Erdélyi Z. Ágnes | Él közöttünk egy tüneményes ember, aki azon kívül, hogy megrendezett egy csomó nagyszerű filmet, mindent tud a magyar filmgyártás elmúlt 70 évéről. Munkássága egyidős a háború után megújuló magyar filmművészettel, hiszen már a nagy klasszikus, a Valahol Európában stáblistáján is szerepelt a neve. Makk Károly – közismert becenevén Charlie – nagy idők igazi tanúja. Szerencsére kedve támadt megírni emlékeit, és szerencsére akadt kiadó is, amelyik vállalta, hogy közzéteszi őket. Tudományos tanulmányokat, filmtörténeti összefoglalókat már bőségesen olvashattunk a korszakról. Mégis sokkal érdekesebb és élvezetesebb a szemtanú emlékezéseiből megtudni, hogyan működött a szocialista filmgyártás rendszere az ötvenes, a hatvanas, a hetvenes (stb. ) években, hogyan szigorodott vagy enyhült a cenzúra, milyen volt a kézi vezérlés, a három T (támogatás, tűrés, tiltás) politikája, és milyen volt valójában a rettegett Aczél György. Ahogy Konrád György a könyv bemutatóján megjegyezte, Makk Károly nyomdakészen mesél.
Akárcsak a könyvben megörökített Görcsös bácsi, a gépész, aki pálinkát kap a fontos vetítések előtt, Makk Károly maga is a celluloid idők egyik utolsó tanúja. "Ma már nagyon ritka a filmből készült film, mégse hagyd el magad, magyar filmalkotó! " – üzen a jövőnek is, mert ő aztán nem az az ember, aki a múltba szeretne visszarévedni. Mi viszont nagyon szívesen kalandozunk vele ott. Szívesen olvasnánk további anekdotákat a magyar film történetéből. Éppen ezért jó lenne, ha – rákapva az írás ízére – Makk Károly nem maradna egykönyves szerző. Kérjük, Charlie, folytassa! Makk Károly a Szeretni kell könyvbemutatóján Makk Károly: Szeretni kell Kossuth Kiadó, Budapest, 2014 500 oldal, teljes bolti ár 3990 Ft ISBN 978 963 097 9917 * * * * * * A könyv kiadói fülszövege Nem memoár, nem önéletrajz, nem emlékezés, és főleg nem vissza. Ha mégis emlékezés, akkor előre. Emlékezés előre a jövőbe, a jövőre. Filmről van szó, filmet látunk és élünk, sok bennük a saját film, ami a mienk, a mi történetünk. A mienk akkor is, ha sem a történet, sem a forgatása idejében még nem éltünk.
Azért sokkal jobb, ha egy filmes – esetünkben Makk Károly – könyvet ír, mint ha egy író nekilátna filmet rendezni. Makk Károly: Szeretni kell – Kossuth Kiadó, 2014 – Szerkesztette: Kőrössy P. József – 464 oldal, keménytábla, védőborító – ISBN 9789630979917 Megjelenésekor sokan azt várták, hogy az év egyik könyvsikere kerül a boltokba, s ha az ebbéli reményben csalatkozni is kellett, az nem a könyvet minősíti. Makk Károly története a második világháború utáni magyar film története – belülről nézve, olyan személyességgel felturbózva, ami páratlan értékű forrássá teszi a könyvet. Átlapozáskor kicsit bosszankodtam, hogy nem szerkesztettek névmutatót a könyvhöz, de az első alámerülés után rá kellett jönnöm, hogy képtelenség lenne: úgy sorjáznak a szereplők – van, aki csak egy-egy jelenet erejéig, mások meg vissza-visszatérve –, hogy lehetetlen/értelmetlen lenne listázni őket. Egyszerűen olvasni kell, s haladva rácsodálkozni a történetekre, melyek diszkrét szemérmes módon a magyar kultúra hatvan-hetven évének történetén vezetnek végig.
A hetvenes években az Egyetemi Színpadon még pereghettek valamilyen filmtörténeti sorozat keretében ezek az erős, karakteres, izgalmas és jó munkák, mostanában talán csak az Örökmozgó programjában láthatók néha-néha. Vajon miért nem hozzáférhetők a magyar filmművészet jeles alkotásai? Nemcsak filmtörténetet, történelmet is tanulhatnánk belőlük. A mai egyetemisták, gimnazisták nem tudják, hogy egy olyan filmrendező él közöttük, aki még François Truffaut előtt indult el a pályáján. Vajon miért? Miért nem kezeljük értékükön a művészeinket? Olvass bele! Az a művészvilág, az a miliő, az a filmgyár, amelyik Makk Károly könyvében olyan érzékletes hitelességgel megjelenik, végérvényesen eltűnt, soha nem lesz többé. A filmeket elfogadó bizottságok, a fiókokba rejtett forgatókönyvek, a felfokozott izgalomban zajló pécsi filmszemlék nagyon messze vannak már. Egy szinte felfoghatatlanul távoli dimenzióban. A puritánságot hirdető és az életigenlő piros pulóverektől megrettenő szocialista kultúrpolitika – bárhogy igyekezett is tagadni – kedvelte a filmesek csillogó világát.
Makk Károly: Szeretni kell (Kossuth Kiadó Zrt., 2014) - Egy élet filmkockái Szerkesztő Lektor Kiadó: Kossuth Kiadó Zrt. Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 2014 Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés Oldalszám: 463 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 24 cm x 16 cm ISBN: 978-963-09-7991-7 Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg Ül egy fotelben, körülötte 30, 300, 3000 vagy annál is több ember, férfiak, nők, gyermekek, nemzetközi társaság, minden arc izgalmas és izgatott. Ő pedig mesél. Tizennyolc éves, huszonnyolc és harmincegy, hatvanöt, hetven, nyolcvankilenc. Ez az a könyv. Nem memoár, nem önéletrajz, nem emlékezés - de mind a három: a kor, az elmúlt csaknem száz év egyik legizgalmasabb leírása. Ha van tanú, ő az, és a film. Képzeljük el őt a mi szobánkban, egy fotelben, amit több százan ülünk és több ezren állunk körül. Makk Károly mesél, gesztikulál, mi meg hallgatjuk, és ámulunk. Tőle tudjuk meg, hogy az életünk így telik el, és egyre többet ér az, ami elmúlt, és még többet az, aki mi magunk vagyunk.
Nem memoár, nem önéletrajz, nem emlékezés, és főleg nem vissza. Ha mégis emlékezés, akkor előre. Emlékezés előre a jövőbe, a jövőre. Filmről van szó, filmet látunk és élünk, sok bennük a saját film, ami a mienk, a mi történetünk. A mienk akkor is, ha sem a történet, sem a forgatása idejében még nem éltünk. Az egyik legnagyobb magyar filmrendező 89 évesen emlékezik vissza több mint 70 éves pályájára. A könyv megvásárlása után járó jóváírás virtuális számláján:: 29 Ft
Az eljárásra bármelyik közjegyző illetékes (für das Verfahren örtlich zuständig sein). Jelen cikkben tárgyalt utolsó közjegyzői nemperes eljárás a közjegyzői letéttel (die notarielle Hinterlegung) kapcsolatos eljárás. A közjegyző, aki a letéti eljárásban letéteményesként működik közre (der Verwahrer/die Verwahrerin) a letevő kérelmére (auf Antrag des Hinterlegers) a közjegyzői letét útján történő teljesítés céljából letéti eljárást folytat le. A közjegyzői letét a bírósági letéttel azonos hatályú (die notarielle und die gerichtliche Hinterlegung haben die gleiche Wirkung). Rögzítendő, hogy dematerializált értékpapír (dematerialisiertes Wertpapier) közjegyzői letét tárgya nem lehet 6, valamint hogy a letétbe helyezendő pénzösszeg és a letét után kamat nem jár (dem Hinterleger stehen nach dem hinterlegten Betrag keine Zinsen zu) 7. Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar - I. Közjegyzői Nyílt Nap. Bár szintén közjegyzői hatáskörbe tartozó nemperes eljárások, terjedelmi korlátok miatt ebben a tanulmányban nem kerültek tárgyalásra a bejegyzett élettársi kapcsolatok (az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása), valamint a közjegyzői hatáskörbe tartozó öröklési jogi relevanciájú nyilatkozatok, szerződések és eljárások témakörének (a hagyatéki eljárás, ennek kapcsán a végintézkedések, a – magyar, ill. az európai – öröklési bizonyítvány, a Végintézkedések Országos Nyilvántartása) szaknyelvi terminológiája.
A törvény közhitelességgel ruházza fel a közjegyzőt, hogy a jogviták megelőzése érdekében pártatlan jogi szolgáltatást nyújtson ügyfeleinek. A közjegyzői kar célja az, hogy minden, hatáskörébe tartozó ügyben a jog vita nélküli érvényesülését segítse elő. A közjegyző a jogszabály által meghatározott hatáskörében az állam igazságszolgáltató tevékenysége részeként jogszolgáltató hatósági tevékenységet végez. A közjegyző a hatáskörébe utalt eljárásokkal kapcsolatban - az esélyegyenlõség biztosításával - kioktatással segíti az ügyfeleket a jogaik gyakorlásában és kötelezettségeik teljesítésében. Kozjegyzoi nemperes eljárások. A közjegyző tehát olyan felkészült jogász szakember, aki a jogszabályoknak megfelelően, az ügyfelek jogainak vitán felül álló érvényesítése érdekében fejti ki tevékenységét. Az ország egész területén működő közjegyzői kar munkája során a függetlenség, pártatlanság, szakszerűség érvényesülése mellett a jogviták peren kívül történõ elintézéséért tevékenykedik, mindezt a közjegyzői kar jelmondata is tükrözi: Jog vita nélkül.
Eltérés a közös egyezségtől A bírói egyezségtől a felek közös megegyezéssel – a szerződésmódosítás szabályai szerint – eltérhetnek, arra azonban az egyezséget jóváhagyó végzés anyagi jogerőhatása miatt nincs mód, hogy a fél (társasház) az abban foglaltakat a közgyűlés kötelmet keletkeztető határozatával vitássá tegye – a Kúria eseti döntése.