A DVI ezt a folyamatot hivatott áthidalni. A digitalis csatlakozó szükségtelenné teszi a digitalis – analóg – digitalis átalakítási folyamatot, ami egyben megelőzi az átalakítással járó esetleges adatvesztést. A DVI interfesz szamtalanszor bizonyitotta mar sokoldalusagat. Segitsegevel a gyartok konnyeden tamogathatnak digitalis eszkozoket, es mindezt az analog eszkozokkel valo visszafele kompatibilitas elvesztese nelkul. DVI kabel es csatlakozo tipusok DVI-D Single Link (egyszeres csatlakozó) – Ez a kizárólagosan digitalis csatlakozó értelemszerűen csak digitális megjelenitőkkel működik. Felbontásilag gond nélkul megbírkózik a Full HD 1080p-vel (1920 x 1080) felbontással. Dvi i dvi d kábel de. DVI-D Dual Link (dupla csatlakozó) – Egy másik átadónak köszönhetően megduplázódik az átvitel ereje, amely által jobb jelminőség es felbontás érhető el. Például 2048 x 1536 (QXGA). DVI-A, Analogue (analog) – Ritkán használatos csatlakozó, ami analóg jel tovabbítására szolgál. Bar a jel veszít valamelyest minőségéből, még így is jobb képminőséget biztosít, mint a szabványos VGA csatlakozó.
Válaszd ki a jellemzőket Te magad!
Azonban ez még nem feltétlenül jelenti azt, hogy az összes csatlakozási pont használható is. Egyéb tudnivalók: - DVI-D esetén mind a DVI-D, mind pedig a DVI-I kábel megfelelhet. Azonban ez csak akkor igaz, ha az anya porton van hely a DVI-I extra csatlakozási pontjainak. - DVI-A esetén DVI-A és DVI-I kábelekben gondolkodjunk. Viszont akárcsak az előbbi esetben, az anyának minden lyukat tartalmaznia kell, hogy működjön a DVI-I kábellel. - A DVI-I porthoz bármilyen DVI kábel csatlakoztatható. - Ha a csatlakozók eltérnek (példaul DVI-D és DVI-I, vagy DVI-A és DVI-I), használjunk DVI-I kábelt, vagy pedig a másikkal megegyező csatlakozójut. DVI kábel - Expert webáruház. Például egy DVI-I és DVI-D csatlakozónál megfelelő választás lehet egy DVI-D kábel, viszont egy DVI-A mar nem működne, hiszen a kettő nem passzol össze. Egyszerűen nem lehetséges csak úgy digitális jelről analógra váltani.
mephysto csendes tag Sziasztok Maestrók ATI radeon HD 2400 XT 256MB (dual dvi) esetén úgy van, hogy van egy kimenet és abba van bedugva egy Y, aminek két DVI out az eredménye. Ha ezt olvasom a gyártó lapján a kártyáról: Two integrated DVI display outputs: - Primary supports 18-, 24-, and 30-bit digital displays at all resolutions up to 1920x1200 (single-link DVI) or 2560x1600 (dual-link DVI)1 - Secondary supports 18-, 24-, and 30-bit digital displays at all resolutions up to 1920x1200 (single-link DVI only)1 Two integrated 400 MHz 30-bit RAMDACs: - Each supports analog displays connected by VGA at all resolutions up to 2048x15361 HDMI output support: - Supports all display resolutions up to 1920x10801 Akkor jól gondolom e az alábbiakat: 1. Ha veszek egy monitort (~24" - 1920x1080), amin van DVI és HDMI bement, akkor mindkettőt bemenetet meg tudom hajtani native felbontásban 2. a kártyán nincs HDMI kimenet, igazából nem izgat, ez lehet hátrány, vagy kéne egy DVI - HDMI átalakító. 3. DVI kábel: DVI-D 24+1 tűs apa – DVI-D 24+1 tűs VLCP32000B30. Most 1600x1200-on megy a kártya, gond nélkül DVI (szerintem D-n), fogom rádugok ehelyett egy 1920x1080-ast, gond nélkül mennie kéne.
DVI-A - 12+5 DVI-D Single Link - 18+1 DVI-D Dual Link - 24+1 DVI-I Single Link - 18+5 DVI-I Daul Link - 24+5 A külön álló 5 érintkezőt célszerű 1+4 érintkezőnek értelmezni. A +1 a lapos, hosszú érintkezőt jelzi, ami kivétel nélkül minden DVI csatlakozón megtalálható. A mellette lévő +4, pedig kizárólag az analóg képátvitelhez szükséges. Egyszerűen és röviden összefoglalva: ha a DVI csatlakozó 24 érintkezős "teli", akkor Dual Link ha a középső érintkező csoport hiányzik, akkor Single Link ha feltűnően hiányos, akkor pedig csak analóg ha a +4 érintkező is benne van, akkor tudja az analóg átvitelt Ez volt az elméleti megközelítés, azonban a gyakorlat sokszor mást mutat. Ugyanis az öt fajta DVI csatlakozó akár kettővel helyettesíthető, így egyszerűbb lesz a gyártás, viszont ez további bonyodalmat okozhat. Ez jellemzően a DVI-VGA és DVI-HDMI kábeleknél és átalakítóknál jelentkezik. DVI-VGA kábel esetén DVI-A csatlakozóknak kell lenniük a kábelen, de sokszor DVI-I csatlakozóval helyettesítik.
Ilyenek például az alkáliföldfémek szendvicsvegyületei (pl. magnezocén), amelyek a Beilstein definíció szerint szerves vegyületnek kellene lenniük, mégis a rokonaikkal együtt, fémorganikus kémiával foglalkozó folyóiratokban publikálják őket a kutatók. A légyölő galóca tartalmaz egy amavadin [4] nevű vegyületet, amely származása miatt szerves biomolekula, a definíciók alapján mégis inkább szervetlen fémorganikus vegyületnek számít, mert vanádiumot tartalmaz. Ebből a két példából is látható, hogy célszerűségi, kényelmi szempontok is befolyásolják, hogy a kémikusok egy molekulát hova tartozónak tekintenek. Tulajdonságaik [ szerkesztés] Általában a szerves vegyületek szilárd halmazállapotban molekularácsot képeznek, melynek rácspontjaiban egymáshoz másodrendű kötésekkel kapcsolódó molekulák foglalnak helyet. Biológia - 8. évfolyam | Sulinet Tudásbázis. E gyenge másodrendű kötések miatt a molekulakristályok gyakorta könnyen megolvadnak vagy elpárolognak, az olvadás- és forráspontjuk közötti különbség kicsi. Viszonylag puhák és könnyen összenyomhatók, hő hatására jelentős mértékben kiterjednek.
Magyarázat: Az etanol oxidálódik, miközben a (+6) oxidációs számú krómot tartalmazó narancsvörös Cr 2 O 72 - ionok zöld színű Cr 3+ ionná (zöld) redukálódnak. 3 CH 3 -CH 2 -OH + 2 K 2 Cr 2 O 7 + 8 H 2 SO 4 → 3 CH 3 -COOH + 2 Cr 2(SO 4)3 + 2 K 2 SO 4 + 11 H 2 O etanol kálium-dikromát kénsav ecetsav króm(III)-szulfát kálium-szulfát víz [2] Rózsahegyi M. : Látványos kémiai kísérletek (Mozaik Oktatási Stúdio – Szeged 1999) 231 -232. old. Az etanol fizikai tulajdonságai Szükséges anyagok és eszközök: tömény etanol, víz, hexán, jód, óraüveg, 3 db kémcső. Kísérlet: • Vizsgáljuk az etanol színét és szagát. • Öntsünk kevés etanolt egy óraüvegre, majd gyújtsuk meg. • Töltsünk három kémcsőbe etanolt. • Az első kémcsőben lévő alkoholhoz öntsünk vizet, a másodikhoz pedig hexánt. A harmadik kémcsőbe tegyünk kevés jódot. Rázzuk össze a kémcsövek tartalmát. Tapasztalat: Az etanol színtelen, kellemes illatú, gyúlékony folyadék. Jól elegyedik a vízzel és a benzinnel is. OXIGNTARTALM SZERVES VEGYLETEK HIDROXIVEGYLETEK Az oxigntartalm szerves vegyletek. A jód barna színnel feloldódik az etanolban.
Glikol (többértékű): A glikol kétértékű alkohol. Kémiai neve: etán 1, íntelen, sűrűn folyó, édes ízű folyadék. Vizes oldata a fagyálló. Glicerin (többértékű): A glicerin háromértékű alkohol. Kémiai neve: propán- 1, 2, 3-triol. Színtelen sűrűn folyó, édes ízű folyadék. Erősen nedvszívó. Higroszkópos tulajdonsága miatt a kozmetikai iparban hidratáló krémek készítésére használják. Sok glicerint használnak robbanóanyagok(dinamit) gyártására. A dinamitot Alfred Nobel találta fel 1867-ben. Szerves vegyületek jellemzése - ppt letölteni. A glicerin az állati zsírok és a növényi olajok alkotórésze; előállítása is zsiradékokból történik. Éterek Az etanol molekuláiból vízkilépéssel éter keletkezik. A két alkoholmolekulából egy molekula víz lép éter színtelen, bódító szagú folyadék. Gyorsan párolog. Nem elegyedik vízzel. Rendkívül tűzveszélyes anyag, gőze a levegővel keveredve robbanó elegyet képez. Aldehidek (oxovegyületek) Azokat az oxovegyületeket, amelyek molekulái láncvégi szénatomhoz kapcsolódó oxigénatomot tartalmaz, aldehideknek nevezzük.
3. Telítetlen szénhidrogének, a kötésrendszer jellemzése, sp2- és sp-hibridizáció jellemzői, nevezéktanuk, előállításuk, reakciókészségük. 4. Fontosabb telítetlen szénhidrogének ipari és biológiai jelentősége (polimerizáció, izoprénvázas vegyületek, szteroidok, karotinoidok). 5. Aromás szénhidrogének: aromás jelleg, Hückel-szabály. Aromás elektrofil szubsztitúciós reakciók. 6. Alkoholok, fenolok, éterek és származékaik. Kötésrendszerük, fizikai és kémiai tulajdonságaik. Reakciók, előállítási módszerek. Élettani jelentőségük, fontosabb származékok. 7. Fémorganikus vegyületek. Elektronszerkezet, reakciókészség, reakciók (Mg-, Na-, Li-, Zn-, Si-, Cu-, Cd-vegyületek). 8. Szerves kénvegyületek. Elektronszerkezetük, reakciókészségük. Jelentőségük biológiai folyamatokban (biológiai metilezés, Ac-KoenzimA), gyógyszerekben (szulfonamidok, antibiotikumok). 9. Alifás, aromás nitrovegyületek. Azo- és diazovegyületek. Elektronszerkezet, előállításuk, tulajdonságaik, jelentőségük. 10. Aminok. Elektronszerkezet, reakciókészség, előállítás, bázicitás.
Fémorganikus (Mg-, Li-, Cu-, Zn-, Si-, Cd-organikus) vegyületek. Kálai Tamás 23. Kálai Tamás 24. Kálai Tamás 25. Alkoholok, fenolok, éterek és származékaik kötésrendszere. Fizikai és kémiai tulajdonságaik - elektronszerkezetük, reakcióik. Élettani jelentőségük, fontosabb származékok. - Pápayné Dr. Sár Cecilia 26. Sár Cecilia 27. Sár Cecilia 28. Optikai aktivitás, konfiguráció fogalma, mérése, biológiai jelentősége. Sár Cecilia 29. Sár Cecilia 30. Sár Cecilia 31. Szerves kénvegyületek, elektronszerkezetük, reakciókészségük. Jelentőségük biológiai folyamatokban, kéntartalmú aminosavak, fehérjék, biológiai metilezés, Ac-koenzim-A, gyógyszerek. Sár Cecilia 32. Sár Cecilia 33. Sár Cecilia 34. Alifás és aromás nitrovegyületek. Elektronszerkezetük, előállításuk, kémiai tulajdonságaik, jelentőségük. Sár Cecilia 35. Sár Cecilia 36. Sár Cecilia 37. Aminok - elektronszerkezetük, reakciókészségük, előállításuk, bázicitás fogalma. Sár Cecilia 38. Sár Cecilia 39. Sár Cecilia 40. Biológiailag fontos aminok, alkaloidok, gyógyszerek, nitrogén tartalmú hormonok.
ii Áthidalt gyűrűrendszerek nek nevezzü k azokat a po liciklusos vegyületeket, a melyekben a szomszédos g yűrűknek két vag y több közös ato mjuk van. iii MANCUD (MA xi mum number of Non CU mulative D ouble bond): maximális számú nem kumulált kettőskötést tartalmazó gyűrű. Kumulált kettőskötésnek nevezzük, ha két kettőskötésnek közös pillératomja van (Pl. allén CH 2 =C=CH 2). A M ANCUD gyűrű(rendszer) a nem k umulált helyzet ű ket tő skötésekből a lehető legtöbbet tartalmazza. Az aromás vegyületek is MAN CUD veg yületek közé tartoznak (ez e setben a lokalizált határszer kezeten értelmezhe tő a MANCUD feltétel), de nem minden M ANCUD vegyület aromás. iv A természetben előforduló heter ociklusokban j ellemzően a nitrogé n mellett oxigén és kén fordul elő.
Így max. 96 térfogat% etanol készíthető! Az etanol felhasználása • szeszes italok • vegyipari alapanyag és oldószer (kozmetikai ipar, illatszeripar, lakkipar, bánat …) • gyógyászat: fertőtlenítés (a 70%-os etanol oldat már baciölő) • hajtóanyag (bioetanol) és adalék Biodízel Etanol Egyéb fontos alkoholok Metanol (metil-alkohol, CH 3–OH) VESZÉLYES MÉREG!!! • Fizikai és kémiai tulajdonságai nagyon hasonlóak az etanoléhoz!!! • Kitűnő oldószer, fontos vegyipari alapanyag és alternatív hajtóanyag. • Előállítása: szintézisgázból történik. kat. CO + 2 H 2 CH 3 OH Egyéb fontos alkoholok Glikol (etán-1, 2 -diol, HO–CH 2–OH) MÉRGEZŐ! színtelen, sűrűn folyó, édes ízű folyadék Felhasználása: • PET palack gyártás egyik alapanyaga • fagyálló folyadékok alkotója Egyéb fontos alkoholok Glicerin (propán-1, 2, 3 -triol) • színtelen, sűrűn folyó, • édes ízű, nem mérgező folyadék CH 2–OH • a növényi olajok és állati zsírok egyik alkotórésze • bőrápoló krémek fontos komponense • fagyálló folyadékok alkotója A fenolok fogalma Az olyan hidroxivegyületeket, amelyekben a hidroxilcsoport aromás gyűrű szénatomjához kapcsolódik fenoloknak nevezzük.