Első férjével, Blaha János cseh származású karmesterrel 16 évesen házasodott össze 1866 februárjában Szabadkán. Tőle kapta zenei képzését. A korrepetitor szép és tehetséges tanítványa kedvéért még magyarul is megtanult. A színésznő 41 évesen, tüdőbajban meghalt férje nevét – bár még két házasságot kötött – élete végéig viselte. Második férje Soldos Sándor, Heves megyei földbirtokos volt, akivel 1875. szeptember 20-án kelt egybe. Harmadik házasságát báró Splényi Ödön rendőrtanácsossal kötötte, 1881. február 27-én. Első férje halála után került Budapestre, a Nemzeti Színházhoz, ahol népszínműben, operettben és operában egyforma sikerrel szerepelt. Az 1875-ben megnyílt pesti Népszínház tagjaként 1883-ban elsöprő sikerrel vendégszerepelt a bécsi Theater an der Wienben, 1884 és 1885 között pedig Feleky Miklós társulatához csatlakozva a Várszínházban játszott, majd újra visszatért a Népszínházhoz. Ahogy a naplójából kiderül, budapesti látogatásakor még a walesi herceg sem mulasztotta el megnézni őt a Népszínházban egy "piros csizmás" szerepében.
2021. szeptember 8. 14:58 MTI 171 éve, 1850. szeptember 8-án született Blaha Lujza színésznő, a magyar színjátszás nagy alakja. Teltkarcsú termete, bájos arca, gyönyörű énekhangja, hol érzelmes, hol dévajkodó kedvessége valósággal predesztinálta a népszínmű-szerepekre. A műfaj az ő stílusához igazodva őrizte meg romantikus, stilizált és irreális jellegét. Legnagyobb sikereit A falu rosszá ban, A sárga csikó ban, A piros bugyelláris ban aratta, s olyan dalokat vitt diadalra, mint a Cserebogár, sárga cserebogár, a Mi mozog a zöld leveles bokorban. Reindl Ludovika néven született 1850. szeptember 8-án Rimaszombatban (ma Rimavská Sobota, Szlovákia). Apja, egy huszártisztből lett vándorszínész 1856-ban a színpadon halt meg, szintén színésznő anyja ezután egy díszletfestőhöz ment feleségül. A gyermek – akit mindenki Lujzinak hívott – hétévesen még nem járt iskolába, de apróbb szerepekben már színpadra lépett Várai Lujza, majd gyámapja után Kölesi Lujza néven. A vándortársulattal, amely saját gyermekének tekintette, és Cukorbabaként becézte, megfordult Győrött, Sopronban, Székesfehérvárott, Pozsonyban, Szabadkán, Besztercebányán és Vácott.
Blaha Lujza Rimaszombatban, 1850. szeptember 8-án látta meg a napvilágot, Reindl Ludovika néven. Édesanyja, Ponti Lujza primadonna és édesapja, Reindl Sándor is vándorszínész volt. Édesapja halála után az édesanyja újra férjhez ment. 1857-ben kötött házasságot Kölesi Antal díszletfestővel. Így történt, hogy a művésznőt néhol Kölesi Lujza néven, nevelőapja vezetéknevén említik. Kölesi Lujza néven először gyerekszerepeket játszott Győrött, majd Budára és Szabadkára szerződött. 1866-ban feleségül vette Blaha János karmester, aki sokat foglalkozott neje zenei képzésével. Férje 1871-es halála után, Blaha Lujza, még kétszer kötött házasságot. Először egy földbirtokossal kötötte össze az életét, majd válásuk után Splényi Ödön báróhoz ment feleségül. 1872-ben a Nemzeti Színházhoz került, 1875-től megszűnéséig pedig a Népszínházban játszott, de 1901-ben a Nemzeti örökös tagja lett. A Népszínház neki köszönheti, hogy méltó vetélytársa lett a Pesti Városi Német Színháznak. Játékstílusa tökéletesen alkalmas volt a magyar népszínművek előadásához.
Olyan sok mindent adott nekünk, hogy valahogy nem is tudom, és nem is akarom felfogni a halálát. Borítókép: Hűvösvölgyi Ildikó színművésznő a Madách Színházban 2015. március 19-én Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
létszám: 12 fő Regisztráció Linkek:
A legkedveltebbek a 18. században, a barokk és a rokokó korában voltak. Fából, pergamenből, bőrből vagy papírból készültek, és gyakran neves festők képei díszítették őket. A felfedezések korától kezdve az igazán előkelő hölgyek egzotikus madártollból készült legyezővel jelentek meg a fontos társadalmi eseményeken. Különösen a strucctollból készültek váltak népszerűvé; ezeket később, a szecesszió korában is szívesen készítették és használták, mivel a tollak mozgása kitűnően illett a szecesszió hajladozó, lágy esésű vonalvezetéséhez. A 19. századtól aztán megkezdődött a legyezők tömeggyártása, és már minden bálozó hölgy megengedhette magának, szélesebb körű elterjedésével pedig az üzenetküldés, a kokettálás eszközévé vált. Új szerepe annyira elterjedt, hogy oktatókönyvek is megjelentek a "legyezőnyelvről". Sőt: a tánciskolák a legyezőnyelv oktatását is a programjuk részévé tették. A legyező a tömeggyártás eredményeként olcsóbb, könnyebben elérhető lett, és elsősorban ajándéktárggyá vált.
dvzlm az oldalamon! Dr. Nagy Lenke vagyok, üzemorvos, belgyógyász, mentálhigiénés szakember. 1998-ban belgyógyászatból, 2001-ben üzemorvostanból szakvizsgáztam. Szakvizsgáim mellé 2008-ban másoddiplomát szereztem: elvégeztem a Semmelweis Orvostudományi Egyetem mentálhigiénés tanszakát. 2009-ben a Magyar Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesület tanfolyamát végeztem el. Azóta magánszemélyeknek és csoportoknak is tartok tréningeket, melyen a relaxáció (autogén tréning) alapjait oktatom. 2005 óta foglalkozom dohányzás leszoktatással. Az eredmények jók. Leszokni – bátran mondhatom – könny!! Az absztinenciát hosszú távon fenntartani valamivel nehezebb, de nem lehetetlen! Fleg segítséggel! 2010-ben tanácsadó voltam egy országos méret leszoktató programban. Dr. Tankó Lenke orvosi laboratóriumi diagnosztikai és klinikai genetikai szakorvos - Istenhegyi Géndiagnosztika. Mint mentálhigiénés szakember (lelki egészségvéd) megpróbálom támogatni úgynevezett segít beszélgetéssel azokat, akiknek lelki problémája van. A segít beszélgetések jól ötvözhetk relaxáció oktatással. Mindez igény szerint kiegészülhet foglalkozásegészségügyi és általános belgyógyászati szolgáltatással (vizsgálat, receptírás, tanácsadás).
A végső tesztelések, ellenőrzések évekig eltarthatnak. De addig nem várhatunk tétlenül? Gondoljunk arra: benne vagyunk a tudomány folyamában, mi magunk is tehetünk az emberiség jövőjéért, részesei lehetünk e globális probléma mielőbbi felszámolásának. A korábbi generációk is meghozták egykor a bátor döntést (l. fekete himlő, keleti marhavész) hogy mi, az utókor védettek lehessünk. Most rajtunk a sor, ez a ma élők küldetése. A védőoltással kapcsolatban a haszon és a kockázat elvét szemünk előtt kell tartani. Jó hír, hogy elérhető már az oltás és ingyenes lesz. A felelős döntés mindenkinek sajátja. Dr nagy lenke. Hogy a kormány mennyi idő alatt tud ennyi oltást beszerezni, az kérdés. De álljunk rá készen! Ne rajtunk múljon, regisztráljunk! Reménykedjünk, hogy előbb leszünk védettek, mint ahogy lecsap a vírus. Mint említettem, bennem is felvetődtek kételyek, mégis hiszek a tudományban, az eddig rendelkezésre álló tapasztalatokban, a kutatókban; bízom a védőoltásban, annak megvédő képességben és az összefogás erejében.
Kiemelések részben tőlem, részben Dr. Nagy Lenkétől – a szerk.