chevron_right Mennyi adó jár vissza a nyesz-re befizetett összeg után? hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2012. 10. 11., 06:02 Frissítve: 2012. 10., 16:13 A személyi jövedelemadó törvény szerint nyugdíj-előtakarékossági számlatulajdonos magánszemélyt az összevont adóalapjának megfizetett adója terhére adó-kiutalás illeti meg. Az adókiutalás alapja a magánszemély által az adóévben a nyeszre forintban befizetett összegek együttes értéke, amelynek alapján 20 százalék, de legfeljebb az adóévben összesen 100 ezer forint, illetve azoknál a magánszemélyeknél, akik 2020. január 1-je előtt töltik be a jogszabályok alapján rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt (ideértve azokat is, akik már nyugdíjasok) 130 ezer forint utalható ki. A nyugdíj-előtakarékossági számlára történő adókiutalás érdekében a magánszemélynek az adóbevallásában külön nyilatkozatban (nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatban) kell nkáltatói adó-megállapítás keretében nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat nem adható, ezért akinek ilyen számlája van, vagy ilyen számlát nyit, és a befizetése után adókiutalásra tart igényt, számolnia kell azzal, hogy adónyilatkozatot nem adhat, mindenképpen adóbevallást (adóhatósági közreműködéssel elkészített egyszerűsített bevallást) kell beadnia.
Minden gyermekes szülőnek, aki családi kedvezményre jogosult, visszajár a 2021-ben megszerzett jövedelemből levont adó, ekho, illetve katások esetében a 2021-es tételes adó negyede. Mit kell tudni róla, kiknek jár, mennyi szja jár vissza 2022-ben? Alapvető tudnivalók az szja-visszatérítésről Míg az szja és az ekho szerint adózó szülőknek külön-külön, legfeljebb 809 ezer forintot térít vissza az állam, addig a gyermeket nevelő katás vállalkozók a 2021-es tételes adójuk egynegyedét kaphatják vissza. Az a család, ahol egy szülő tudja érvényesíteni a kedvezményt, egy gyermek esetén bruttó 516 ezer forintos, két gyermek esetén bruttó 716 ezer forintos, míg három gyermek esetén bruttó 1, 109 millió forintos bér esetében juthat a maximális, 809 ezer forintos szja-visszatérítéshez. Ahol két kereső van a családban, ott mindketten jogosultak lehetnek a maximum 809 ezer forintos visszatérítésre, ha van annyi személyi jövedelemadójuk, így ők együtt akár több mint 1, 6 millió forintot is visszakaphatnak.
Vagyis a valóságban kerek 0 forintot fizetne a férjed szja-t. Egy gyerekre a családi adókedvezmény 10000 forint havonta, vagyis a férjed jelenleg 15110 forint szja-t fizet havonta. Ha a második gyereketek kívárja a januárt a születéssel, akkor baromi egyszerű kiszámolni, 12x15110 forint jár vissza, az 181320 forint egész évre. Ha a gyerek hamarabb születik, akkor a különbség csak elméleti, hiszen akkor ennek egy része nem jár vissza, de csak mert be sem fizeti a férjed. 15:43 Hasznos számodra ez a válasz? 9/17 A kérdező kommentje: Értem most már. A családi adókedvezményt az első gyerekre nem havonta kapja amúgy, hanem egy összegben adóbevalláskor, az meg jövő januárban lesz ha jól tudom. Október végére várjuk a babát. Akkor ezen tények szerint durván a novemberi és decemberi szja-t már nem kapja vissza, csak 2021 januárjától befizetetett a 2. gyerek születéséig. 10/17 A kérdező kommentje: Ja bocsánat, elírtam, szóval a novemberi és decemberit azért nem kapja meg, mert ugye be sem fizeti.
:) Kapcsolódó kérdések:
Magyarország polgárai mind a mai napig nem állapodtak meg egymással az együttélés alapvető szabályaiban. Magyarul: nem kötötték meg a maguk "társadalmi szerződését". Mikor s hogyan lehetne megkötni egy igazi társadalmi szerződést, amelyet többé-kevésbé mindenki méltányosnak találna? A szerző felvetéseit vitára bocsátja. Kínunkban már sokféle címkét ráragasztottunk magunkra. "Magyar ugar" (mert ugaron hagytuk); "kompország" (mert két világ közt tengtünk-lengtünk); "következmények nélküli ország"(mert itt, akinek hatalma volt, azt csinált, amit akart); "pongyola társadalom" (mert nemtörődöm fickók vagyunk). S ha visszatekintünk az elmúlt évtizedekre (évszázadra? ) egy újabb címkével is előhozakodhatunk. "Szedett-vedett ország. " Rendetlen, pacuha, esetleges. Csáki szalmája. Új társadalmi szerződés | zanza.tv. Nem szedte össze magát. Nem tette rendbe a dolgait. Nem tudta, mit kezdjen magával. © masternewmedia Ahogy nálunk bölcsebb és felelősségteljesebb társadalmak ezt a "szerződést" már régen megkötötték, s a változó időkhöz újra és újra hozzáidomították.
Valamiféle kialakuló, hallgatólagos, íratlan közmegegyezés? Vagy írott szerződés? Munkaprogram? Vagy? • Hogyan épülhet be ennek a megállapodásnak a szelleme és szabályrendszere a közgondolkodásba, a magyar társadalom mindennapi magatartáskultúrájába? • Hogyan függene össze, milyen kölcsönhatásban volna mindez az alkotmányozás folyamatával? A következő hónapok, évek egyik legfőbb, immár halaszthatatlan feladata vár ránk. Nem válhatunk a szó legnemesebb értelmében vett európai országgá, ha kudarcot vallunk e téren. Társadalmi szerződés fogalma wikipedia. (A problémákat, lehetőségeket, teendőket részletesebben elemzi a szerző Egy igazi társadalmi szerződés című cikkében, amelyet mellékelünk. )
A kisebbségek számára tehát a létezés intézményes feltételeit kizárólag az "uralkodó" állam nemzetiségi politikája határozta meg - amennyiben az adott állam szuverenitásának birtokában volt -, s ezáltal a nemzeti kisebbségek védtelenné váltak az érdekeiket csorbító többségi törekvések tendenciáival szemben. A nemzeti kisebbségek politikai, gazdasági, kulturális és jogi helyzetének alakulása - tulajdonképpen tértől és időtől, illetve létszámtól és etnikai összetételtől függetlenül - a politikai demokrácia egyik mércéje lett. Jegyzetek: 1 Joó Rudolf: Nemzeti és nemzetiségi önrendelkezés, önkormányzat, egyenjo gúság. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1984. 161. 2 Dobö Attila: Néhány gondolat a nemzetiség fogalmának dialektikus és formállogikai elemzéséhez. In: A III. Népszuverenitás – Wikipédia. Békéscsabai Nemzetközi Néprajzi Nemzetiségkutató Konferencia előadásai. Budapest-Békéscsaba, 1986. 695-702. ; Fehér István: Az utolsó percben. Magyarország nemzetiségei 1945-1990. Kossuth Könyv kiadó, Budapest, 1993. 20-27. ; Für Lajos: Kisebbség és tudomány.
Eközben a szerződések azonban homályossá, maszatossá váltak; azzal az előnnyel, hogy – épp a sokelvűség miatt – eltérő, konfliktusos célokat és érdekeket is képesek befogadni, amelyek alkalmasint a gyengébb szerződő fél érdekeit is szolgálhatják. A neoliberális közelítés a társadalmi védelem többelvű és többcélú intézményeinek hitelét próbálja aláásni. Az 5. Tiszta és homályos társadalmi szerződések. fejezet írja le azokat az alternatívákat, amelyekkel az új ideológia a maszatos szerződéseket helyettesítené. A fontosabbak ezek közül a tradicionális egyelvű tranzakciók, mindenekelőtt a tiszta karitász (a végzetesen szegények számára javallt biztonsági háló), és a tiszta piaci megoldások (például a versenyző magánbiztosítás) Az ajánlások között új homályos szerződések is szerepelnek, ezekben azonban többnyire az állampolgárok jogait egy tekintélyelvű hatalom gyengíti. Az utolsó, 6. fejezet csak összefoglalja az érvelést. Nyitva hagyom azt a kérdést, hogy átalakíthatók-e, az új körülményekhez igazíthatók-e a régi homályos szerződések, vagy helyettük radikálisan új megoldásokat kell keresni.
A kérdéskör állami, államközi vagy nemzetközi szintű jogi szabályozása, politikai vagy tudományos megítélése során azonban nem egyszerűen felcserélt, vagy esetlegesen használt kifejezésekkel van dolgunk, hanem sokkal inkább egyfajta sajátos gondolkodás- és szemléletmóddal, amelynek a szóhasználat csupán hű és következetes kifejezője. (Természetesen a lényeget nem kizárólagosan a szóhasználat fejezi ki, hanem sokkal inkább a gondolkodás- és szemléletmód, valamint a nemzetiségpolitikai gyakorlat. ) A nemzetiség fogalomhasználata arra utal, hogy nem a nemzetben, vagy a nemzetben és az államban történő egyidejű gondolkodásról, hanem mindenekelőtt az államban, illetve az államot alkotó "uralkodó" nemzetben történő gondolkodásról van szó. Pontosabban arról a 19. században gyökerező, de a 20. század második felében minden korábbinál jobban megerősödő szemléletről, amelyben vagy az állam és a nemzet kapcsolatát illetően rendelődött az állam a nemzet fölé, vagy fordítva. Ez a fajta megközelítés az állam elsőbbségéből kiindulva, csak az "uralkodó" nemzetet ismerte el nemzetnek, a kisebbségben élőket viszont csak állampolgárokként kezelte, így tulajdonképpen nem tekintette őket saját "anyanemzetük" szerves részének.
A nemzetiség, nemzeti kisebbség fogalma és történeti, jogi megközelítései "A mérvadó hazai tudományos és politikai irodalom a németeket, szlovákokat, délszlávokat (szerbeket, horvátokat, szlovénokat) és románokat tekinti nemzetiségeknek. A mai Magyarországon a cigányok etnikai csoportnak minősülnek; a zsidóságot mint önálló csoportot elsősorban vallási közösség értelmében határozzák meg. " 1 Ez az 1980-as évek közepén publikált meghatározás és terminológia a második világháború befejezésétől az alkotmány módosításáról szóló 1989:XXXI. számú törvényig, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól alkotott 1993:LXXVII. számú törvény megalkotásáig de jure és de facto érvényben volt. A nemzetiség, nemzeti kisebbség mint történelmi-politikai és társadalmi-szociológiai fogalom máig sem tisztázódott egyértelműen, pedig az egységes elnevezés hiánya tulajdonképpen minden tudományágnak gondot okoz. 2 Ezzel együtt is vannak azonban olyan, tértől és időtől el nem választható ismérvek, amelyek jellemzők lehetnek.