Tovább folyik a nyomozás a kazetta-ügyben A fővárosi Főügyészség december 6-ig ismét meghosszabbította az úgynevezett kazetta-ügyben folyó nyomozást. A rendőrök azzal gyanúsítják Torgyán Attilát, Torgyán József volt kisgazda miniszter fiát, hogy 3 millió forintos kenőpénzt fogadott el egy vállalkozótól. Két hónappal tovább nyomoznak a kazetta-ügyben Két hónappal meghosszabbította a Fővárosi Főügyészség a Torgyán Attila és társai ügyében indított nyomozást. A kisgazda pártelnök és volt földművelésügyi miniszter Torgyán József fia és egy ügyvédnő ellen befolyással való üzérkedés gyanúja miatt indult eljárás, egy hangfelvétel alapján.
A Cseh Mária által felolvasott levél szerint "Torgyán József azért küzdött, hogy jogszabályokkal védje és erősítse a rendszerváltás éveiben rendkívül kiszolgáltatott magyar gazdatársadalmat". – Nagyrészt ennek is köszönhető, hogy a magyar agrárium szereplői az EU-s gazdák méltó versenytársává váltak, termékeikkel éppúgy megállják a helyüket a piacokon, mint a külföldi versenytársaik – idézte az agrárminiszter szavait Torgyán József özvegye. A megemlékezés után Cseh Mária a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott, hogy ez a tábla emléket állít annak a küzdelemnek, amelyet néhai férje a vidék felzárkóztatásáért vívott. Az özvegy lapunknak elmondta, hogy egy dokumentumfilmet szeretnének létrehozni Torgyán József életéről, valamint egy szobrot szeretnének elhelyezni a Vajdahunyad váránál. Az eseményen rövid beszédet mondott Torgyán Attila, a néhai pártelnök fia. – Az utókor elismeri, hogy nemcsak az ellenzéki kerekasztalnál, hanem a rendszerváltásnál, sőt, az 1998-as kormányváltáskor is óriási dolgot tett Torgyán József – mondta a néhai miniszter fia.
A budapesti Kútvölgyi kórházban feküdt, amiről azt hitte, hogy Horthy Miklós Kórház. Horn Gyula és Orbán is meglátogatta, utóbbi látogatását Torgyán átaludta. (2016-ban Orbán Viktor ugyanebben a csárdában fogyasztott el egy jó nehéz ebédet. ) 2006-ban a Megújuló Magyarországért Mozgalom, 2010-ben a Torgyán–Kisgazda–Koalíció nevű pártjaival próbált bejutni a parlamentbe, de nem sikerült neki. Torgyán József (b) és Németh Imre volt agrárminiszterek a Portfolio Agrárszektor 2014 konferencián a siófoki Hotel Azur Wellness szállodában 2014. december 4-én (Fotó: Kovács Attila / MTI) Nyugdíjasként tévéműsorokban főzött, pókerezett, rappelt, traktorszépségversenyen zsűrizett, és könyveket is írt. 2013 májusában azt mondta: fontos, hogy a kétbalkezes "neo-ultraliberális baloldallal" szemben a nemzeti oldal maradjon kormányon, még akkor is, ha lát kívánnivalót benne, 2015-ben azt pedzegette, hogy Lengyelországgal államszövetségben kéne visszavásárolná Kárpátalját, a 2016-os Száll a turul fészkére című önéletrajzi könyve bemutatásakor pedig azt mondta: 2018-ban koalícióra lépne a megroggyant Fidesszel.
Torgyán József és Orbán Viktor Mindez ellenzékben még megmosolyogtató volt, egyfajta bugyuta operett-szerep. Hosszú, véget nem érő, értelmetlen körmondatai is azt sugallták, hogy Torgyán doktor olyan ember, akit nem szabad komolyan venni. És tényleg nem volt komolyan vehető, még akkor sem, amikor köztársasági elnök szeretett volna lenni. Torgyán doktornak azonban nem csupán a "patakvérezés" miatt volna elszámolnivalója a sokat hivatkozott magyar emberekkel. Hanem azért is, amit az első Orbán kormány idején, mezőgazdasági miniszterként tett. Ő honosította meg ugyanis Magyarországon az állami pénzből kitömött futballklubok rendszerét. Pontosabban, az ő idejében egyetlen kiemelt egyesület élvezte a felsőbbség támogatását: a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz tartozó Ferencváros. A Videoton akkor még sehol sem volt, Felcsút nevét legföljebb az ott lakók hallották, ám a Fradihoz – reklámként – már akkor is dőltek a kötelezően utalandó százmilliók. Pártjának jelmondatát – Isten, Haza, Család – a gyakorlatban is megvalósította: menyét, aki állítása szerint egy légügyi dinasztia sarja, például magas pozícióba helyezte.
Ezesetben mindenképp érdemes figyelembe venni a meghatározott szigetelési rétegrendet, amely a következő sorrendben épül fel a kiváló vízszigetelés elérése érdekében: a legalsó szerelőbetonra felvitt bitumenes kellősítő réteg után duplán kerül lerakásra a SikaBit PRO E40-15S szigetelő lemez, amelyet egy újabb bitumenes kellősítő és szintén két réteg szigetelő lemez követ, végül XPS hőszigeteléssel zárul. 1. XpS hőszigetelés 2. SikaBit® PrO E40 -15S szigetelő lemez 3. SikaBit® PrO E40 -15S szigetelő lemez 4. Titanol V bitumenes kellősítő 5. Családi ház építésekor aljzatszigetelésnél párazáró szigetelésként GV 45.... SikaBit® PrO E40 -15S szigetelő lemez 6. SikaBit® PrO E40 -15S szigetelő lemez 7. Titanol V bitumenes kellősítő 8. szerelőbeton Hogyan építsük fel a vízszigetelést talajon fekvő padló esetében? Fontos ismerni és követni a megfelelő rétegrendet ebben az esetben is. A megfelelő szigetelés eléréséhez mindenképpen szükséges a szerelőbetonra felvitt bitumenes kellősítő, a SikaBit PRO E40-5S szigetelő lemez és semmiképp se feledkezzünk meg az XPS hőszigetelésről sem!
Épületeink nagy ellensége a víz. Teljesen mindegy, hogy honnan érkezik, föntről vagy lentről, mindenképpen valamilyen vízszigetelést kell alkalmaznunk, különben elkezd vizesedni az épület. A víz elleni védekezésnek számos variációja lehet. Főleg a technológia fejlődésének köszönhetően számtalan új anyag és módszer áll a rendelkezésünkre. Jelen cikkünkben viszont egy hagyományos anyagról lesz szó. Természetesen a technológiák változásával ez is sokat fejlődött, így ma is egy kiváló megoldás a betörő víz elleni harcunkban. A bitumenes szigetelés egyik ismert változata a bitumenlemez. Az új gyártmányok a bitument, mint alapanyagot, egyéb műanyagokkal erősítve használják. Így még jobb vízszigetelő tulajdonságot értek el. Az újabb gyártmányok fektetése is egyszerűbb, mint régen. A múltban, a nyers bitument nyílt lángon olvasztották meg, majd kannából, illetve merőkanalak segítségével az aljzatra öntötték. Erre terítették le a bitumenpapírt. Ez egyrészt bonyolult, igen büdös és egészségtelen volt, és nem feltétlenül adta azt a minőséget, amit a mostani megoldások nyújtani tudnak.