Azt is figyelembe kell venni, hogy ez a csöpögés talán más problémára is utal, például arra, hogy túl vízköves a bojler. Ha túl vízköves a bojler, akkor lassabban melegíti fel a vizet, hosszabb ideig működik, több áramot fogyaszt, ami már a villanyszámlán is sokszor meglátszik – ördögi kör ez, ha nincs karbantartva a bojler, és a problémát sokszor csak akkor észleljük, amikor már végleg eltűnik a meleg víz. A bojler biztonsági szelep tökéletes működése érdekében érdemes inkább a megelőzésre gondolni, a megelőzéssel foglalkozni, ami a bojler karbantartását, a bojler évenkénti vízkőtelenítését jelenti. Ha ezt megteszi, akkor nem kell csöpögő és nem megfelelően működő biztonsági szeleppel álmodnia. A BOJLER BERREG KATTOG MINTHA KALAPÁCCSAL KOPOGTATNÁK A bojler szelep állandó szivárgása mellett szintén gyakori hiba jelenség, hogy bojler szelepünk berreg kattog fura hangot ad ki magából. Ezen jelenség tapasztalható vízcsapjaink nyitása, zárása során vagy akár a wc szelep hirtelen lezárása kor is.
15%ának kiengedését követően újra visszakapcsol. A Hajdu bojler hőfokszabályzó beállítása viszonylag egyszerű ugyan, nem árt körültekintően elvégezni. Az óramutató járásával ellentétesen, ütközésig tekerve kerül nullás állapotba, az óramutató járásával megegyező irányba elforgatva pedig növelhetjük a kívánt hőmérsékletet. A jól működő szabályozó a 110-120 °C (típustól függően) vízhőmérséklet elérése esetén megszakítja a fűtés áramkörét, ezáltal is védve a túlfűtés káros hatásai ellen. Mivel a hőmérséklet pontos beállítása a bojler élettartának szempontjából kiemelten fontos, minden esetben jobb, ha szakembert bízunk meg a feladat elvégzésével. Annyit talán elmondhatunk, hogy 40, illetve 60 °Cos állás esetén jelentős mértékben csökken a vízkőlerakódás és a korrózió, ezért is fontos a megfelelő érték beállítása a hajdu bojler bekötése során. Indirekt tároló bekötése Az i ndirekt tárolók szerepe a használati melegvíz előállítása és tárolása. Ezeknek a berendezéseknek a vízterében egy olyan hőcserélő található, amely akár alternatív energiaforrásokra (például napkollektor), akár a központi fűtés rendszerre is csatlakoztatható.
Mind a gázüzemű, mind az elektromos bojler esetében vannak olyan szempontok, amelyeket kötelező betartani, a bojler meghibásodásának és az esetleges balesetek elkerülésének érdekében is. Első lépésként minden vízmelegítő esetében fontos a megfelelő vízoldali bekötés. Ez alapvetően a vízszerelő feladata, azonban elképzelhető, hogy egy tapasztalt villanyszerelő is helyesen meg tudja oldani ezt a feladatot, ugyanis nem a vízszerelés legbonyolultabb mutatványáról beszélünk ebben az esetben. Mindenképpen fontos azonban, hogy hozzáértő szakemberre bízni ezt a lépést is. Gázüzemű Hajdu bojler bekötése A gázbojlerek alapvetően kéményes és kémény nélküli kivitelben készülhetnek el. A kémény nélküli darabokra szigorú szabályok vonatkoznak, hiszen az égéstermék nem távozik a kéményen keresztül, ezért alapvető követelmény a megfelelően szellőző, legalább 12 négyzetméter alapterületű helyiség megléte – különben a légtérbe kerülő szén-monoxid komoly veszélyforrást jelenthetne egészségünkre nézve. Erősen ajánlott egy ilyen készülék mellett szén-monoxid érzékelő elhelyezése is.
Önálló áramkör kialakítása A villanybojler úgynevezett helyhez kötött fogyasztó és mint ilyen, szükségessé teszi az önálló áramkör kiépítését. Ez azt jelenti, hogy a biztosítéktábla és a bojler csatlakozási pont között az áramkört megszakítás nélkül kell elvezetni, arra más fogyasztó nem csatlakozhat. Az áramkör csak réz anyagú vezetékből állhat. Más, nem megfelelő anyagok használata során könnyen túlmelegedhetne, ami értelemszerűen nagyon tűzveszélyes helyzetet idézne elő. Oda kell figyelni a vezeték keresztmetszetének megválasztására is, amelyet elsősorban a villanybojler teljesítménye határoz meg – általában ez az érték 1, 5mm2 vagy 2, 5mm2 szokott lenni. Lehetséges a bojler bekötése konnektorba? Elméletileg és gyakorlatilag is lehetséges, a jelenleg hatályos előírások nem tiltják ezt a megoldást, azonban az tény, hogy a falba vagy falon kívüli kötõdobozba történő fix csatlakozás még mindig biztonságosabb megoldás, mint a bojler bekötése konnektorba. Ha mégis ez utóbbi mellett tesszük le a voksunkat, akkor néhány szempontra oda kell figyelnünk.
Így max. 96 térfogat% etanol készíthető! Az etanol felhasználása • szeszes italok • vegyipari alapanyag és oldószer (kozmetikai ipar, illatszeripar, lakkipar, bánat …) • gyógyászat: fertőtlenítés (a 70%-os etanol oldat már baciölő) • hajtóanyag (bioetanol) és adalék Biodízel Etanol Egyéb fontos alkoholok Metanol (metil-alkohol, CH 3–OH) VESZÉLYES MÉREG!!! • Fizikai és kémiai tulajdonságai nagyon hasonlóak az etanoléhoz!!! Oxigéntartalmú szerves vegyületek - Kémia kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com. • Kitűnő oldószer, fontos vegyipari alapanyag és alternatív hajtóanyag. • Előállítása: szintézisgázból történik. kat. CO + 2 H 2 CH 3 OH Egyéb fontos alkoholok Glikol (etán-1, 2 -diol, HO–CH 2–OH) MÉRGEZŐ! színtelen, sűrűn folyó, édes ízű folyadék Felhasználása: • PET palack gyártás egyik alapanyaga • fagyálló folyadékok alkotója Egyéb fontos alkoholok Glicerin (propán-1, 2, 3 -triol) • színtelen, sűrűn folyó, • édes ízű, nem mérgező folyadék CH 2–OH • a növényi olajok és állati zsírok egyik alkotórésze • bőrápoló krémek fontos komponense • fagyálló folyadékok alkotója A fenolok fogalma Az olyan hidroxivegyületeket, amelyekben a hidroxilcsoport aromás gyűrű szénatomjához kapcsolódik fenoloknak nevezzük.
A Diels-Alder reakció. 15. ) Olefinek allil-helyzetű reakciói, és magyarázatuk. Az allil-kation, -anion és –gyök szerkezete. 16. ) Acetilének szerkezete. Acetilének konjugált bázisának reakciói, acetilén-származékok előállítása. Acetilének redukciós, elektrofil és nukleofil addíciós, valamint egyéb reakciói. 17. ) Aromás jelleg, aromaticitás. A benzol szerkezete. Az S E Ar reakciók mechanizmusa, típusai, katalízise. 18. ) Az S E Ar reakciók irányítási szabályai, magyarázata a Hammond elv alapján. 19. ) Az S N Ar reakciók típusai, mechanizmusa. A benzil-gyök szerkezete, a benzil-gyökön keresztül végbemenő reakciók. Az aromás vegyületek addíciós reakciói, a Birch-redukció. 20. ) Az alifás S N reakciók csoportosítása. Az S N 1, S N 2 és S N i reakciók mechanizmusa és sztereokémiai következményei. Mozaik digitális oktatás és tanulás. 21. ) Az alifás S N reakciókat befolyásoló tényezők. Az alifás S N reakciók és az eliminációs reakciók kapcsolata. 22. ) A halogén-vegyületek reakciói fémekkel. Alkoholok és fenolok fizikai-kémiai tulajdonságai, sav-bázis jellege, alkoholát képzés.
A fenol fizikai tulajdonságai • Színtelen, szilárd, jellegzetes szagú, kristályos anyag. • MÉRGEZŐ • Vízben kis mértékben oldódik (a hidroxil-csoportnak köszönhetően). • Apoláris oldószerekben jól oldódik (a benzolgyűrű apoláris jellege miatt). • Op., fp. : magas, a molekulák közt kialakuló hidrogénkötések miatt. A fenol kémiai tulajdonságai • Vizes oldata gyengén savas kémhatású: • Na. OH-dal sót képez: nátrium-fenolát • Kicsapja a fehérjéket (koaguláció), ezért híg vizes oldatát fertőtlenítésre használták. A fenol előfordulása és előállítása Előfordulása: • kőszénkátrányban • fenyőfa törzse és tűlevele is tartalmazza • vegyületeiben igen elterjedt (lignin) Előállítása: • Régen a kőszénkátrányból nyerték ki desztillációval. • Ma elsősorban benzolból gyártják. Tudod-e, hogy… A fenol felhasználása Régen: • fertőtlenítés ("karbolsav") Ez a régies név is jelzi, hogy a fenol a vízzel szemben savként viselkedik. • méreg Ma: • Fontos műanyagipari kiindulási anyag (pl. polikarbonát). • Számos aromás vegyület (festék, gyógyszer (pl.
28. Nitrobenzol szintézise, p-amino-benzoszulfonamid szintézise. 29. Nitrobenzol szintézise, p-amino-benzoszulfonamid szintézise. 30. Nitrobenzol szintézise, p-amino-benzoszulfonamid szintézise. 31. II. zárthelyi, aminovegyületek kémcsőkísérletei (6. 6. ). 32. ). 33. ). 34. Antranilsav szintézise, 3. ismeretlen azonosítása. 35. ismeretlen azonosítása. 36. ismeretlen azonosítása. 37. 2-Jód-benzoesav szintézise 38. 2-Jód-benzoesav szintézise 39. 2-Jód-benzoesav szintézise 40. Laborzárás, pótlás, értékelés. 41. Laborzárás, pótlás, értékelés. 42. Laborzárás, pótlás, értékelés. Szemináriumok A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Kötelező irodalom Antus Sándor, Mátyus Péter: Szerves kémia I-III., Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2005. Saját oktatási anyag Kálai Tamás: Szerves kémiai praktikum I., Pécs, PTE ÁOK, 2001. Kálai Tamás: Szerves kémiai praktikum II., Pécs, PTE ÁOK, 2004. Jegyzet Ajánlott irodalom Gergely Pál, Penke Botond, Tóth Gyula: Szerves és bioorganikus kémia, Semmelweis Kiadó, Budapest, 2000.