Molnár Ferenc regénye, A Pál utcai fiúk nagyon sokat adott nekünk, a 8. c-nek. Akkor ismerkedtünk meg vele, amikor 5. osztály végén, nyáron megkaptuk kötelező olvasmánynak. Mindenki elolvasta és utána 6. -ban feldolgoztuk Kata nénivel ezt a regényt. Ennek során órán megbeszéltük, beöltöztünk és részleteket adtunk elő, még egy Pál utcai fiús osztálykirándulásra is elmentünk. A kiránduláson megnézhettük a könyvben szereplő helyszíneket, és kipróbáltuk a Pál utcai fiúk kedvelt játékát, a golyózást is. Aztán amikor jött a Mátyás-gála, egy kis gondolkodás után arra a döntésre jutottunk, hogy készítünk a színdarab egyik zenéjére (a "Mi vagyunk a Grund"-ra) egy kis táncelőadást. Ezt az emléket soha nem fogjuk elfelejteni. Az osztály élvezte, ahogy alakítottuk a táncot, az gyerekek fele vörösinges, a másik fele Pál utcai fiú volt. Amikor pedig előadtuk közönség előtt a színpadon, az aztán tényleg felejthetetlen volt, és nem csak mi éreztük jónak a kis előadásunkat, hanem a közönség is, mert a gála után pár nappal a falunapokon is előadhattuk, ahol a falu lakosai néztek minket.
A vígszínházi színdarabot is imádjuk, és ha lehetne, újra és újra megnéznénk. Ez az olvasmány számunkra valahogyan a hazaszeretetről is szól, mivel a fiúk úgy védték a saját területüket, mint egy országot, mint a hazájukat. A könyv olvasása közben visszaugrottunk az időben, mintha időutazók lennénk, és megismerkedtünk annak a kornak a jellegzetességeivel, és beleláttunk a mindennapokba. Pál utcai fiúk (Wikipedia) A Pál utcai fiúk – teljes film () 8. C osztály
20 éves a PUF: koncert, játék, kiállítás Az immáron tinédzserkorából kinőtt Pál Utcai Fiúk idén ősszel ünnepli megalakulásának huszadik évfordulóját, és ezen alkalomból a zenekar november 7-én nagyszabású koncertet ad a Petőfi Csarnokban. A koncert több programmal is kiegészül: a jubileumi koncert napján és helyszínén fotókiállítás nyílik, amely fekete-fehér és színes képekkel segít betekintést adni a zenekar múltjába és jelenébe. Cikkünkben nem csak dalok és videók találhatók, de egy kérdés is, melyre helyesen válaszolva némi szerencsével ingyen juthat be a jubileumi koncertre.
Könnyen előfordulhat mégis, hogy a végső ítéletben a fanyalgás győz, mert a túlzott várakozásnak nem könnyű megfelelni. Márpedig az Üvegtigrist övező hisztériát mindenképpen túlzónak kell neveznünk - az első rész sem szolgált rá ekkora dicsőségre, de a második végképp nem. Nem holokausztfilm a Sorstalanság Február 10-én érkezik a mozikba a Kertész Imre Nobel-díjas regényéből készült film, a Sorstalanság. "Nem akarok egyelőre díjakra gondolni, csak szeressék, azt szeretném" - mondta Koltai Lajos, az Oscar-díjra jelölt operatőr, aki a Sorstalanságban próbálta ki magát először rendezőként. A sajtó számára levetített húszperces változat alapján az alkotás valószínűleg beváltja az alkotók reményeit. Pál utcai fiúk Két csapatra oszlott a Villa népe. Vörösingesekre és Pál utcaiakra. Küzdelem indult a Villagrundért, ami a háló. Időutazás: jubileumi PUF-koncert a Pecsában Vár rám Amerika vagy a Balaton - énekelte tíz-egynéhány éve a Pál Utcai Fiúk. Húsz éves születésnapi koncertjükön hétvégén újra megtették, és a múltidézés tökéletesen sikerült.
Az idén a világon 1597 regisztrált helyszínen tartottak PI ünnepet. Magyarországon 5 helyszínen, köztük Szombathelyen, a Kanizsai Dorottya Gimnáziumban. - A magyar kultúra napjának tematikája az idén a Pál utcai fiúk volt – mondta lapunknak Sinkó Andrea fizikatanár, főszervező. – A laborfoglalkozások során szeretnénk ötvözni az irodalmat a fizikával, így esett a választás Molnár Ferenc művére. A regényben többször kerülnek elő a körformák is: gömbök, üveggolyók, homokbombák. Ezek pedig mind-mind kötődnek a PI-hez, vagyis ez éppen elég volt ahhoz, hogy a magyar kultúra napja után a PI ünnepre is a gimnáziumba költözzenek a Pál utcaiak. Bár a hagyományos interaktív kiállítástól még eltekintettek, azért az iskola aulájában kitettek egy fedőt, illetve egy madzagot, emellett különböző körcikkek segítségével köröket lehetett kirakni. A diákok így gyakorlatban is megnézhették, mit jelent a sugár, az átmérő, illetve kerület- és területszámítást is lehetett végezni. Lapunkban már korábban már beszámoltunk arról, hogy Larry Shaw fizikaprofesszor kezdeményezésére 1988-ban ünnepelték meg először Amerikában a PI napját: természetesen március – az év harmadik hónapja – tizennegyedik napján: 3, 14.
A táncz Az első tudatosan rendezett, játékfilmes elemeket is tartalmazó magyar filmalkotás nem önálló műként jött létre, hanem 1901-ben az Uránia Tudományos Színház egyik ismeretterjesztő előadásának mozgóképes illusztrációja volt. Az 1899-ben alakult Uránia előadásait kezdetben vetített diaképekkel, majd külföldről vásárolt mozgóképekkel szemléltették. 1901-ben Pekár Gyula író elhatározta, hogy a tánc történetét az ókortól a 20. századig bemutató előadását saját felvételekkel illusztrálja, ezért mozgóképeket rendelt az Uránia fényképészétől és technikusától, Zsitkovszky Bélától, aki nagy ambícióval és hozzáértéssel kezdett a munkához. Egy vetítőgépet kamerává alakított át, azzal készítette az első felvételeket az Uránia épületének tetőteraszán. Szereplői a kor kiemelkedő színészei, többek között Blaha Lujza, Márkus Emília, Hegedűs Gyula és az Operaház balerinái voltak. Huszonnégy egy-két perces ún. "kinematogramot" készített, a szalagok laborálása közben egy villanykörte azonban szétrobbant, lángba borítva ezzel az Uránia laboratóriumát és megsemmisítve minden addig elkészült munkát, a bemutató előtt alig egy hónappal.
Április 5: történelmi pillanat! Sikerült bejutni a Szent György-hegy bazaltjában képződött jeges barlangba. Táborozásunk végére a barlang hossza elérte a 32 m-t, mélysége pedig a 10 m-t. (Hazai bazalt-barlangjaink sorában ez már előkelő. ) A barlang teljes terjedelmében a fagy uralkodik. Több helyen jégképződmények láthatóak. Léghőmérséklet 0° C. "Mindenesetre érdemes a dolgot alaposabban tanulmányozni, s esetleg feltárni, mert a jégbarlang a mi égövünkön igen ritka dolog, s nagyon érdemes arra, hogy világhírt szerezzünk neki" – morfondírozott ezt megelőzőleg Cholnoky. Ha világhírt nem is, hozott, ím' figyelmet kapott e ritka természeti jelenség! A jégbarlang a hegy oldalán ledőlt egykori bazaltoszlopok törmelék tömbjei között kialakult üregnek tekinthető. Kialakulása miatt inkább álbarlangnak nevezik. A szűk, labirintusszerű üregekben a télen lehűlt levegőt a nyári meleg sem tudja kiszorítani, valamint az állandó nedvesség is hőt von el a környezetétől, ezért a jégbarlang a legmelegebb nyári napokon is "hűtőszekrénykét" viselkedik.
A Jégbarlang, vagy népies nevén Sárkány-barlang a Szent György-hegyet négy kilométeren át körbejáró tanösvény második állomásánál található. A tihanyi kecskeköröm legendája A Tihany környékén fellelhető kecskeköröm egy Pannon-tengerben élt kagyló - a Congeria ungula caprae - maradványa. A kagyló régen jóval nagyobb volt, de mára csak a kemény, állati karomhoz hasonló, háromszög alakú sarka maradt meg. Még a két világháború közötti időszakban is gyakran lehetett látni, ahogy kisgyerekek körbefogják a turistákat és pénzért kínálják nekik a maroknyi kincset, ma azonban már csak kevesen tudnak erről mesélni. A kecskekörmök keletkezéséről számos legenda kering, az egyik legismertebb Garay János meséje (Rege a tihanyi visszhangról VIII. ) nyomán maradt fenn. A monda egy aranyszőrű kecskéket legeltető királylányról és az érte epekedő Tókirály, vagyis a Balaton Tündére fiáról szól, aki belehalt a szerelmi bánatba. A király pedig, hogy bosszút álljon gyermeke elvesztéséért, megátkozta a lányt: a nyájat a Balaton vizébe vezette, ezért van az, hogy "a tó máig kihányja a kecskekörmöket. "
Észak-dél irányból átszeli a hegyet az Országos Kék kék sáv jelzése, míg Raposka és Kisapáti felől a zöld jelzés mutatja az utat. A kékkel nagyrészt párhuzamosan vezet a piros sáv jelzés, de nem pont ugyanazon az ösvényen. A sárga sáv a hegy szoknyáján vezet körbe minket, míg a platón a Bazaltorgonák tanösvény jelzését és a hegycsúcsot mutató kék háromszög jelzést is megtaláljuk. Autóval a legcélszerűbb a hegy déli oldalán található kis parkolót megcélozni, ahol a kecses, barokk Lengyel-kápolnát és a szintén barokk stílusú Tarányi-présházat találjuk. A Szent György-hegy jelképévé is vált két épületért, valamint a kilátásért már önmagában megéri ide feljönni, de kirándulás kezdőpontjának is ideális. Raposka felől is nekiindulhatunk autóval, a falu főutcájával szemben aszfaltos, majd földúton egészen az egykori bányakatlanig mehetünk. Innen a tanösvény vonalát követve tehetünk egy körtúrát. A Szent György-hegy igazi "sztárjai" az orgonasípokként egymás mellett sorakozó bazaltoszlopok, az egykori vulkán sokszögletű oszlopokként megkövült lávája.
További képek Forrás: A Szent György-hegyen a legforgalmasabb, természeti értékekben legbővelkedőbb turistautakra illeszkedik a közel 4 km hosszú, önmagába visszatérő, hét állomásból álló magyar és német nyelvű tanösvény. Megközelítés: a volt raposkai bányaudvarból indul az ajánlott nyomvonalú ösvény (megközelíthető Tapolca felől Raposkai elágazónál balra) GPS: 46. 843264, 17. 442190 Az első ismertető tábla a Szent György hegy földtörténetével ismerteti meg az érdeklődőket. A hegy növényvilága, és a "jégbarlang" állomásai után, talán a hegy legismertebb és legérdekesebb látnivalójánál, a bazaltorgonáknál vezet fel az út, a 414 méteres csúcsig. A hegy tetején egy újabb tájékoztató tábla segítségével azonosíthatjuk az elénk táruló, a Keszthelyi-hegység és a Balaton-felvidéki tanúhegyektől a Somlóig tartó felejthetetlen panorámát. A másfél óra alatt bejárható körút a terület védett állatvilágának megismertetésével végződik. A régióra jellemző és a hegyen is élő, védettséget élvező fűrészlábú szöcske ( Saga pedo) szolgált, a sétaút jelképéül mely minden állomásnál megjelenik az adott témához alkalmazkodva.
A Balatonnál akkor derülnek ki a legjobb sztorik, ha az ember beszédbe elegyedik a helyiekkel. Nyáron gyűjtünk majd helyi legendákat, most elmesélünk három olyan történetet, amit érdemes ismerni. Tudtátok például, hogy a Balatonnál létezik egy jégbarlang, ahol régen sárkányok is éltek? Vagy hogy a Tihanyi-félszigeten található egykor óriás méretű kagylók miért éppen a kecskekörömre emlékeztetnek? A Sárkány-barlang titka A Balaton északi részén, a Szent György-hegy gyomrában található egy 32 méter hosszú, 10 méter mély üreg, ami a hegy oldalán ledőlt egykori bazaltoszlopok törmelékei között keletkezett. A barlang különlegessége, hogy a legmelegebb nyári napokon is kifejezetten fagyos és jeges, így egyszerű halandók nem is látogathatják, csupán a barlangászok számoltak be a nem mindennapi természeti képződményről. Fotó: Csongor Kiripolszky - We Love Balaton Nem csoda, hogy a helyiek meséket gyártottak a megközelíthetetlen Jégbarlangról, a mondák szerint itt réges-régen sárkányok éltek, amelyeket nem más, mint a hegy névadója, Sárkányölő Szent György győzött le.
Nyáron az áramlás iránya megfordul, így a törmelék alsó részén hideg levegő folyik ki. " A környék lakói a helyet különleges klímájáról nevezik jég-barlangnak, ám Schäfer István Zsolt kiemelte: "Elnevezésétől eltérően ez nem jég-, hanem jegesbarlang, hiszen felépítő kőzete a hegyet alkotó bazalt. " Bazaltorgonák A STYX Barlangkutató Csoport 1997-és 2001 között feltáró munkát végzett itt, hogy megtudják, mekkora mélyedés található a bazalttömbök alatt. A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat tájékoztatója szerint a felszíni bazaltomladékban egy kétszer két méteres alapterületű aknát mélyítettek, majd a tömbök kiemelése, elszállítása után sikerült bejutniuk. A feltárás végére az üreg hossza elérte a 32 métert, mélysége pedig a 10 métert. Hazai bazaltbarlangjaink méretében ez igen előkelő. Már a huszadik század elején, jóval a feltárás előtt Cholnoky Jenő földrajztudós, a Magyar Tudományos Akadémia tagja is utalt rá: "érdemes alaposabban tanulmányozni, s esetleg feltárni, mert a jégbarlang a mi égövünkön igen ritka dolog, s nagyon érdemes arra, hogy világhírt szerezzünk neki".