A 708 db, 4 személyes kabinon kívül 1180 fogasos női, illetve 1935 fogasos férfi öltöző található. A Csillaghegyi strand befogadóképessége összesen 5947 fő volt. A fürdőben két strand- és egy úszómedence volt. A legészakibb fekvésű medence, az étterem kertje és az erdő sűrűségű fákkal borított hegyoldal között építették. Ennek a helyén volt a téglából falazott medence, amely a források vizét összegyűjtötte. Csillaghegyi strandfürdő: meddig? - HG.HU. A régi hullámmedence a bejárattól balra volt található. Az utca felől emeletes kabinsor, míg az ellentétes oldalon A régi hullámmedencetámfal és járda választja el a felette lévő napozóterülettől. Ez a medence hullámgép nélkül ma is üzemel. Az úszómedence a harmadik és egyben utolsó tagja a medencesornak. Hossza 49, 8 m volt. Az előző medencékhez hasonlóan ez is betonból épült, azonban ezt később betemették, ma napozóterületként használhatják a Vendégeink A strandon található volt még egy kis gyerekpancsoló is. Mai formáját 2000-ben nyerte el a fürdő, amikor minden medencéjét vízszűrő-forgató berendezéssel látták el.
Cím: 1038 Budapest, Pusztakúti út 2-6. A budai oldalon lévő három nagy északi strand közül a Csillaghegyi strand a legnagyobb. Tiszta, langyos vizén kívül változatos domborzati viszonyaival is kitűnik a fővárosi strandok közül. A fákkal sűrűn beültetett, erdőszerű részek váltakoznak teraszosan kialakított napozóterületekkel. A strandfürdő forrásainak története egészen a Római korig nyúlik vissza. * Hova menjünk strandolni?. Régi írások és mondák tanúsága szerint már a rómaiak idejében is ismerték e forrást és vízvezeték szállította annak vizét a közeli Aquincum városába. A hatalmas Róma helytartói itt fürdőt is építettek, melynek vizét e forrás szolgáltatta. Nevét később az Árpádok korában, a környék népe közt élő rege szerint azért kapta, mert Árpád, a honfoglaló, itt a közelben nyugossza örök álmát. dr. Hankó Vilmos és Schafarzik Ferenc műegyetemi tanár szerint vize ugyanaz, mint a budai (Császár, Lukács, Király, stb. ) fürdők vize s ezekkel közös vízmedencéből származik. Főként kalcium és magnézium hidrokarbonátot tartalmaznak e források, melyek télen – nyáron 23 °C-os hőmérséklettel természetes törésen fakadnak fel.
2021. máj 15. 18:00 A Csillaghegyi az egyik legnépszerűbb strand volt sokáig, állandóan tele volt vendéggel /Fotó: Fortepan Mindössze 1-2 forintért ázhattak, hűsölhettek a meszelt medencék klóros hideg vizében szüleink, nagyszüleink. Jakuzziról, sodrófolyosóról, kamikazecsúszdáról még a tervezőmérnökök sem álmodtak akkoriban, nemhogy a strandra járó tömegek. Csillaghegyi Strandfürdő - Galéria [Hivatalos honlap]. Nem is hiányzott senkinek, legfeljebb azt a kis srácot irigyelte a többi gyerek, akinek nem kellett hazamennie zárórakor a Csillaghegyi strandról, merthogy az volt az otthona, szó szerint. Gyepes Lajos apja már a 20-as évektől a Csillaghegyi strand főkertészeként dolgozott, a család pedig az intézmény parkjában álló szolgálati házban lakott. ( A legfrissebb hírek itt) Gyepes Lajos A kis Lali azon a strandon nőtt fel, ahol néhány nap után már olyan színű volt a víz, mint a mosogatólé, mert szűrőgép, feszített víztükör még nem volt. A kimeszelt medence alja szétvágta az ember talpát, a fertőtlenítéshez használt rengeteg klór pedig pergamenként ült ki a bőrre, ezért mindenki parafinolajjal fújatta be magát a strand napozópisztolyaiból.
Fájl Fájltörténet Fájlhasználat Globális fájlhasználat Metaadatok Eredeti fájl (4 480 × 2 688 képpont, fájlméret: 4, 55 MB, MIME-típus: image/jpeg) Kattints egy időpontra, hogy a fájl akkori állapotát láthasd. Dátum/idő Bélyegkép Felbontás Feltöltő Megjegyzés aktuális 2018. március 17., 04:23 4 480 × 2 688 (4, 55 MB) Christo~commonswiki User created page with UploadWizard Az alábbi lapok használják ezt a fájlt: A következő wikik használják ezt a fájlt: Használata itt: Csillaghegy Ez a kép járulékos adatokat tartalmaz, amelyek feltehetően a kép létrehozásához használt digitális fényképezőgép vagy lapolvasó beállításairól adnak tájékoztatást. Ha a képet az eredetihez képest módosították, ezen adatok eltérhetnek a kép tényleges jellemzőitől. Expozíciós idő 93/200 000 mp. (0, 000465) Rekesznyílás f/2, 2 ISO érzékenység értéke 100 EXIF információ létrehozásának dátuma 2017. augusztus 30., 12:04 Fókusztávolság 4, 76 mm Tájolás Normál Vízszintes felbontás 72 dpi Függőleges felbontás 72 dpi Használt szoftver MediaTek Camera Application Utolsó változtatás ideje 2017. augusztus 30., 10:04 Y és C pozicionálása Szomszédos Expozíciós program Nem meghatározott EXIF verzió 2.
Írta: Balázs Zsuzsanna | Képszerkesztő: Virágvölgyi István Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg. Az eredeti cikk ezen a linken található: Szépségek és szörnyetegek Mar 18, 2022 Az alul- és felüljárók aranykora Budapesten Ha a huszadik századi városok legjellegzetesebb építménytípusait kellene megnevezni, az alul- és felüljárók biztosan közöttük lennének. Előtte ugyanis alig épültek ilyenek, hiszen a forgalom nagysága egészen addig nem okozott gondot. Ugyanakkor, bármilyen is lesz a jövő közlekedése, biztosak lehetünk abban, hogy annyi új többszintes kereszteződés nem fog születni már, mint az elmúlt száz évben. Sőt, itt-ott eltűnőfélben is vannak ezek a megoldások: egyre több városi felüljáró bontását tervezik, aluljáróból pedig már többet is betömtek Budapesten. A korabeli fotók azonban nem csak azt mutatják meg, milyen volt az a kor, amelyben ezektől a megoldásoktól várták az élhetőbb városok megszületését, de azt is, milyenek voltak utcáink, tereink az alul- és felüljárók megszületése előtt.
Bakonybél közelében mesterségesen felduzzasztott tavacska bújik meg a völgyben, amelyet Hubertlaki-tó, illetve Bakonyi Gyilkos-tó néven is ismernek a túrázók. Ez utóbbi nevet "nagy testvére", az erdélyi Gyilkos-tó után kapta, hiszen a vízzel elárasztott területen ugyanúgy fák csonkjai láthatóak, amitől igazán izgalmas látványt nyújt a tó. A Hamuházi-séd és a Szalai-séd összefolyásánál, a Somberek-séd völgyében, apró tisztásként rejtőzködik az erdő mélyén a Hamuházi-rét. Itt, Hubertlakon állt egykoron az erdőbirtokos Eszterházy gróf emeletes vadászkastélya, a hubertlaki vadászkastély. Vaskarika - Kirándulástipp: egy miszikus tó a Bakonyban - Hubertlaki-tavat a Bakonyi Gyilkos-tónak is nevezik. A festői épület azonban az 1900-as évek második felében, egy tűzesetben a lángok martalékává vált. Nem messze tőle egy kis völgyben mesterségesen felduzzasztott tavacska, a Hubertlaki-tó bújik meg, aminek csillogó víztükrét meg-megszakítják a tóból kiálló elárasztott fák csonkjai. A tó helyén egykoron égeres állt, erről tanúskodnak a víz felszínéből kiálló halott facsonkok. A hely csendjével és varázsával méltán adózik a több, mint ezer éve a vadászok védőszentjeként tisztelt Szent Hubertus emléke előtt.
A tó tükre megkettőzi a bakonyi erdőrengeteg zöld lombkoronáit és a kék égen úszó felhőket – keresve sem találhatnánk romantikusabb kirándulást Bakonybél környékén. Nem messze innen találjuk a Hubertlaki kulcsosházat és a Hubertlaki-forrást, ahol feltölthetjük kulacsainkat. Ha kigyönyörködtük magunkat, visszaindulhatunk a műúthoz, amelynek túloldalán ott az Odvas-kői-barlang. Országrész: Észak-Dunántúl Időtartam: 1 nap Túra besorolása: könnyű Túratípus: gyalogos Táv: 7 km Időigény: 3 óra Bakonybél, Odvas-kői pihenőhely Térkép Látnivalók Hubertlaki-tó A bakonyi Gyilkos-tónak is nevezett tavacska eredetileg vaditatónak készült. Tükréből hasonlóan merednek ki az égerfák csonkjai, mint névadója, az erdélyi Gyilkos-tó vizéből az elöntött völgyben hajdan élt fenyők maradványai. A bakonyi Gyilkos-tó. Hubertlaki-forrás: A Hubertlaki turistaház közvetlen közelében található, tiszta vizű forrás. + Programtipp Odvas-kői-barlang: 8-10 méter széles, 2-3 méter magas, háromszög alakú bejárata a völgyfenéktől számítva mintegy 50 méteres magasságban, az Odvas-kő sziklájának aljában nyílik.
A tó vize nagyon tiszta, a környékén gőték és más ritka kétéltűek is felbukkanhatnak. Hubertlak az Esterházy család vadászkastélya volt, mely leégett, helyén most az erdőgazdaság által üzemeltetett kulcsosház áll. A tó környékén padokat, tűzrakóhelyeket alakítottak ki. Bakonyi Gyilkos-tó túra. Megközelítése: A Bakonybéltől kb. 3, 5 kilométerre található Emil-réttől kiindulva csodaszép könnyű útvonalon, a kék kereszt jelzés mentén közelíthető meg a kirándulóhely. Autóval (Szombathelyről indulva) a Celldömölk-Pápa-Bakonykoppány útvonalat javasoljuk. Utóbbi településen áthaladva az országúton fatábla jelzi Hubertlakot (jobbra). Ha az erdészeti út sorompója nyitva, akkor egy balról fakerítéssel szegélyzett, eleinte murvás, majd aszfaltos úton tudunk végigmenni kocsival a kulcsosházig. Innét tábla jelzi a 700m-re található tavat, amihez a jól jelelt, tó turistajelzést követve egy könnyű sétával jutunk el.
Bakonyi Gyilkos-tó (Hubertlaki-tó) - Bakonybél 9. 7 90 értékelés alapján Bemutatkozás Hubertlakon, Bakonybél közelében található a Hubertlaki-tó, vagy ismertebb néven Gyilkos-tó. Az erdő mélyén, az egykori erdőbirtokos vadászkastélyától nem messze található. Egyedülálló, csodás víztükrét, a vízből kiálló fák csonkjai törik meg. A tó és környéke kedvelt turisztikai célpont, a kirándulók és az aktív túrázók körében. A kialakított túraútvonalak mentén körbejárható a környék. Történet A mesterségesen felduzzasztott tó vaditatónak készült az 1900-as években, ami a Somberek-séd völgyében, Eszterházy-gróf vadászkastélyától párszáz méterre kapott helyet. A kastély az 1900-as évek második felében egy tűzkitörés során megsemmisült, helyére egy ma is látható vadászház került. A tisztás számos gőtének és más ritka kétéltűnek szolgál otthonául. Víztükréből kimagasló facsonkok, az egykori hatalmas fenyő rengeteg maradványai, ami ritka látványt nyújt a látogatók számára. Sokan a mélyből kinyúló kezekhez hasonlítják a csonkokat, így különös és félelmetes hangulattal bír.
A Magas-Bakonyban található, mesterséges torlasz következtében létrejött Hubertlaki-tó helyén eredetileg kőriserdő állt, miután viszont a patakok útját a völgyzáró gáttal elzárták, hogy vaditatót hozzanak létre, az erdő lassan víz alá került. Bakonyi Gyilkos-tó A víz fölé kinyúló facsúcsok látványa miatt erdélyi másáról a helyiek bakonyi Gyilkos-tónak nevezték el a Hubertlaki-tavat. A környék a legegyszerűbben Bakonybél vagy Bakonykoppány felől közelíthető meg. Mivel a nagyobb túraútvonalak közvetlenül nem érintik, a tó környéke háborítatlan. A Hubertlaki-tó megközelítéséhez a kék keresztet érdemes követni, az Odvaskő Panzió felől, de bejárhatók a környék legszebb helyei a 8 kilométer hosszú, Huszárokelőpusztától induló Hubertlaki tanösvényen is. Itt egyébként még busz is megáll. A Bakony festői környéke A Magas-Bakony egésze tele van szebbnél szebb természeti látnivalókkal, hosszú-hosszú túrákat lehet tenni, mindig új csodákat felfedezve. A Hubertlaki-tó környékére is érdemes szánni legalább egy napot: a betyárok egykori vidékén egymást érik a források, patakvölgyek, kilátópontok, miközben a mély erdők kristálytiszta levegőjével telik meg a tüdő.
Ahogy a szemük összevillant – és mert a szerelem hirtelen jön, és szíven üt, mint a villám – megszerették egymást. A fiú égszínkék selyemkendőt vásárolt Eszternek a tükrös pogácsa mellé és megkérte, hogy legyen a mátkája. Az esküvőre nem kerülhetett sor, mert a legényt elvitték katonának. A lány hűségesen várta kedvesét. Esténként, amikor a nap a hegyek mögé ereszkedett, agyagkorsójával kiment a fenyvesek alá a csobogóhoz és ott sóvárgott órákon át szíve választottja után. Még a közeli hegyeknek is meglágyult a szíve a sóhajtozásaitól, fájdalmas szép énekétől. Történt azonban egyik vasárnap délután, hogy meglátta Esztert arra jártában egy zsiványvezér. Nyergébe kapta a gyönyörű lányt és elvágtatott vele, mint a szélvész a Kis-Cohárdhoz, az ezerarcú sziklák közé, ahol tanyája volt. Aranyát, ezüstjét ígérte Eszternek, gyémántos palotát akart építeni, csakhogy megszeresse. A fiatal lány nem viszonozta a zsivány szerelmét. Régi mátkáját várta vissza, amikor felkelt a nap, és akkor is, amikor lehunyta szemét a világ.