A virágládákba ültetett növényekkel szebbé, derűsebbé tehetők az erkélyek. A helyüket a korlát adottságai alapján válasszuk meg. Idomvas korlát esetén készen vett, s pár perc alatt felcsavarozható ládatartó konzolok segítségével szerelhetjük fel a műanyag virágosládákat (4). Az erkély hőtechnikai szempontból. A beton mellvédre azonban a szemnek tetszetősebb, ha a virágtartó edények alá deszkákból összeerősített fedőburkolatot készítünk. Az él-lap kötésben kialakított párkánytakarót feltétlenül többször víztaszító és UV-álló lakkal, esetleg lazúrral kenjük be (5), és csak ezt követően rakjuk helyükre a virágcserepeket, ládákat (6). Az erkélyek oldalfalára is tehetünk virágokat, de ha néhány 10x40-es lécből virágrácsot készítünk, és ezeket erősítjük az oldalfalra, a rácsokra futtatott örökzöldek jelentősen csökkentik a panelfal ridegségét. Az ilyen erkélyek szűk terét néhány összecsukható székkel, esetleg a korlátra akasztható polccal célszerű berendezni, így még az összecsukható ruhaszárítót is kirakhatjuk esetenként, mégse érezzük majd kényelmetlenül szűknek.
Erkélyek fajtái: félig besüllyesztett, sarok-, körbefutó, függőfolyosó, egyéb fajták. A félig besüllyesztett erkély a szerkezetét tekintve a konzolos erkély és a lodzsa kombinációja. A sarokerkély a nagyobb felületű erkélyek közé tartozik, amelyeket az épületek sarkán helyeznek el. Nagyobb alapfelület esetén az erkély szerkezetét alátámasztják. A körbefutó erkélyre több helyiségből is ki tudunk lépni. Általában fürdők vagy gyógyintézetek épületeiben alkalmazzák. A függőfolyosó nyitott, félig nyitott vagy zárt folyosó, amelyen át eljuthatunk az egyes lakásokhoz, esetleg több lakás közös előteréhez. A függőfolyosó szélessége legalább 110 cm, szerkezete valójában azonos az erkélyekével. A homlokzatból kinyúló erkély szerkezeti szempontból lehet: alátámasztott, konzolos, felfüggesztett. A felhasználás szempontjából vannak lakó-, gazdasági célú, üzemeltetési célú, kommunikációs célú, építészeti elemként alkalmazott erkélyek stb. A mérete és a tartószerkezetének elhelyezése alapján van franciaablak, kis erkély, konzolos erkély, szögleterkély, sarokerkély, körbefutó erkély stb.
Most, hogy már itt vagyunk a nyár kapujában, igencsak aktuális a teraszok, erkélyek felújítása. Ehhez szeretnék egy remek, ugyanakkor költséghatékony eszközt mutatni, ami a Bondex SOS Renovation festéke. Alkalmas minden típusú fa, cement, beton felületre. Felújíthatunk vele erkélyt, teraszt, járdát, de alkalmazhatjuk medence köré, pincékbe is. A kültéri festék egyszerűen használható, felvihetjük hengerrel vagy ecsettel is, gyorsan szárad és finoman szemcsés felületet képez. A festendő felületet előtte – mint minden festés előtt – természetesen meg kell tisztítani, majd a festéket vastagon kell felhordani, így kitölti a repedéseket is és szép, esztétikus végeredményt kapunk. A festék csúszásgátló, víztaszító és védi a felületet a gombásodás ellen. Eltünteti a foltokat, elfedi a felületi hibákat és kitölti a repedéseket. Jelenleg ötféle színben érhető el: fehér, betonszürke, antracit, bézs és karamell. A lefestett felület akár 2-3 évig szépen tartja magát, így áthidalhatjuk vele a költségesebb felújítási munkálatokat megelőző időszakot.
Községünkben az oktatás története, annak írásos emlékei a XIX. század közepéig nyúlnak vissza. A tehetősebb családok – gyermekeik tanítására – magántanárokat fogadtak fel. Az első ismert magántanító Klein Kristóf csizmadia mester volt, 1848-ban. Ő a református gyülekezet megbízásából református családok leányait tanította (20-25 fő). A Nyáry családnál Bárdy Pál református lelkész állt alkalmazásban magántanítóként. Szintén magántanító volt a szabadságharc főhadnagya, Bíró Dániel is. Nyáry pál általános iskola iskola boehoenye. Ferenczy Ferenc Alsó-Nyáregyházán, Csiszár Antal családjánál állt alkalmazásban. Őt 1851-ben – a szabadságharcban való részvételéért – buzgó "Bach-huszárok" vitték el. Ferenczy sorsáról a továbbiakban nem szól az emlékezet. Nyáry Pál – iskolánk névadója – 1856 áprilisában szabadult a várfogságból. Sok problémája és elfoglaltsága mellett gondja volt az iskoláztatásra is; iskolát szervezett, amely 1865-ben kezdte meg működését. Ennek első tanítója Madoniczky Andor, majd 18 éven át oktatta a falu gyermekeit – évi 2000, - Ft fizetésért – és létesített gyümölcsfa-szaporító kertet az iskola telkén.
(Pálfy G. István: Magyar Ifjúság) Jókai Mór: Nyáry Pál emléke: Nyáry azonban társadalmi tekintetben a hazának oly kitűnő fia volt, kihez hasonló kevés van – olyan, ki őt felülmúlná – egy sincs. Magyarország történetét nem fogja megírhatni senki anélkül, hogy az ő jeles egyéniségének nem egy, de számtalan fényes lapot szenteljen; tartozzék az bármely párthoz, bevallani kénytelen, hogy Nyáry tántoríthatatlan becsületességű, nemes keblű hazafi és feddhetetlen tiszta jellemű tisztviselő volt. Nyáry Pál Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény vélemények és értékelések - Vásárlókönyv.hu. Egyenes lelkű, igazságos bíró, soha nem engedett magánérdekeknek – és Pest megyében a közigazgatási és törvénykezési téren nagy jelentőségű és üdvös működésének egész ideje alatt minden törekvése egyedül oda volt irányozva, hogy az, kit a megye közönsége bizalmával megtisztel, helyét kellően betöltse. Nyáregyházán a Nyáry Pál Pihenőparkban a gyönyörű platánsor végén van síremléke, mely csodaszép látványt nyújt a napsütésben.
Iskolánk állami kezelésbe vételére 1884-ben megállapodás született. Ekkor már Felső-Nyáregyházán is folyt oktatás egy segédtanító közreműködésével. Tehát ekkor már két iskola működött a községben. 1902-ben, a közigazgatásilag Nyáregyházához tartozó Cséven nyitottak iskolát, bérelt helyen, 1904-ben pedig új létesítmény építését határozták el ugyanitt. A közigazgatásilag ugyancsak Nyáregyházához tartozó Pótharaszton még korábban, 1782-ben, Vasadon pedig 1758-ban kezdődött az iskolai oktatás, amikor Hagyó János volt az iskolamester. Ezek után 1816-ig húsz tanító nevét és folyamatos tevékenységét jegyezték fel. Juhász tanító neve 1919-ből ismert, aki a szőlőkben (külterület) volt tanító. Bemutatkozás – Nyáregyházi Nyáry Pál Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola. Az 1940-es évek elején 11 tanerős iskola működött a községben. Ők a front közeledtével nagyobbrészt elhagyták Nyáregyházát. 1865 – 1945 között mintegy 25 tanító nevét jegyezték fel, közülük Kovács István és fia, Béla fél évszázadot tanítottak a községben. Kovács István 1885-ben került a településre, az ekkor megnyíló két tantermes Állami Elemi Népiskolába.