Kaposvár a madarak szemével
Rippl-Rónai Múzeum honlapja: Cím: 7400 Kaposvár, Fő u. 101. Telefon: +36 82/314-011
Zselici Csillagpark Egy kicsivel messzebb van, mint a többi hely, de megéri elautózni odáig, az épületen kívül és belül is sok élmény vár minket. Itt a galéria: Nyitva: Kedd, szerda, csütörtök: 10-17 óráig Péntek, szombat: 16-24 óráig Vasárnap: 10-17 óráig Hétfő: szünnap Cím: 7477 Zselickisfalud 064/2 hrsz. Telefon: +36 82-505-180 Email:
Félszigetként nyúlik be északi irányból a tóba. A terület - melyen eredetileg egy tájidegen akácos volt - nagyon változatos természeti adottságokkal rendelkezik: vannak benne száraz dombhátak, enyhe nyugati és keleti irányú lejtők, mocsaras részek is. A növények telepítése 1978-ban kezdődött meg a Sefag Rt jóvoltából. A partról 100 méteres fahíd ível át a tó Deseda pataki ága fölött a félszigetre, ahol a kisebb utak mellett két fő sétaúton járhatjuk körbe az arborétumot: Az egyik közvetlenül a vízpart vonalát követi 1, 4 km hosszúságban, a másik körsétaútszerűen kanyarog a facsoportok között 1, 7 km hosszan. Rippl-Rónai Múzeum A múzeum épülete az egykori Vármegyeháza, amely 1828-1832 között épült klasszicista stílusban. A múzeumnak különösen jelentős a régészeti, a néprajzi és a képzőművészeti gyűjteménye. Kaposvár és környéke látnivalók térkép. A Múzeumi gyűjtemény több mint 580 ezer tárgyból áll. A tárgyi néprajzi gyűjtemény megalapozója Gönczi Ferenc egykori néptanító, tanfelügyelő, majd múzeumigazgató volt. A mintegy tízezres néprajzi gyűjtemény legértékesebb részét a pásztorművészet, a kismesterségek, a népi textília és építészet emlékei alkotják.
Középkori szerzetesek és apácák • Mielőtt egy szerzetest felszentelnének (azaz végleges fogadalmat tenne), át kell esnie egy rövidebb-hosszabb tanulási, beavatási szakaszon. A legtöbb rend esetében a következő lépcsőfokok léteznek: – jelöltidő – noviciátus – szerzetesség • Ezek időtartama rendenként változhat (a jelöltidő általában 1 -2 év, a noviciátus 2 -3 év az esetek többségében). • A lovagi tornák a lovagok számára lehetőséget teremtettek arra, hogy békeidőben is művelhessék a bajvívást, s bizonyítsák effajta tudásukat. A párbajok tétje sok esetben élet vagy halál volt. A küzdelmek kezdetben szabályok nélkül folytak, melynek eredménye hatalmas vérontás lett. A középkori lovagi kultúra | D.A.K.L.E. :: Debreczeni Arany-Keresztes Lovagok Egyesülete. Emiatt később írásban rögzített szabályokat fogalmaztak meg, melyek biztosították a kiegyenlített küzdelmet. Lovagi tornák • A klasszikus lovagi párharcok mellett voltak csoportos küzdelmek, illetve bábuval vívott harcok is. A két lovag közötti küzdelem általában lándzsával vagy karddal történt. A vesztes lovag átadta a győztesnek fegyvereit és páncélját.
id opac-EUL01-000392282 institution L_061 L_600 EUL01 spelling A tanárrá válás folyamata szerk. Falus Iván Budapest Gondolat 2007 243 p. ill. 25 cm Bibliogr. a tanulmányok végén könyv pedagógusképzés magyar EUL10000021899 Y pedagógusképzés továbbképzés tanulmányok EUL10000508704 Y tanulmányok Falus Iván 1943- szerk. Köszöntő | Európai Borlovagrend Hungária Konzulátusa Soproni Legáció. EUL10000005382 Y language Hungarian format Book author2 Falus Iván (1943-), szerk.
Az udvari és lovagi kultúra értékeiről, eredményeiről elsősorban a művészi, valamint irodalmi alkotások tanúskodnak. III. Béla király esztergomi palotája, dr. Horváth István rekonstrukciója Sárkányölő Szent György szobra (1373. ) Az udvari művészet Az udvari művészet kezdetét III. Lovagi avatás | Lovagvár-wiki | Fandom. Béla esztergomi királyi palotájának építkezései jelentik. Az építészetben is, mint a művészet egyéb területein az akkor legmagasabb szintűnek számító francia hatás érvényesült. A tatárjárás után elindultak a nagyszabású várépítkezések, ekkor épültek fel a lakótornyok (pl. : Visegrád, Sárospatak, Trencsén, Sümeg, Csesznek vagy Nagyvázsony), melyeket a 14. században igyekeztek luxusigényeknek megfelelően átalakítani és kibővíteni. Az Anjouk visegrádi és budai palotái, valamint Nagy Lajos diósgyőri királyi várkastélya már a kényesebb ízlés kielégítésére is alkalmasak voltak. A magyarországi művészet XIV. században elért magas színvonalát Kolozsvári Márton és György alkotásai tanúsítják, akik megformálták Szent István és Szent Imre, majd 1373-ban Szent György szobrát, végül Szent László lovas szobrát (1390).
A 13-15. század hivatásos énekmondóiról jóval bizonytalanabbak az ismereteink. A XI-XII. század folyamán az énekmondóvá (joculator) vált pogány papok még valószínűleg fontos és megbecsült személyek lehettek királyi vagy főúri szolgálatban, s elsősorban hősi énekek szerzésével és előadásával foglalkoztak. A lovagi életforma térnyerésével párhuzamosan azonban társadalmilag lejjebb csúsztak, s belevegyültek a középkori mulattatók, a bohócok, kötéltáncosok, zenészek tarka együttesébe. Egy 1347-ből származó oklevél "királyi együttivók"-nak, amolyan udvari bolondoknak nevezi a regösöket; a joculator elnevezés magyar megfelelője pedig a szláv eredetű igric szó lett, a középkori mulattatók magyar neve. Az igricek mellett a 14. században az énekmondók új típusai is megjelentek: az iskolába járó, de keresetre szoruló vagy az iskolából kikopott és elzüllött diákok. Általános szokás az iskolás gyerekek (scolaris) előkelőségek előtti énekmondása (rekordálás), illetve az énekszóval való kéregetés (mendikálás).
A győztes pedig pénzjutalomban részesült. Voltak azonban olyan tornák amelyeken kimondottan az ellenség megsebesítése vagy megölése volt a cél. • A lovag legfontosabb támadófegyvere a 2 -2, 5 m hosszú lándzsa (kopja) volt. Ez a fegyver a XI-XII. század fordulóján váltotta fel a hajítódárdát. • A lovagok idővel lovaikat is páncélba burkolták, melynek legdíszesebb darabja a fejpáncél volt. A lovas biztonságos ülését magas kápájú nyereg és kengyel biztosította. Fegyverek • Legbecsesebb fegyverük az egyenes kétélű kard volt. Közelharcban gyakran használtak csatabárdot, buzogányt és fokost. Ezt a fegyverzetet egészítette ki a tőr, amellyel a legyőzött ellenfélnek adták meg a kegyelemdöfést. Középkori szerzetesek és apácák • Szerzetesrend alatt az egyházuk által jóváhagyott szabályok szerint élő, kolostorban lakó szerzetesek közösségét értjük. • A szerzetesrendek tagjai hármas fogadalmat tesznek: tisztaság (szüzesség), szegénység, engedelmesség (Istennel és az egyházzal szemben) + hallgatási fogadalom is.
Llull szerint a fegyverhordókat lehetőség szerint ünnepi napokon kell lovaggá ütni, hogy ezzel maximalizálni lehessen az imádságok számát a lovagi rendbe történő belépésének idején. "Az ünnep tiszteletére ugyanis sokan összegyűlnek arra a napra és arra helyre… és mind imádkozni fognak Istenhez a fegyverhordóért. " Bár az ilyesfajta ünnepnapok jellemzően együtt jártak a nagy lakomákkal is, a felavatási ceremónia előestéjét imádsággal és virrasztással kellett tölteni. Ez azért volt fontos, mert "ha a fegyverhordó a trubadúrok énekét és beszédét hallgatja a kurvázásról és a bűnről, akkor a Rendhez való csatlakozásának első pillanatától kezdve szégyent fog hozni a Rendre. " A ceremónia reggelén a fegyverhordozónak a mise során esküt kellett tennie az oltár előtt, hogy teljesen aláveti magát a lovagi előírásoknak és minden erejével azon lesz, hogy azt megtartsa. Ezt követően a misét celebráló pap egy hosszú prédikációba kezdett "a tizennégy cikkelyről, amin a hit nyugszik, a tízparancsolatról, a Szent Egyház hét szentségéről és más hithez tartozó dolgokról… hogy a fegyverhordó tudja, miként kell összeegyeztetni a lovagi hivatalt a szent katolikus hithez tartozó dolgokkal. "
A lovagi kultúra kialakulásának alapvető feltétele a helyhez kötött királyi udvartartás volt, ami Magyarországon először III. Béla (1172- 1196) uralkodása alatt jött létre. A király a különböző pénzjövedelmeiből - adók, bányajog, stb. - pompás királyi székhelyeket alakított ki, melyek kiváló otthont teremtettek a lovagi kultúra létrejöttének. A lovagi kultúra kialakulása A lovagi kultúra kialakulásának alapvető feltétele a helyhez kötött királyi udvartartás volt, ami Magyarországon először III. - pompás királyi székhelyeket alakított ki, melyek kiváló otthont teremtettek a lovagi kultúra létrejöttének. Az első ilyen királyi székhely Esztergom volt, majd a tatárjárás után IV. Béla Budát, később Károly Róbert pedig Visegrádot választotta ki udvara színhelyéül. Nagy Lajos felváltva Visegrádon és Budán tartotta udvarát; Zsigmond idejében pedig véglegesen Buda vált a magyar királyok székvárosává. A királyi udvar lovagi kultúrájának fejlődése a király hatalmi súlyának, illetve a nemzetközi kapcsolatok intenzitásának függvénye volt.