Élesztő és kovász "És akkor most jöhet a kovász: belekeverjük a lisztbe a felfuttatott élesztőt" – ezen a ponton sikolt fel mindenki, aki egy kicsit is tudatos kenyérfogyasztónak vallja magát. A kovász ugyanis nem élesztő, és nem futtatjuk, hanem etetjük. Dajkáljuk. Gondozzuk. Olyannyira, hogy neves gasztrobloggerek képesek magukkal vinni, ha kimozdulnak otthonról. Igaz történet: láttunk már anyósülésre biztonsági övvel bekötött, vadkovásszal teli befőttesüveget, amiben a Balatonra menet is ott működött a tejsavbaktérium. (Déri Szilvi / Házisáfrány blog – a szerk. megj. ) Mert a kovászban baktériumok dolgoznak, amik lustábbak, de kitartóbbak, mint az élesztőgombák. Lassabban emelik a tésztát, ki kell várni az idejüket, különben az eredmény gyászosan lapos lesz, és jobban hasonlít majd egy diszkoszra, mint egy vekni kenyérre. Míg ipari eljárással az alapanyagok kimérésétől a kisült kenyérig alig másfél óra telik el, addig a kovászos utat választók valóban megtanulják, mi az a türelem. Jelentős különbség, hogy a kovásszal készült kenyerek élettani hatása is más.
Ne ijedj meg, ezek nem kórokozók! Tisztázzuk: mi az élesztő? Az élesztő csak élesztőgombákat (Saccharomyces nemzetség) tartalmazó élelmiszeripari termék. A 19. századtól tudják iparilag előállítani. A szeszgyártás mellékterméke, amit a pékek előszeretettel alkalmaznak, mivel jó a lazító képessége és a kenyérkészítés folyamatát is meggyorsítja. Ezen felül az élesztővel egy stabilabb minőséget tudnak kialakítani, így egy jól standardizálható folyamatot alakítottak ki. Magyarán uniformizálták a kenyeret, pékárut. Az élesztővel készült kenyerekben nincsenek tejsavbaktériumok. Mivel rövid idő alatt megkel a tészta, nincs elég idő, hogy kialakuljon a kovászra jellemző mikro-ökoszisztéma. Ezért van az, hogy a kovászos kenyérnek kicsit másabb az íze, mint az élesztősnek. A kovászos kenyérnek az íze kicsit savanykásabb, a bélszerkezete kicsit tömörebb. Főleg, ha teljes kiőrlésű liszttel készül. Általában alaktartó képessége jobb, mint az élesztős kenyéré. Tehát ha összenyomod, visszanyeri eredeti alakját.
Mi az a vadkovász? Azért tesszük manapság a "vad" kifejezést a kovász elé, mert sokan használják az élesztős előtésztát kovásznak, így egyértelműbb, hogy miről is van szó pontosan. A kovász ugyanis nem élesztő, és nem futtatjuk, hanem etetjük. Dajkáljuk. Gondozzuk. A vadkovász alázatos munkával lisztből, vízből és ezeknek az alapanyagoknak napi frissítéséből létrehozott tejsav és egyéb baktériumok mikro-kultúrája, melyet ha beledagasztunk a kenyérbe, akkor a kenyerünk bár hosszabb idő alatt, de gyönyörűen megkel. Ha a kovászunk élettel teli, akkor igazi kenyércsodákat süthetünk vele. Mivel ez a kovászfajta sokkal érzékenyebb, mint az élesztős változatok, ezért több türelmet, szakértelmet kíván az elkészítése. Vadkovász A kovász jótékony hatása A kovásszal készített termékek kevésbé terhelik meg a szervezetünket, sok belgyógyászati probléma javulhat, ha a hagyományos eljárással, adalékanyagok nélkül készített péktermékeket fogyasztjuk. A kovászban lévő nagy mennyiségű, széles diverzitású baktériumflóra segítségével a gabona lebontása már a tészta érésekor megindul – ez a kulcs – így a szervezetünkbe már egy megdolgozott, sokkal könnyebben emészthető anyag kerül.
A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Tartalmaink elkészítése, az oldal üzemeltetése és az új olvasók elérése azonban költségekkel jár. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a lehetőségeihez mérten. Köszönjük, hogy számíthatunk Önre! Támogatom a >> Doktor Pék – Hajnalban pék, nappal orvos Dr. Nagy Károly esetében a kenyérsütés már több, mint hobbi. Majdnem tíz évvel ezelőtt orvosi diplomája mellé egy új szakmát tanult ki: pék lett... Tényleg megéri kenyeret sütni? A tavaly tavaszi-nyári időszakban rengetegen kezdtek otthon kenyeret sütni, ez a szokás pedig attól függetlenül megmaradt, hogy pékárut bármikor vehetünk. Azt gondolnánk, a kovásszal... A Feltámadás nem marad el és nem is online lesz Mindjárt virágvasárnap.
Keresés: Gépelje be amit keres, majd nyomja meg az "ENTER" gombot
A kutató elmesélte, hogy számos akadállyal kellett megküzdenie, míg eljutott oda, hogy létrehozza a koronavírus elleni vakcinát, és beszélt többek között munkájának tudományos hátteréről is a Brain Bar Mi a kérdés? című podcastsorozatának legújabb részében. Beadták az első adagot Karikó Katalin rák elleni vakcinájából | 168.hu. Karikó Katalin jelenleg a világ egyik legismertebb kutatója, hiszen évtizedes munkájának köszönhetően a koronavírus-járvány elleni vakcina kifejlesztéséhez óriási mértékben hozzájárult munkásságával. Ám a sikerig több mint negyven évet kellett várnia, hiszen már 1978-ban felfigyelt a lehetőségekre az RNS-kutatásban, amellyel azóta is foglalkozik. Én úgy gondoltam, hogy a legtöbb betegség nem génhiba, a legtöbb embernek van egy kis sebe vagy akut betegsége, amit csak egyszer-kétszer kellene valamilyen RNS-sel megkezelni – emlékezett vissza a kutató. A tudományos áttörésig hosszú idő telt el, ami tele volt buktatókkal, ám annyira hitt a magyar tudós a sikerben, hogy sosem adta fel, bár olykor meginogott. Volt, hogy Chicagótól Buffalóig a hónom alatt vittem a jeges táskában az RNS-eket – mondta nevetve, és elárulta, hogy a koronavírus megjelenése már a BioNTech cég alelnökeként érte, a módosított RNS-vakcináról pedig először 2017-ben írták, hogy működik.
2021. 06. 24 09:51 Június 18-án egy melanómás beteg kapta meg a világo nelőször a Karikó Katalin nevével fémjelzett rákvakcinát. Már két éve ezen dolgozott, de a pandémia beelőzött, ezért jött ki előbb a koronavírus-oltás.
Továbbá nagy előny a technológia rugalmassága, vagyis egy nagyobb változáson átesett vírus ellen is gyorsan, nagy hatékonysággal lehet vakcinát előállítani. Pardi szerint is "szerencsés", hogy a Sars-Cov2 tüskefehérjéje jól beazonosítható, egyedi vírusjellemző, amit a vakcinagyártásban használni tudtak. Forrás: CDC A kutató nem kertelt, valóban előfordulhatnak komolyabb mellékhatások, amik még kivizsgálásra szorulnak, tipikusan ilyen a fiatal férfiaknál regisztrált szívizomgyulladás. Nagyon komoly dolgot állít a rák elleni vakcináról Karikó Katalin - Blikk Rúzs. "A Moderna esetében egymillió oltottból 120, a Pfizer-Biontech esetében 30 esetben volt ilyen mellékhatás, ami elenyésző, valamint senki sem halt bele" – mondta Pardi. Mi lesz az mRNS jövője? "A következő nagy dobás az influenza elleni vakcina lehet" – mondta Pardi a technológia jövőjéről. Mint ismert, az influenza nagy változékonysága miatt évente új vakcinát kell előállítani, ezért előfordult, hogy a hagyományos technológiával készült oltás mindössze 10 százalékos hatékonyságot ért el – erre lehet hatékonyabb eszköz az mRNS-vakcina.