Ez szervezetek esetében még az adószám törlése esetén is érthető, hiszen például egy betéti társaság mint jogalany az adószám törlését követően is létezik mindaddig, amíg a cégnyilvántartásból nem törlik. Ami az egyéni vállalkozókat illeti, habár az adószám törlésével az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság megszűnik, ami a c) pont értelmében önmagában is a kata-alanyiság megszűnését eredményezi, az i) pont 2017. június 20. után is értelmezhető maradt ezen személyi kör esetében is, hiszen az adószám felfüggesztéséhez az Evectv. nem kapcsolt megszűnési szabályt, a Katv. viszont igen. A 2018. január 1-jétől hatályos adóeljárási törvény, az Art. ugyanakkor már kizárólag az adószám törlésének jogintézményét tartalmazza, az adószám alkalmazásának felfüggesztésére vonatkozó rendelkezéseket már nem, ezért 2018. július 26-ától – kissé megkésve – a jogalkotó a Katv. szövegéből is kivette a felfüggesztésre utaló szövegrészeket. Ezen időponttól kezdődően az i) pont az egyéni vállalkozók tekintetében véleményem szerint jelentőségét vesztette, hiszen az adóalanyiság megszűnésére e pontban meghatározott dátum vagy megegyezik a c) pontbelivel, vagy későbbre esik annál, tehát az egyéni vállalkozó minden esetben kikerül a kata hatálya alól (és megszűnik vállalkozóként létezni) az adószám törlését kimondó határozat véglegessé válásának napján.
A tevékenység szüneteltetésének időszakában a pénzforgalmi számlán jóváírt kamat az szja-törvény 65. §-a szerinti kamatjövedelemként esik adókötelezettség alá. A tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó a szünetelés időszakában költséget (ideértve az értékcsökkenési leírást is) nem számolhat el. Itt kell megjegyezni ugyanakkor azt is, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásakor az egyéni vállalkozó költségként számolhatja el a szüneteltetés befejezését követően a tevékenység folytatása előtt beszerzett, és utóbb a tevékenység végzése során felhasznált anyag- és árukészlet beszerzésére fordított, korábban költségként még el nem számolt kiadásait, valamint a tevékenység folytatásához, folytathatóságához szükséges (ideértve a szünetelés időszakában elkerülhetetlen) egyéb kiadásait. Továbbá a szüneteltetésének befejezését követően a tevékenység folytatása előtt – legfeljebb 3 évvel korábban – beszerzett tárgyi eszközök és nem anyagi javak értékcsökkenési leírásának elszámolását is megkezdheti.
Az egyéni vállalkozóknak lehetőségük van tevékenységük szüneteltetésére, amely arra szolgál, hogy a tevékenységét csak átmenetileg felfüggeszteni kívánó egyéni vállalkozó törlésére ne kerüljön sor. A szüneteltetésnek azonban szigorú feltételei vannak, bejelentési kötelezettséggel jár, és az időtartama is meghatározott. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (továbbiakban: Evtv. ) rendelkezik az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésével kapcsolatos eljárási szabályokról. 2017. január elsejétől az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét legalább egy hónapig és legfeljebb két évig szüneteltetheti. Ez a szabály azokra vonatkozik, akik 2016. december 31-ét követően kezdték el a tevékenységüket szüneteltetni. Akik 2017. január elseje előtt kezdték el a tevékenységüket szüneteltetni, azokra a 2016. december 31-én hatályos rendelkezés vonatkozik, nevezetesen az, hogy a tevékenység legfeljebb 5 évig szüneteltethető. Esetükben az 5 év ebben az évben lejár.
Módosítsuk a példát a következők szerint: "A" Kft. a havi megbízási díjat a tárgyhónap 20. napjáig köteles megfizetnie. Ebben az esetben az egyéni vállalkozó 2018. december 31-én köteles bevételként elszámolni a 2018. december havi megbízási díjat, függetlenül attól, hogy "A" Kft. azt részben sem fizette meg. Ennek az az oka, hogy a teljesítés időpontja a számla kelte, ha a számlázásra 2018. december 31-ig nem került sor, akkor pedig 2018. december 31-e. Az előzőekben leírt szabályok akkor is irányadóak, ha a vállalkozás korábban katás volt, de adóalanyisága megszűnt és visszatért a vállalkozói jövedelemadózásra, majd a Kata törvényv-ben előírt időtartam leteltét követően ismét áttér a katára. Címkék
Egyéni vállalkozó esetén a szünetelés időtartama alatt az egyéni vállalkozók nyilvántartása szerinti szünetelés kezdő- és záróidőpontja közötti időszakot kell érteni. Az egyéni vállalkozó tevékenységének folytatása során a szünetelésig keletkezett és azt követően esedékessé váló fizetési kötelezettségeit a szünetelés ideje alatt is köteles teljesíteni. Az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése alatt kizárólag a székhely változása jelenthető be a nyilvántartást vezető szervnek. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény) – összhangban Art. rendelkezésével – mentesíti a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozót a pénzforgalmi számla fenntartásának kötelezettsége alól. Ha az egyéni vállalkozó úgy dönt, hogy a szünetelés ideje alatt nem szünteti meg a pénzforgalmi bankszámláját, akkor az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének tényét be kell jelentenie a pénzforgalmi bankszámlát vezető hitelintézet(ek) felé. Ezen bejelentés elmulasztásának minden adójogi következménye a magánszemélyt terheli.
Kapcsolódó cikkek 2021. szeptember 27. A kata-alanyiság megszűnése (III. rész) Az idei szigorítások nyomán intenzívebbé vált az érdeklődés arra vonatkozóan, hogy mire kell figyelni, ha a vállalkozás immár szabadulna a katától. Cikksorozatunkban most a 40 százalékos különadó és a katás teljesítés kata után kiszámlázott bevétele problematikájával foglalkozunk. 2021. szeptember 20. A kata-alanyiság megszűnése (II. Cikksorozatunk következő részei a katából való kilépéssel kapcsolatos tudnivalókkal foglalkoznak. 2021. szeptember 13. A kata-alanyiság megszűnése (I. rész) A kisadózó vállalkozások tételes adózása kapcsán a korábbi években leginkább az érdekelte az érintetteket, hogy milyen feltételekkel választhatják a katát, és mit kell tenniük, hogy ki ne essenek. A 2021-től bevezetett szigorítások következtében aztán intenzívebbé vált az érdeklődés arra vonatkozóan is, hogy mire kell figyelni, ha a vállalkozás immár szabadulna ettől az adónemtől. A cikksorozat áttekinti a kata-alanyiság megszűnésének esetköreit, kitér arra, hogy milyen teendői vannak a kata alól kikerülő vállalkozásnak, és felhívja a figyelmet egyes, a gyakorlatban felmerülő kérdésekre.
Monolit rendszer Ezek speciális, tömör, nagytáblás álmennyezetek, melyek funkciója, hogy meghatározó módon segítsék egy adott helyiség képének kialakítását. Sokat használják ipari területeken, ahol fontos a szerelvények takarása, az egyes terek elhatárolása, gépészeti elemek vezetése, tűzvédelem vagy hanggátlás. Kiválasztásánál fontos szempont az, hogy ez a fajta berendezés utólag már nem bontható, tehát a lapok leemelésére később nincs lehetőség. Kazettás, sávos rendszerek Ennél a fajta megoldásnál egy speciális fémrács keretet függesztenek fel az eredeti plafonfelületre, az így kialakított álmennyezetlapokba pedig beilleszthetők szellőző- és klímarendszerek, világítási és tűzvédelmi egységek különböző típusai is. Mennyezeti gipszkarton ötletek boltja. Szerelési módok Az álmennyezetek szerelési módja az egyes típusok esetében különböző lehet: A monolit rendszer szerelése szinte teljesen megegyezik a gipszkartonozással. Profilokat fúrunk fel, amellyel elkészül az álmennyezetkeret, majd a gipszkarton táblák ezekre kerülnek csavarozásos technikával.
A pecek végeit fogóval derékszögben meghajlítjuk, hogy ki ne csússzon. Ha a képen látható lépcsős mennyezetet szándékozunk kialakítani, a tartóváz tervezésekor ennek eltérő függőmagasságát megfelelően figyelembe kell vennünk. 3. Lépés A vízmértékkel beállított kész alaplécezés alá 3×5 cm-es tetőlécekből tartórácsot csavarozunk fel. A rács léceit lapjukra fektetve erősítjük az alaplécezésre. Középvonaluk távolsága a 100 x 150 cm-es, szálerősített gipszkarton lapok méretének megfelelően 50 cm. A tartó- rács felerősítésére legalább 60 mm hosszú csavarokat használjunk. Ezeket megfelelően mélyre süllyesszük be, hogy a mennyezet későbbi burkolását ne akadályozzák. Mielőtt a hő- és hangszigetelő réteget felraknánk, egy villanyszerelőnek a külső koszorúban el kell helyeznie a transzformátort és a halogénlámpák kábeleit. Mennyezet gipszkarton - 175 kép a legjobb ötletek, amelyek tervezési választani | Pop ceiling design, False ceiling, False ceiling design. Ezeket elosztódobozzal kell leszorítani azon a helyen, ahol a mennyezetből kilépnek, és ragasztószalaggal rögzíteni kell őket. 4. Lépés Szigetelésre nem éghető (A1 tűzvédelmi osztályú) ásványgyapotból vagy üveggyapotból készült, 40 mm vastag lapokat használjunk.
A gipszkarton lapjai alatt könnyen elrejtheti az összes elektromos vezetéket, valamint minden egyéb kommunikációt. Kényelmes szerelvények felszerelése. Bármilyen típusú lámpatest könnyen illeszkedik az ilyen mennyezet kialakításába. A gipszkarton felülete süllyesztett lámpák és LED csíkok, valamint csillár felszerelését teszi lehetővé. Mindezt egyszerre telepítheti. Az ilyen világítás különleges stílust ad a hálószobának. A mennyezet alakja bármilyen lehet. A műanyag tulajdonságainak köszönhetően a gipszkarton hajlítható és a mennyezetnek szinte bármilyen formájú. Réteges felület. A gipszkarton vezető szerepet tölt be a többszintű mennyezet létrehozásában, mivel az ilyen munkák egyszerűsége miatt egyszerű. Ez a munka árát is befolyásolja. Mennyezeti gipszkarton ötletek - Autoblog Hungarian. A többszintű felület, ha megfelelően kivitelezték, vizuálisan bővítheti a szoba helyét. Lebontható. A szerelés egyszerűsége miatt (csavarokhoz) az ilyen mennyezet könnyen szétszerelhető, ha hirtelen úgy gondolja, hogy kicsit megváltoztatja vagy kicseréli az elektromos vezetékeket.
A direkt függesztő segítségével felszerelt álmennyezet esetében a tartószerkezetet képező CD profilokat a direkt függesztőkhöz csavarozzuk, amelyet előtte közvetlenül a mennyezethez kell szerelnünk. Első lépésként jelöljük ki az álmennyezet síkját a falon, figyelembe véve a lapburkolat vastagságát is. Ha ez megvan, akkor minden falra jelöljük ki az álmennyezet kerületét a zsinór, vagy a profil és vízmérték felhasználásával. Ezután a szoba körítő falaira helyezzük fel az UD profilokat, amelyek között 800 mm távolságot érdemes hagyni. Álmennyezet építése – lépésről lépésre. Ügyeljünk arra, hogy amikor felszereljük a direkt függesztőket, akkor azok egymástól számított távolsága legfeljebb 1000 mm legyen a CD profilok hosszirányában. Ezt követően toljuk a CD profilokat az UD profilokba, majd az egymás mellett lévő CD profilok csatlakozásait legalább 1200 mm-rel, azaz egy lap szélességével eltoljuk. Ezután a lapokat a CD és UD profilokhoz rögzítjük a gyorsépítő csavarok felhasználásával. Ha ez megvan, akkor utolsó lépésként jöhet a hézagolás.