Ahhoz, hogy az alábbiakban tárgyalt eljárások részleteit megérthessük, először tekintsük át az emberi szem főbb jellemzőit, természetesen elsősorban fizikai szempontok szerint. A látószerv három fő része: 1. a szemgolyó, 2. a szemideg és az agyi kapcsolatok és 3. a járulékos szervek, melyek közé tartoznak a szemmozgató apparátus elemei (külső szemizmok), a védőszervek (szemhéjak, kötőhártya) és a könnyszervek (könnymirigy, könnypontok, könnycsövecskék, könnytömlő, könnylevezető csatorna). A továbbiakban csupán a szemgolyó anatómiáját részletezzük kissé, hiszen az optikai folyamatokban közvetlenül csak a szemgolyó vesz részt. A szemgolyó a szemgödörben elhelyezkedő közel gömb alakú test. Külső szaggitális átmérője átlagosan 24, 2 mm. Fala három rétegből áll: 1. külső réteg (hátulsó, nagyobb részét az ínhártya, elülső, kisebb részét a szaruhártya alkotja), 2. középső réteg (érhártya, sugártest, szivárványhártya) és a 3. belső réteg (ideghártya (retina)). A szivárványhártyán levő rést pupillának nevezzük.
A receptorsejtek még a retinában szinapszist alkotnak más idegsejtekkel, így az ingerület további neuronok axonján át távozik a szemből. Ezek az idegrostkötegek alkotják a látóideget, a II. agyideget. A látóideg szemgolyóból való kilépési helyén, a vakfoltban, nincsenek receptorsejtek. A látóidegek rostjai a talamuszban más idegsejteknek adják tovább az ingerületet. Ezek axonjai a látópályában haladnak a nagyagy nyakszirti lebenyébe, amelynek kérgében keletkezik a látásérzet. A szem segédberendezései a könnymirigyek és a szemhéjak. A folyamatosan termelődő könny nedvesen tartja a szemgolyó felületét, megakadályozza kiszáradását, ezáltal biztosítja az optikai sajátságok, a törőképesség fenntartását. A könny elpusztítja az ide kerülő baktériumokat is. A könnyet a szemhéjak terítik szét a szaruhártya és az ínhártya felszínén. Reader Interactions
A szem nedvessége miatt egyszerre több helyen is megjelenhet csúcsfény. Minél több és erősebb fény éri a szemet, a pupilla annál kisebb lesz, és minél kevesebb/kisebb fény éri, annál nagyobb. Ezért olyan képeknél, ahol a pupilla kitágult, nem érdemes sok és nagyfelületű csúcsfényt használni mert zavaró lehet a végeredménykor. Egy nagyon egyszerű, de annál látványosabb szem színezési technikát hoztam ma nektek. A következőkben egy zöldesbarna árnyalatú szemet fogunk színezni. Kövesd a lépéseket: (A szem megrajzolásával, illetve a szempilla rajzolásának részleteivel külön most nem foglalkozunk, ha azok megrajzolásának technikáját szeretnéd elsajátítani, ajánlom számodra Ági " Így rajzold meg a tökéletesen élethű szemet " című cikkét) Használt eszközök: Faber-Castell Polychromos színesceruza, Derwent elektromos hegyező Válasszuk ki az írisz színezéséhez használni kívánt színeket. Segédletként használhatsz hozzá egy szemről készült jóminőségű fotót is (2MP-4MP). Győződj meg róla, hogy a kiválasztott színeid megfelelnek a referenciaképed színárnyalatainak.
A közös könnyvezeték alsó harmadában található egy billentyű, amely a könnyjárat szelepszerű működését segíti elő. A kisbabák egy részénél ez a billentyű nem nyílik meg a születés után közvetlenül, akár hónapokba is beletelhet, mire a baba ebben a tekintetben is "megérik". A lezárt billentyű felett pang a könny, befertőződhet, és a szülők azt veszik észre, a gyermek szeme csipás, váladékos, a legnagyobb jókedv ellenére is mindig könnyes. Ha az említett billentyű az első 2-3 hónap folyamán nem nyílik meg magától, a gyermekszemész a könnycsatorna átfecskendezésével, tiszta folyadékkal történő átmosásával segíthet a problémán. A szaruhártya A szaruhártyát az ínhártya óraüvegszerűen fogadja be. Görbülete a körülötte lévő ínhártyánál kisebb, annál kissé domborúbb. Ezt jól láthatjuk, ha társunkat megkérjük, fordítsa oldalra a fejét, és így nézünk keresztül a szaruhártya csillogóan tiszta félgömbjén. A szövet azért olyan tökéletesen átlátszó, mert a benne futó kötőszöveti rostok szigorú szabályos rendben helyezkednek el benne.
Ennek az állapotnak a valószínűsége igen kicsi, hiszen a készülék nem működik, így a felhasználó elkezdi a hibát kerestetni. De nem nulla a valószínűsége. Hogy egy például kötés nélküli 8 m-es, gyár új, egyszer szakszerűen a helyére rakott, csavarok meghúzva, stb vezetékdarab folytonossága mitől szűnne meg, az is érdekes kérdés. Ez a része OK! Köszönöm a válaszokat, de lenne még valami amit szeretnék megérteni. Ha a PEN-ről leágaztatott nulla vezető üzemi vezető mert ügye az, mert ezen keresztül záródik az áramkör, akkor a PEN vezető is üzemi vezetőnek nevezhető. De ha a PEN vezetőn a PE és az N vezetőket értjük akkor a PE vezetőn (mivel kontaktban vannak a szétválasztásnál) is mindig folyik áram? (Tudom, hogy elméletileg csak zárlat, vagy hiba esetén) Hát, az nem. PEN szétválasztása. Aktív rész Minden olyan vezető vagy vezetőképes rész, amelyet arra szántak, hogy rendeltetésszerű üzemben feszültség alatt álljon. A nullavezető e fogalom alá tartozik, a PEN-vezető azonban – egyezményesen – nem. Ez ugyan régebbi meghatározás, a lényeg ma is ez.
Műszaki meghibásodás nélkül is folyhat áram a PE vezetőn. Mivel ha megfogunk egy fűtéscsövet vagy bármely fémtárgyat, mely rá van kötve a PE vezetékre vagy az EPH-ra, akkor a nullán folyó áram nagyon pici hányada, akár rajtunk és a talajon keresztül is folyhat. Naplózva.., hogy mi milyen fogalom alá tartozik nem tudom, hogy milyen mértékben befolyásolja az elméletet... Na, ennél álljunk meg. Te kezdted. Pen vezeto szetvalasztasa foeldeles. Itt:.. a PEN-ről leágaztatott nulla vezető üzemi vezető mert ügye az, mert ezen keresztül záródik az áramkör, akkor a PEN vezető is üzemi vezetőnek nevezhető... Ezt pontosítottam, mire hirtelen baj lett, hogy pontosítottam. Ok, köszönöm a válaszokat, így már tisztábban látom a kérdést Sziasztok! Teljesen új tag vagyok itt s a következő problémámra szeretnék tőletek segítséget kérni. Egyik ismerősöm szeretné, a most vásárolt, 60'-as években épült lakásában a kábelezést kicserélni. Alumínium MM típusú vezetékek vannak, több helyen málló szigetelőszalag kötésekkel és megégett kötődobozokkal... Gyengeáramú villamos végzettségem van ( bár most nem abban dolgozom) azaz nem áll tőlem távol az amperszag, s az alapvető ( általam annak tartott) épületvillamossági kötéseket ismerem.
Igen, 4 eres a betáp. Z/S, Fekete, barna, szürke. Lehet szétválasztani több helyen is, de a 4 eres betápláló kábel indul végén a z/s az szétválasztatlan részről kell hogy induljon. A képen lévő szekrényben is lehet szétválasztani. Célszerű lenne a két fő sorkapocs közé betenni egy hidat, vagy kicserélni olyanra amiben van lehetőség 4 vezeték egymástól függetlenül való bekötésére, fölül egyik az érkező PEN, másik a földelő vezető a szondához, alul egyik a nulla vezető a nulla sínhez a másik a védővezető a PE sínhez (ez lenne a szétválasztási pont). A PE és N sínek közül mind a 2 helyről ki venni az összekötést. A 2 N siet egymásról kötném le, vagy tennék dupla 10- es érvéget nekik, PE sínnél szintén. Gondolom lenne egy fő Fi relé a fő kapcsoló után, ami az összes a szekrényben lévő áramkört figyelné. A nullát persze ezen át vinni. Naplózva