Rideg Sándor regénye ma már klasszikus, és mint ilyen, kortalan is, hisz sok nemzedék felejthetetlenül mulatságos élménye. Regős Bendegúz, tíz év körüli tehénpásztor-gyerek története a magyar kópéregények sorába tartozik, s közvetlen rokonságban áll Lúdas Matyival, Ábellel, Uz Bencével és Kakuk Marcival. Ez a szókimondó, csavaros eszű, afféle... bővebben Válassza az Önhöz legközelebb eső átvételi pontot, és vegye át rendelését szállítási díj nélkül, akár egy nap alatt! Budapest, II. ker. Rideg Sándor: Indul a bakterház - ekultura.hu. Libri Mammut Könyvesbolt bolti készleten Budapest, II. kerület Stop Shop Bevásárlópark Budapest, III. kerület Stop Shop Óbuda Könyvesbolt Összes bolt mutatása A termék megvásárlásával kapható: 236 pont 5% 4 799 Ft 4 559 Ft Kosárba Törzsvásárlóként: 455 pont 4 399 Ft 4 179 Ft Törzsvásárlóként: 417 pont 3 890 Ft 3 695 Ft Törzsvásárlóként: 369 pont Események H K Sz Cs P V 28 29 30 31 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 1
Te lehetsz az első, aki segít a kérdezőnek! Kapcsolódó kérdések:
Hazánk huszadik századi története során gyakran előfordult, hogy a hatalom bírálatát csak humoros/szatirikus formában tudták elmondani azok az írók/rendezők, akik valamiért tarthatatlannak érezték az adott helyzetet. Példa erre mondjuk Bacsó Péter klasszikusa ( A tanú), vagy Jeles András szintén betiltott filmje ( Álombrigád), na meg persze Tímár Péter Egészséges erotikája. De nem csak erről a rendszerről volt mit mondani, hanem az 1945 előttiről is. Persze ezt már akkor sem szerették, így nem csoda, ha az 1939-ben a Népszava oldalain folytatásokban megjelenő bakterház nem nyerte el az akkori hatalom tetszését. Indul a bakterhaz olvasonaploó 2017. Pedig első olvasatban ez csupán egy zseniálisan megírt humoros novellafüzér, amelyben a főszereplő Regős Bendegúz meséli el kisebb-nagyobb kalandjait, amelyek a fővárostól nem is olyan messze található bakterházban estek meg. Telis-tele van szállóigévé nemesült mondatokkal ( "Varnyú mondja a szemednek, hogy csecse golyó. " vagy "Hova lyukadna ki a világ, ha minden halott ilyen csúnya ordítozást csapna?
Részlet a regényből
Ilyen régi, ősi területnek számít az akupunktúra. Hosszú időn át a keleti vajákosok kuruzslásának tartották, hiszen az antibiotikumok,... Karib Tenger Kalózai- Ismeretlen vizeken 2011-09-18 Film... miután megkaparintotta azt a térképet, ami az élet forrásának kútjához vezet. A film egy már megszokott akció dús jelnettel kezdődik, ahol Jack próbálja kiszabadítani barátját Mr. Gibbs-et, és megpróbál elmenekülni... Leopárdsikló Elaphe situla jellegzetességei Hüllők... két hosszanti csík helyettesíti. Max. hossza 100 cm. Indul a bakterház rövid tartalom?. Elterjedése: Málta, Dél-Olaszország, Szicília, a Balkán-félsziget, az Északi-Szporádok, a Kikládok, Kréta, a Krím-félsziget, a Kaukázus és Kis-Ázsia. Élőhelye: főként a síkságok, alacsony... Érdekel a cikk folytatása? »
jegyző. Czímer: kékben, zöld alapon, jobbról ágaskodó fekete lovon űlő sárga mezű, levágott fejű török, kinek feje és kardja a földön fekszik. Szemben vele fehér ágaskodó lovon űlő, vörös mezű magyar vitéz, kivont karddal. Sisakdísz: könyöklő pánczélos kar, a kard végén átütött török fő. Takarók: kékarany, vörösezüst. [2] ++++++++++++ Gőzsy: Taxás családként tűnt fel megyénkben, [Somogyban] Libickozmán. 1790-ben vették fel Gáspár Istvánt a nemesi lajstromba. Kaposvár most élő elo 7. Az 1840-es években megyei esküdtek kerültek ki a családból. Később Kaposvárra költöztek, és a század második felében már országgyűlési képviselőt is adtak a megyeszékhelynek. Jelentős szerepet játszottak a megye kulturális és társadalmi életében, illetve az egészségügyben. A család címere kék színű, hasítással és vágással három mezőre osztott csücsköstalpú pajzs, melyben zöld talajon jobbra vágtató két lovas katona látható, jobbjukban kivont karddal. A rostélyos sisakon lévő koronából két sasszárny nő ki, melyek között hatágú csillag ragyog.
A takaró jobbról kék-arany, balról vörös-ezüst. [3] SZATMÁR VÁRMEGYE NEMES CSALÁDAI. Irta ifj. dr. Reiszig Ede, Gorzó Bertalan. In: Borovszky: Szatmár vármegye. [4] Gőzsy Zoltán - Gőzsy Gáborné: A somogyi levéltár üvegablakai. Nemesi címerek a Somogy Megyei Levéltár üvegablakain. Kaposvár, 2000. Kaposvár most elo. 48-49. [5] Lásd még: Címerhatározó A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke A │ B │ C │ Cs │ D │ E │ F │ G │ Gy │ H │ I │ J │ K │ L │ Ly │ M │ N │ Ny │ O │ Ö │ P │ Q | R │ S │ Sz │ T │ Ty │ U │ Ü │ V │ W │ X │ Y │ Z │ Zs
Kelt Rómában, Szent Péternél, 1993. május 30-án, Pünkösd ünnepén.
[3] Gőzsy Zoltán - Gőzsy Gáborné: A somogyi levéltár üvegablakai. Nemesi címerek a Somogy Megyei Levéltár üvegablakain. Kaposvár, 2000. 30-31. [4] [5] Huszár másképpen Czigány [ szerkesztés] Huszár másképpen Czigány Mihály 1596. március 19., Prága I. Rudolf nemesség és címer általa: felesége Erzsébet, gyermekei Mihály, Miklós, Borbála, Ilona, Dorottya P 818 Huszár cs. Lad. RRR No. 144 [6] Huszár 1598 [ szerkesztés] Huszár Ferenc 1598. augusztus 19., Prága címer általa: anyja Nagybácsi Katalin, testvére Fruzsina, unokatestvére Huszár János, atyafia Kalmár Ferenc R 64 [7] Huszár 1622 [ szerkesztés] Huszár Ilona címere a pozsonyi ferences konvent protocollumából, 1710-1763 Huszár György 1622. Kaposvár most élő elo diners. augusztus 3., Sopron II. Ferdinánd általa: anyja Tolnay Ilona [8] kövesdi Huszár [ szerkesztés] Huszár Ferenc sírköve, 1796 A kövesdi báró Huszár család pecsétnyomója Br. Huszár József ősfája, Keöpeczi Sebestyén Józseftől, 1949. Báró Huszár Pálné, Nemes Polixénia halotti címere 1963 Kolthay István: A brenhidai Huszár és a kövesdi báró Huszár család eredete és leszármazása.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Gáspár családok címerével foglalkozik. mikefalvi Gáspár [ szerkesztés] Mikefalvai Gáspár 1592. szeptember (5.? ), Prága I. Címerhatározó/Gáspár címer – Wikikönyvek. Rudolf nemesség és címer általa: testvérei Ferenc és Pál R 64 Irodalom: A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel. Külső hivatkozások: [1] szeniczei Gáspár [ szerkesztés] Borovszky: 1687-ben kapott czímeres nemeslevelet, melyet Bars vármegyében 1688-ban hirdettek ki. A czímerszerző Gáspár, alias Szeniczey Pál, neje Czider Éva és gyermekei László, Márton és Erzsébet. A család a XVII. század végén szakadt Hont megyéből Szatmár vármegyébe. Tagjai közül e vármegyében 1738-ban Szeniczei Gáspár Sándor főügyész, 1790-ben Pál főjegyző, 1797-ben Pál, insurrectionális lovas főstrázsamester, - László kapitány, - János és Antal zászlótartók voltak; 1810-ben ugyanők táblabirákká lettek. 1823-ban József főszolgabíró. Jelen leg élő családtagok: Pál, árvaszéki ülnök, elnökhelyettes és Sándor, nyug.