1958. október 4. — költő Mikor megszülettél, ajándékot kaptál, s erre figyelmeztet évente a naptár. Ajándékra leltél, mikor megszülettél, amikor bolygónkra menetjegyet vettél. Azt kell megértened, az élet csak játék, leld örömöd benne, mert ez az ajándék! A boltban elérhető ünnepedre műfenyő, azt öltöztesd bármikor, azon lógjon lámpasor! Arra aggass díszeket... Én nyáron is itt leszek! Ha erre jársz, integess, örülj majd, hogy itt lehetsz! Aranyosi ervin versei az életről 2018. Ágaimon kismadár, akit rajtam hinta vár. Egész évben élek én fenyőerdő rejtekén! Tudod, az én ajándékom nem kapható boltban. Kicsi szívem szeretetét összecsomagoltam. Karácsonyig őrizgetem szívem közepében, ám addig is csöpögtetem, osztogatom szépen. Mi is a szeretet? Nem értékes holmi, szeretettel nem tudsz semmit birtokolni! Hiszen a tulajdon a gazdája rabja, míg a szeretet a szabadságot adja! Ahol pénz az isten, holtak ott a lelkek, a földi pokolban sosem ünnepelnek. Örök a sötétség, nincsen fény, csak árnyék, betegség és közöny, mindaz, ami vár még... Mert a szeretetet nem pótolja semmi.
A vers és a kép megosztása, másolása, csak a szerző nevével és a vers címével együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva. Fotó: Rawpixel
Gyógyítók egészsége címmel rendezett egészségnapot és konferenciát az SZTE Pszichológia Intézet Klinikai Tanszéke és az SZTE Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központ 2014. április 4-én a SZAB-székházban. A rendezvényen a segítő hivatású szakemberek egészségi állapotáról és az egészségmegőrzés lehetőségeiről tartottak előadásokat a témával foglalkozó, kiemelkedő hazai és külföldi kutatók. A konferencia fő előadója John Launer, a londoni Tavistock Intézet munkatársa volt. A Gyógyítók egészsége konferencián a segítő hivatású szakemberek egészségi állapotáról és az egészségmegőrzés lehetőségeiről tartottak előadásokat. Csabai Márta, az SZTE Pszichológiai Intézetének egyetemi docense köszöntőjében elmondta: a gyógyításban dolgozó szakemberek számára szerveznek támogató csoportokat a régióban, ez a konferencia pedig lehetőséget ad arra, hogy számos aspektusból megvizsgálják a témát. Kiégésmenedzsment Az előadások sorát Barabás Katalin, az SZTE ÁOK Magatartástudományi Intézet intézetvezető egyetemi docense nyitotta, És rajtunk ki segít?
A kutatás mind felépítése szempontjából, mind etikai vonatkozásában mindenben követi a vonatkozó jogszabályokat, és a szükséges engedélyek birtokában zajlik. Adatkezelés: Szigorúan bizalmasan kezelünk minden olyan információt, amit a kutatás keretén belül gyűjtünk. A kutatás során nyert adatokat úgy tároljuk, hogy annak alapján nem lesz mód az Ön személyes azonosítására. Válaszait tehát teljes anonimitás mellett adhatja meg. A kutatás során nyert adatokat összesített formában elemezzük és publikáljuk, amelyből sem a résztvevők, sem családtagjaik, vagy más szereplők (pl. kezelőorvos) azonossága nem lesz megállapítható. A kitöltés során kérjük, hogy vegye figyelembe továbbá az alábbiakat: Az itt szereplő kérdésekre nincsenek jó vagy rossz válaszok. Kérjük, hogy valamennyi kérdésre válaszoljon a saját szempontjai, illetve tapasztalatai szerint - úgy, ahogy azt leginkább sajátjának érzi. A kérdések megválaszolása során ne töprengjen túl sokat egy-egy kérdésen - egyszerűen írja be azt a választ, ami először eszébe jut.
A segítségkérés nehézségei és lehetőségei az egészségügyben címmel. Elmondta: a munkahigiénében ismertek a virális fertőzések, a protektív tényezők, a határértékek, amelyeket be kell tartani a megelőzés érdekében, de a szakirodalom nagyon sokáig nem foglalkozott a pszichológiai ártalmakkal. Pedig tény, és ezt kutatások is alátámasztják, hogy az orvosok körében kiemelten magas a szív- és érrendszeri megbetegedések aránya, az alkohol és drogfogyasztás pedig gyakoribb, mint más szakmák képviselői esetében. Az öngyilkosságok aránya is kiemelkedően magas. Szerte a világon a megbetegedési arányszám kiugróan magas a pszichológusok és onkológusok körében, ezt holland és amerikai kutatások is alátámasztják. A kiégés tünetegyüttesét csak 1974-ben, pontosan 40 éve írta le a német születésű, amerikai pszichoanalitikus, Herbert J. Freudenberger, aki arra mutatott rá: krónikus érzelmi megterhelés, a stressz nyomán fizikai, érzelmi, mentális és emocionális kimerülés lép fel, ami együtt jár a reménytelenséggel, a célok, törekvések elvesztésével.