1) Milyen ember volt Bem apó? a) dühös természetû b) szelíd természetû c) békés természetû 2) Miért haragudott az embereire? a) Nem akartak harcolni. b) Rosszul bántak a lovakkal. c) Nem tudták kiemelni a gödörbõl az ágyút. 3) Hol állt a gyerek, amikor Bem meglátta? a) A huszárok között. b) A térképasztal mellett. c) A sátorajtó elõtt. 4) Mi volt a gyereken? a) halinanadrág, bekecs, báránybõr süveg b) báránybõr süveg, kabát, halinanadrág c) halinanadrág, bekecs, kalap 5) Hogy hívták a fiút? a) Balta Miska b) Balta Mózsi c) Balta Máté 6) Mi történt a lövészek ágyújával? a) Elakadt egy gödörben. Ki Volt Bem Apó Nemzetisége Foglalkozása Szerepe A Szabadságharcban. b) Felborult. c) Letört a csöve. 7) Hogyan hívták Mózsiék felé azt a gödröt, amelyben az ágyú elakadt? a) medvegödörnek b) rókavésznek c) medvevésznek 8) Mi volt a neve Bem mindenes õrvezetõjének? a) Miki b) Micki c) Micó 9) Min akadt meg Mózsi szeme? a) Bem kardján b) Bem lován c) Bem hadidobján 10) Ki volt a tüzérek parancsnoka? a) Gábor Áron b) Gábor Dénes c) Gábor András 11) Hányas számú ágyú akadt el?
Murad pasa néven hunyt el a szíriai Aleppóban 56 évesen, 1850 december 10-én. A kis termetű, de vakmerő és rettenthetetlen "Bem apót" székely katonái bálványozták, jóllehet egy szavát sem értették. Bem ugyanis magyarul nem tudott, a németet is törte, főleg franciául értette meg magát. Ki volt bem apó de. Sikerének titka a hadvezéri és szervező tehetség mellett a tüzérség kiváló alkalmazása és a csapatok gyors, éjjeli mozgatása volt, rajtaütésszerű támadásaival kerekedett felül a számbeli túlerőn. Győzelmei után kitüntetéseket, előléptetéseket és dupla ellátmányt osztott. Magányos ember volt, azt beszélték róla: egyetlen szerelme az ágyú. Hamvait 1929-ben szállították haza Lengyelországba, és Tarnówban temették el. 1956. október 23-án Budapesten, a róla elnevezett téren álló szobornál rendezték az egyetemisták tüntetését.
Hőstettéért még a csatamezőn tábornokká léptették elő, Petőfi később Osztrolenka véres csillagának nevezte. Varsót azonban már nem tudta megvédeni az orosz túlerővel szemben, és a bukás után emigrált. Párizsban matematikát tanított, de dolgozott gazdaságban is. Ki volt bem apó ma. Az 1848-as forradalmak idején Ausztriába ment, és októberben Bécs forradalmi védőrségének parancsnoka volt. A város eleste és a magyar honvédsereg schwechati veresége után Pozsonyba utazott, ahol Kossuthnak ajánlotta fel szolgálatait. Ekkor már nagy hírnévnek örvendett, de a magyar oldalon szolgáló emigráns honfitársaival nem volt jó a viszonyuk, mert azok "a lengyel ügy elárulásával" vádolták, illetve nemesi származása miatt sem kedvelték. Kossuth a torzsalkodások megelőzése érdekében 1848. november 29-én az ország másik szegletébe küldte, az addig egyik vereséget a másik után elszenvedő erdélyi hadsereg főparancsnokává nevezte ki. Bem szigorú fegyelmet követelve újjászervezte a bomlóban lévő sereget, amellyel a következő hónapokban csodába illő győzelmeket aratott.
Mindenkitől elhagyatva, egyedül a magyarok hűségéhez és régóta ismert áldozatkészségéhez folyamodunk. Személyünk, gyermekeink, koronánk és a birodalom végső veszedelmében kérjük a rendek haladéktalan segítségét. " A jelenet által érintett rendek megadták a segítséget. 1742-ben, két nappal azután, hogy a bajor választót VII. Kalmár János könyvei. Károly néven császárrá koronázták, az osztrák–magyar csapatok elfoglalták székvárosát, Münchent. A kortárs Európa felfigyelt a magyarok tettére, s Mária Terézia is nagyra értékelte a segítséget. 33 év múlva, amikor már korántsem volt olyan bensőséges viszonya a magyar nemzettel, így írt róla: "Neki köszönhetem helyemet elődeim trónján; harmincéves uralkodásom alatt a legnagyobb odaadást tanúsította irányomban és hatékonyan támogatott céljaim megvalósításában. " Nem túlzott. Anglia és Hollandia csak Magyarország egyértelmű állásfoglalása után nyújtott valóságos segítséget, s csak ezt követően jött létre a szövetségi rendszer, amely – ha Szilézia elvesztése árán is – biztosította számára az osztrák örökséget.
A helyi tűzoltóság vásárolt ugyan egy trombitát is, de harangszó megfigyelő és jelző szerepe a magas toronyban továbbra is megmaradt. A hajnali harangszó télen 5 órakor, nyáron 4 órakor szólt – ekkor keltették munkára a cselédeket. A déli harangozás a rádió harangszava szerint történt ez volt a legpontosabb időjelzés. A harangozó 1952 előtt id. Mária Terézia élete és kora - Habsburg Történeti Intézet. Tóth Mihály volt a fia segítségével. 1952-1970. között Tóth Rudolfné, 1970-től Tóth Mihály (Misi bácsi). Szép tenor hangját és zenei érzékét kihasználva a plébános kántorképző tanfolyamra is küldte, így hosszú évekig az orgonát is ő szólaltatta meg a templomban. (A harangozás villamosítása és Misi bácsi nyugállományba vonulása alkalmából megkapta a nagyharang kötelét Sándor atyától. ) Készítette: ifj. Pintér László
Sohasem panaszkodott, nem kényeskedett, mert valóban hivatásnak fogta fel az anyaságot. Idézzünk Ödön fiúk naplójából: " Hogy milyen az anyám? Az én jó édesanyám? Hű és szerető társa apámnak mindenben. Nagyon sok dolga van a gyermekek nevelésével, a cselédséggel, a házban, a kertben, mindenütt éber szemének kell lennie, és száz meg száz oldalra osztogatni a parancsait, intelmeit, dicséretet, buzdításait, vigasztalását, amelyeket minden, az alattvalók iránti szeretet sugall. Anyám nemcsak a nagy dolgokban intézkedik, hanem minden csekélység az ő vállára nehezedik... Szóval anyám az egész ház lelke. Boldogabb családot, azt hiszem, egykönnyen nem lehet találni széles e világon. " Az első világháborúban mutatkozott meg igazán Mizl igazi nagysága és találékonysága. Kész regény Balázs Júlia, az első magyar csillagásznő élete | Nők Lapja. Köpcsényi kórházukat kibővítették, még egy emeletet húztak rá és hadikórháznak rendezték be. Mizl és a gyerekek közben otthon lepedőből tépést készítettek, és melegítőket kötöttek a katonáknak. Férjét gyakran elkísérte körorvosi útjaira is, ilyenkor a gyógyszerek mellett élelmet is vitt a szegényeknek.
Az esküvő azonban késedelmet szenvedett. A lánya örökösödési jogának elismertetésén munkálkodó Károly nem kívánta magára haragítani a Lotharingiára ácsingózó franciákat, ezért le akarta mondatni Ferencet hercegi címéről. Amikor az erre nem volt hajlandó, ultimátumot kapott: vagy Lotharingia, vagy a menyasszony, s ő némi habozás után úgy döntött, hogy inkább lesz császári férj, mint trónkövetelő. Ferenc 1736. február 12-én vette el Mária Teréziát, ezúttal - a Habsburgok történetében szokatlan módon - szerelmi házasság köttetett. A fenséges párnak az idők során tizenhat gyermeke született, közülük II. József és II. Mária terézia elite v2. Lipót császár és magyar király, a tragikus sorsú Marie Antoinette francia királyné lett. Ferenccel némi franciás könnyedség költözött be a bécsi Burg falai közé, ahol a spanyol etikett szigorú szabályai uralkodtak. (Jellemző, hogy a rangkülönbség miatt Ferenc öccse csak a muzsikusok karzatáról nézhette végig bátyja esküvőjét. ) Ferencet 1745-ben német-római császárrá választották, de az uralkodással sok gondja nem volt, nem is lehetett.