1992-ben a környezetgazdálkodási agrármérnök szak elindításával egy új fejezet kezdődött a főiskola életében, melyet ezen új szak létszámának és ezzel együtt a hallgatói összlétszám emelkedése fényjelez. 2000-től felsőoktatás országos hálózatának átszervezése következtében az intézményünk az újonnan megalakuló Tessedik Sámuel Főiskola Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Főiskolai Karaként működött. A bolognai folyamat részeként (egy átmeneti év után) 2006-ban a Kar teljesen áttért az új típusú képzésre, így alapképzésben csak BSc szakokat indít. A 2009. év újabb változást hozott a Főiskola és a Kar életében. MATE Neptun kezdőoldal. 2009. január elsejével a Tessedik Sámuel Főiskola a gödöllői székhelyű Szent István Egyetem szervezetébe olvadt, intézményünk az Egyetem Víz- és Környezetgazdálkodási Karaként működött tovább. Az integrációval bővültek a Kar tudományos és kutatási együttműködései, továbbá megnyíltak a mesterképzési szakok, valamint új alapképzési szakok. 2011 októberétől, egy újabb integrációt követően a Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar Tessedik Campusaként működünk tovább és ápoljuk az immár 270 éves szarvasi agrárképzés hagyományait.
Szarvason Tessedik Sámuel – elsőként Európában – 1780-ban kezdte meg a fiatalok középfokú gyakorlati gazdasági képzését az általa alapított Gyakorlati Gazdasági Szorgalmatossági Iskolában, mely 1806-ig állt fenn. Hosszabb szünet után a "tessediki örökséget" felvállalva 1927-ben indult újra Szarvason a mezőgazdasági szakemberképzés, mely azóta különböző formában és szinten megszakítás nélkül folyik. Tájépítészeti és Településtervezési Kar. Az iskola történetének fontosabb állomásai (a főiskolai képzés megindulása előtt): Középfokú Gazdasági Tanintézet (1927-1944) Mezőgazdasági Középiskola és technikusképzés (1945-1965) Felsőfokú Mezőgazdasági technikus képzés (1960-1970) A Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum megszüntetésével 1970-ben létrehozták a Debreceni Agrártudományi Egyetem Szarvasi Mezőgazdasági Főiskolai Karát. Az új karon növénytermesztési és öntözéses-meliorációs üzemmérnök képzés indult meg. A nappali tagozatos alapképzés mellett, kiegészítő (posztgraduális) képzés is folyt. A hallgatói létszám egészen az 1990-es évek elejéig viszonylagos állandóságot mutatott.
Mi, a Kerítésrendszerek Kft. csapata, büszkék vagyunk a termékeink minőségére és sokszínűségére. Az általunk forgalmazott előregyártott lábazati betonelem univerzális tartó eszköz, ami illeszkedik a piacon kapható kerítés modellek többségéhez. Ennek a lehetőségnek az alkalmazásával elkerülhető az időigényes zsalu építés és a betonöntés. A kerítés felszerelése a talajba állított oszlopok betonba öntésére korlátozódik, amelyek között a kész lábazati betonelemek találhatóak. Az esztétika, az alapozás minősége és az egyszerű telepítés figyelembevétele nélkül is megállapítható, hogy a készen megvásárolható alapok költsége jóval alacsonyabb, mint a zsaluzás révén kapott fundamentumé. Zsaluzás helyett lábazati betonelemek - Szép Ginevra. De még nem beszéltünk a zsaluzással kapcsolatos egyéb közvetett kellemetlenségekről. A kerítés megbízhatósága érdekében, az oszlopok közötti távolság előregyártott lábazati betonelemekkel van összekötve. A fa vagy fém szakaszok könnyen és egyszerűen felszerelhetőek a speciális tartókra. A kerítések megvásárlásával széppé és vonzóvá teheti az udvart.
2016. május 21., szombat Kerítés Zsaluzás Eljött a nagy nap! 6 hónap papírmunka után végre elindulhatott az első érdemi munka! Az előző héten kiásott árokba beépítettük az új kerítésalap zsaluzását. Ez úton is köszönöm apámnak a rengeteg segítséget! Úgy gondolom profi munkát végeztünk:) a képeken 90%-os készülztség látható. Alap a kerítéshez - hogyan lehet helyesen elkészíteni? Gyakorlati tippek. Íme! Bejegyezte: Unknown dátum: 5:11:00 Nincsenek megjegyzések: Megjegyzés küldése
Ennek köszönhetően a munka hatékonyabban fog működni, és az ehhez kapcsolódó költségek összehasonlíthatatlanul alacsonyabbak lesznek. A kerítés felszerelését a terület gondos elrendezésével és szintezésével kezdjük. Ezután horgászzsinórral vagy kötéllel jelöljük meg a kerítés vonalát, és megtervezzük az egyes oszlopok távolságát. A legjobb 2-3 m-enként elhelyezni őket. Az oszlopok furatait kézi fúróval fúrják, vagy ásóval és lapáttal manuálisan ásnak. Az ajánlott furatátmérő kb. 30 cm, az alapmélység pedig kb. 50-70 cm. A kerítés építését sarok- és kezdőoszlopok telepítésével kezdjük. Előkészítünk egy betonkeveréket és ráöntjük a kiválasztott lyukra. Ezután helyezzen egy oszlopot a lyukba, stabilizálja - pl. Fa tartókkal - és óvatosan egyengesse meg. Betehetjük az oszlopot is a lyukba, letörhetjük törmelékkel (ennek köszönhetően stabil marad), majd betont öntünk. A tartó- és sarokoszlopokhoz további támasztékokat kell használni. 45 fokos szögben rögzítjük őket, hogy elérjék az oszlop 2/3-át.