolás után, ha keserűnek érezzük, akkor vágunk még keveset a végéből. A végjeiktől megfosztott uborkákat hosszában, kereszt alakban bevágjuk, lehetőleg úgy, hogy az egyik vagy mindkét végük egyben maradjon, esetleg sűrűn megszurkáljuk. Erre azért van szükség, hogy az érlelés alatt az uborkák belső részét könnyebben átjárja a sós lé és egyenletesebben érlelődjenek. 5. A bevagdalt vagy megszurkált uborkákat a már előkészített befőttesüvegbe helyezzük. Az üveget nagyjából háromnegyedéig töltsük csak meg! Kovászos uborka recept - Receptek Könyve. Az uborkák alá, közé, illetve fölé kaprot és fokhagymát rakunk. Végül, lezárásként az uborkák tetejére pirított kenyérdarabokat teszünk. Ezután a sóval és ecettel ízesített langyos vizet az üvegbe töltjük, egészen addig, amíg az üvegben lévő anyagokat teljesen el nem lepi (lényeges, hogy a folyadék az érlelés ideje alatt végig teljesen ellepje az uborkát). 6. Az üveg száját lazán lefedjük egy kistányérral vagy egy csésze alátéttel, esetleg valamilyen szövetdarabbal.
Tedd fel a vizet forrni, amikor már gyöngyöz, dobd hozzá a sót. A kapor felét helyezd az alaposan kimosott, majd megszárított üveg aljára, és függőlegesen, jó szorosan pakold bele az uborkákat. Könnyebben boldogulsz, ha kicsit megbillented az üveget. Közben szórj bele borsot, a tetejére kerülnek a fokhagymagerezdek, a maradék kapor, a kenyér, majd öntsd rá a levet. Figyelj, hogy mindenhova jusson, és jól ellepje az uborkákat, valamint a kenyeret is. Fedd le egy tányérral, majd rakd meleg, félárnyékos helyre. Az egyáltalán nem tesz jót neki, ha sokat tűzi a nap. Pótold mindig a távozó folyadékot, hogy a kilógó darabok ne puhuljanak meg. Legfinomabb kovászos uborka télire tartósítószer nélkül. Három-öt nap múlva, amikor az uborka már nem méregzöld, és nem is forr, rakd kisebb üvegekbe vagy tálkákba, majd szűrd rá a levet. Hideg helyen több hétig biztosan friss, ropogós marad.
Lehetőleg úgy, hogy az üveg tartalma közvetlenül érintkezzen a levegővel, de rovarok azért ne tudjanak az üvegbe bejutni. Ezután az üveget lehetőleg kellően meleg helyre tesszük (az ideális hőmérséklet 30-40 °C), majd a tartalmát a hőmérséklettől és az alapanyagok minőségétől és mennyiségétől függően nagyjából 4-5 napig érleljük. Néhány óra elteltével az üvegben lévő lé színe megváltozik, zavarossá válik, majd úgymond "forrni", erjedni kezd. Az érlelés alatt, ha szükséges, akkor az üvegben lévő levet langyos vízzel pótoljuk. 7. Kovászos uborka télre - YouTube. Az érlelés negyedik-ötödik napján, amikor az erjedési folyamat lelassul és az üvegben lévő lé már nem "forr", a kovászos uborkát megkóstoljuk. Ha nem vagyunk teljesen elégedettek az ízével és állagával, akkor még érleljük legalább 1 napig a következő kóstolásig. Ilyenkor kevés sót is adhatunk még hozzá, ha esetleg sótlannak éreznénk. Ha viszont az ízét és az állagát is jónak érezzük, akkor a kenyeret eltávolítjuk. Az uborkákat átszedjük egy nagyobb vagy több kisebb tiszta, jól zárható edénybe vagy üvegbe, majd annyi leszűrt levet öntünk az uborkákra, amennyi teljesen ellepi azokat.
Számítógép generációk A digitális számítógépeket a bennük alkalmazott logikai (kapcsoló) áramkörök fizikai működési elve és integráltság foka (technológiai fejlettsége) szerint is osztályozhatjuk. Ilyen értelemben különböző számítógép-generációkról beszélhetünk. A számítógép generációk a számítógépek fejlődésének állomásai. Napjainkig öt generációt különböztetünk meg. Első generáció A Neumann-elveket felhasználva kezdték építeni az első generációs számítógépeket. Ez az időszak 1943-1958-ig tartott. Az első elektronikus digitális számítógép az ENIAC. (Electronic Numerical Integrator and Computer). IV. Generációs számítógépek – A számítógép története. Itt kell megemlítenünk az EDVAC és UNIVAC gépeket is. Első generációs számítógép Tulajdonságaik: • működésük nagy energia-felvételű elektroncsöveken alapult, • terem méretűek voltak, • gyakori volt a meghibásodásuk, • műveleti sebességük alacsony, néhány ezer elemi művelet volt másodpercenként, • üzemeltetésük, programozásuk mérnöki ismereteket igényelt. ENIAC Második generáció A tranzisztor feltalálása az ötvenes évek elején lehetővé tette a második generációs számítógépek kifejlesztését (1 Második generáció 958-1965).
A gépi kódú programokat direktbe töltötték be egy időben a gépkezelők (operátorok). A legegyszerűbb módszer szerint a mérnöki pulton (konzol) 8 db kapcsolóval állították be, hogy a 8 bit melyike legyen 1, melyike 0. Ezzel írtak be egy 0.. 255 közötti számot. Egy újabb kapcsolóval jelezték, hogy a bitek állapota megfelelő, a számot a gép tárolhatja a memória következő rekeszében. Az első generációs számítógépek története és jellemzői, amelyeket tudnia kell. Ezt ismételték meg minden egyes számra. El lehet képzelni, hogy amennyiben egy számot kihagytak véletlenül a listáról, az egészet lehetett kezdeni előlről, mivel beszúrás, vagy törlés nem létezett ezen a szinten. De az még a jobb eset volt, ha észrevették egyáltalán hogy hibáztak. Amennyiben a rögzítés hibátlannak tűnt, egy újabb kapcsoló lenyomásával utasították a processzort a végrehajtásra. A legelső utasítás kódjával kezdődött a végrehajtás, a továbbiakban a processzor engedelmeskedett a számkódoknak, és végezte a dolgát. Amikor a processzor megállt, a program befejezettnek minősült. Ha a processzor nem állt le, akkor lehetett gondolkodni mi volt a hiba, mit csinálhat vajon a processzor.
A számítógépek a NEUMANN elveknek megfelelően a végrehajtandó program-utasításokat a memóriában tárolják. A memória ma már alapvetően byte szervezésű, egyetlen nagy méretű byte-sorozatnak tekinthető. Minden byte egy egész számot jelölhet, 0.. 255 értéktartományból. Ebből az következik, hogy a mikroprocesszor alapvetően az utasításokat is számoknak tekinti. 1. ábra: Gépi kódú programrészlet A gépi kódú programozási nyelvben az utasításokat számkódok jelölik. Amennyiben az utasításnak vannak paraméterei, úgy azokat is számként kell megadni. A gépi kódban létező fogalom a regiszter, amely a mikroprocesszoron belüli tárolórekeszt jelöl. Egy ilyen rekesz tartalma egy egész szám lehet. A regisztereknek kötött nevük van, pl. AX, BX, CX, DX. A 32 bites processzorokon a regiszterek nevei felvették az 'E' előtagot (Extended AX regiszter – EAX). Aránylag kevés regiszter áll rendelkezésre (kevesebb mint 20 darab), és többnek speciális feladat volt, ezért nem lehetett bármilyen célra felhasználni.
Posted: június 16, 2015 in Uncategorized A számítástechnika korszaka hivatalosan 1951. június 5. június 5-én kezdődött, amikor az első UNIVAC-ot "(Universal Automatic Computer)" leszállították az Egyesült Államok Népszámlálási Hivatala számára. Az UNIVAC már szöveges információt is tudott kezelni. Az UNIVAC volt az első, kereskedelmi forgalomban elérhető számítógép. Az Egyesült Államokban 1955-ben már 46 UNIVAC számítógépet helyeztek üzembe. Az első Európában sorozatban gyártott számítógép a Sztrela (számítógép) Sztrela első példánya 1953-ban készült el. Az UNIVAC-ot követően a Sztrela volt a világ második sorozatban gyártott számítógépe. 1956-ig összesen 7 példány készült belőle, ezek különböző akadémiai intézetekbe és a Moszkvai Állami Egyetemre kerültek.
Az elektroncsövet 1904-ben találták fel. Felfedezték hogy kapcsolóként is alkalmazható. Az elején azonban a csövek drágák, megbízhatatlanok és rövid életűek voltak, csak az 1940-es évektől használták őket számítógépek készítésére. Az elektroncsövek sokkal gyorsabb gépek építését tették lehetővé, mint a relék. Ennek az eszköznek a felhasználásával készült az első számítógép-generáció. Az első számítógép-generáció ideje nagyjából az 1946-1954 közötti évekre tehető. A II. világháború alatt tudósok és matematikusok egy csoportja Angliában létrehozta az első teljesen elektronikus digitális számítógépet, a Colossust. A gép 1943 decemberére készült el és 1500 elektroncsövet tartalmazott. 5 kilohertz órajellel dolgozott, másodpercenként 25. 000 karaktert tudott feldolgozni. Összesen tíz darab ilyen gép készült.. AZ elsp generációs számítógépek feltalálója: Gene Amdahl
Vita folyt arról, hogy melyik az első általános célú elektronikus digitális számítógép. 1973. október 19-én úgy döntött a bíróság, hogy az Atanasoff-Berry Computert illeti meg ez a cím. EDVAC Az ENIAC utóda, az EDVAC (Electronic Discrete Variable Automatic Calculator) ugyancsak Mauchly és Eckert vezetésével épült 1944-től 1948-ig (véglegesen csak 1951-ben helyezték üzembe). Ez a gép már Neumann János (1903-1957) magyar matematikus elvei alapján úgy készült, hogy a programot és az adatokat a memóriában tárolta. Az EDVAC sok fontos vonásban különbözött elődeitől. Sokkal nagyobb memóriája volt: egy elsődleges (operatív) tár és egy másodlagos, lassabb, nagyobb kapacitású tár. Egy program végrehajtásához előbb az egész programot és az adatokat be kellett táplálni a memóriába. Adatbevitelre egy írógépszerű eszközt, adatkivitelre egy nyomtatót alkalmaztak. Ez volt az első tárolt programú számítógép. Ettől kezdve már a papírból készült lyukszalag olvasási sebessége nem korlátozta a számítógép sebességét és egy új probléma megoldásához nem kellett a gépet áthuzalozni.