Az év végéig elérhető 1357-es adományvonal hívása, vagy az oda elküldött sms 500 forint támogatást jelent. A relikviák többsége a Jónak lenni jó! honlapján megvásárolható, néhány különleges tárgyat pedig a december 19-i egész napos műsorfolyam során árverésre bocsátanak. A Regőczi István Alapítvány bankszámlaszámai, amelyre érkezhetnek adományok: HUF 11705084-21448492-00000000 EUR IBAN: HU20 1176 3055 5885 6886 0000 0000 USD IBAN: HU26 1176 3055 5885 7014 0000 0000 Az adományvonal: 1357. A hívások díja egységesen: 500 Ft/hívás, sms
Ferenc pápa is segítette az idei kampányt, amely a Regőczi Alapítványt támogatja. Több mint 345 millió forint gyűlt össze a közmédia jótékonysági műsora, a Jónak lenni jó! vasárnap késő esti zárásáig, az idei kampány a Regőczi Alapítványt támogatja. A Regőczi Alapítványt Áder János köztársasági elnök és felesége idén tavasszal hozta létre a koronavírus-járvány következtében árván vagy félárván maradt gyerekek segítésére. Az egész napos műsorfolyam zárásakor Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége, az alapítvány kuratóriumi elnöke felidézte, hogy mintegy 600 családban több mint ezer gyermeket támogatnak. Kiemelte, hogy ahány család, annyiféle élethelyzettel találkoznak, mindannyiuknak eltérőek a problémáik. Az anyagi támogatást nevezte a legfontosabbnak, amelyet a családok arra fordítanak, amire szükségesnek látják. Hozzátette: vannak olyan helyzetek is, amikor önmagában a pénz nem segít, szükség lehet pszichológusra vagy jogi tanácsadásra. Igyekszenek mindenben segíteni, amivel az érintettek az alapítványhoz fordulnak - hangsúlyozta Herczegh Anita.
A relikviák többsége a Jónak lenni jó! honlapján megvásárolható, néhány különleges tárgyat pedig a december 19-i egész napos műsorfolyam során árverésre bocsátanak. Többek között felajánlásra került Katona György A csíksomlyói búcsú című festménye, amelyen impresszionista stílusban jelenik meg a magyarság egyik legnagyobb zarándoklata. A karitatív akciót jószolgálati nagykövetként segíti a kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívó Nagy Tímea és a háromszoros olimpiai, világ- és Európa-bajnok kardvívó Szilágyi Áron. Nagy Tímea 1993-as esseni világbajnokságon csapatban nyert aranyérme, Szilágyi Áron pedig a tokiói olimpián viselt vívósisakja felajánlásával járul hozzá a gyűjtéshez. HUF 11705084-21448492-00000000 EUR IBAN: HU20 1176 3055 5885 6886 0000 0000 USD IBAN: HU26 1176 3055 5885 7014 0000 0000 Az adományvonal: 1357. A hívások díja egységesen: 500 Ft/hívás, sms További információkért látogasson el a Médiaklikk oldalára.
– Az elnöki pár az egyiptomi elnöktől ajándékba kapott ezüst tálat ajánlotta fel a Jónak lenni jó! adománygyűjtő akciónak. Siklósi Beatrix, a Kossuth Rádió csatornaigazgatója, a Jónak lenni jó projektvezetője kiemelte: az adománygyűjtő kampánnyal szeretnének minél szélesebb társadalmi réteget megszólítani és adakozásra biztatni, egyúttal – mint hangsúlyozta – rendkívül fontos az összetartozás és empátia érzésének erősítése az emberekben. A karitatív akciót jószolgálati nagykövetként segíti a kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívó Nagy Tímea és a háromszoros olimpiai, világ- és Európa-bajnok kardvívó Szilágyi Áron. Nagy Tímea 1993-as esseni világbajnokságon csapatban nyert aranyérme-, Szilágyi Áron pedig a tokiói olimpián viselt vívó sisakja felajánlásával járul hozzá a gyűjtéshez. A közmédia missziója, hogy a rendelkezésére álló valamennyi eszközzel évről-évre egy jó és nemes ügy mellé álljon. A hazai médiában egyedülálló kezdeményezésnek köszönhetően az elmúlt kilenc évben csaknem 1, 7 milliárd forint jutott el a rászorulókat segítő szervezetekhez.
A Les Préludes ( Prelúdiumok, Előjátékok) Liszt Ferenc legismertebb szimfonikus költeménye ( S. 97), sorrendben a harmadik ebben a műfajban. A darabot 1854-ben mutatták be Weimarban, és 1856-ban jelent meg nyomtatásban, Lipcsében. Hungaria (Liszt, szimfonikus költemény) – Wikipédia. A darab születése [ szerkesztés] Liszt 1830-ban ismerte meg Berlioz Fantasztikus szimfóniáját (1833-ban zongoraátiratot is készített belőle), és ettől kezdve maga is a szimfonikus költemény, a programzene újszerű kifejezési formái mellett kötelezte el magát. Az Amit a hegyen hallani és a Tasso című szimfonikus költeményei után került elő a Les Préludes témája. A szimfonikus költemény teljes címe Les préludes (d'après Lamartine), ami arra utal, hogy Alphonse de Lamartine Méditations poétiques (Költői elmélkedések) című műve ihlette, bár valószínűbb, hogy Liszt utólag rendelte művéhez Lamartine költeményét. A történet – a zenetörténészek szerint – mégsem ennyire egyértelmű. A mű eredetileg egy férfikórusra és két zongorára írott darab nyitányaként keletkezett 1844-ben, amikor Liszt a nyár folyamán Marseille -ben koncertezett.
A Les Préludes Liszt egyik leggyakrabban előadott szimfonikus költeménye. A kompozíció genezise egészen 1844-ig vezethető vissza. Az első hallásra furcsának tűnő címet (Előjátékok) Alphonse de Lamartine (1790-1869) Költői elmélkedések című munkája ihlette. Liszt les preludes analysis. A darab költői programját a vers alapján így határozta meg Liszt: "Mi más az életünk, mint előjátékok sorozata ahhoz az ismeretlen énekhez, amelynek első hangját a halál csendíti meg? " Ma már tudjuk, hogy ezt a programot Liszt az utolsó pillanatban, a mű elkészülte után illesztette a zenekari darabhoz, ezzel azt a látszatot keltette, mintha a Lamartine-szöveg inspirálta volna. A partitúrához készült előszó több változata is ismert, nyomtatásban végül egy Hans von Bülow által fogalmazott szöveg jelent meg. Az 1854-ben, Weimarban bemutatott mű – a karmester maga Liszt Ferenc volt – tartalmilag ugyan lazán kapcsolódik Lamartine meditatív írásához (ebben is, abban is vannak pasztorális és harcias részletek), de e laza kapcsolat is elegendő ahhoz, hogy Liszt szimfonikus költeményének értelmezését hosszú időn át – sőt még napjainkban is – alapvetően meghatározza.