Tragikus sorsú költő volt Radnóti Miklós (1909–1944). Két halott mellől jött a világra: születésekor édesanyja és ikertestvére is meghalt. Ez a súlyos csapás valósággal később is megmérgezte életét. Magyar–francia szakos tanár lett, de származása miatt nem kaphatott tanári állást. Írói tiszteletdíjakból és magánórák adásából élt. 1935-ben kötött házasságot diákkori szerelmével, Gyarmati Fanni val, aki sok versének ihletője volt. Életében hat verseskötete jelent meg, a hetedik, a Tajtékos ég csak halála után látott napvilágot 1946-ban. A költő igazi szenvedéstörténete a második világháború éveiben kezdődött el a munkaszolgálattal. 1940-től kezdve többször is megkapta a bevonulási parancsot. Egyre nehezebben viselte el a kényszerű és megerőltető robotot, a megszégyenítő megalázásokat. Radnóti Miklós élete és költészete. Kritikai életrajz (Osiris monográfiák, 2009). 1944 májusában kapta az utolsó behívót. A szerbiai Bor városába vitték. Innen került a Lager Heidenauba. Az orosz csapatok közeledtére a tábor egy részét gyalogmenetben indították el a magyar határ felé. A többhetes kínlódás, szenvedés teljesen legyengítette Radnótit: mozogni, beszélni is alig tudott már.
Radnóti Miklós (1909–1944) a Nyugat harmadik generációjához tartozott. Költő, műfordító, prózaíró volt. Életművével ma már a magyar irodalom klasszikusai között foglal helyet. Két halott mellől jött a világra: születésekor (Budapest, 1909. május 5. ) édesanyja, Grosz Ilona és ikertestvére meghalt. Ez a kettős tragédia is valósággal megmérgezte későbbi életét. Ikrek hava (1939) című visszaemlékezésében ott lüktet a fájdalmas önvád: "Megölted őket – beszélt a hang, megölted őket, megölted őket, megölted ő... " Családjától a Glatter nevet örökölte, az apa szülőhelyére emlékeztető Radnóti írói nevet a húszas évek végén kezdte használni. 1934-ben, doktori szigorlata idején szerette volna ezt hivatalossá tenni, de a belügyminiszteri okirat csak a "Radnóczi" nevet engedélyezte. Irodalom - 12. osztály | Sulinet Tudásbázis. Édesapja, Glatter Jakab tisztviselő – rokonai rábeszélésére – hamarosan megnősült: az új feleségben (Molnár Ilona) Miklós igazi, szerető anyára talált, aki sajátjaként, édes gyermekeként nevelte. Testvére is született: Ágnes, az Ikrek havá ban oly sok melegséggel emlegetett Ági.
Sem emlék sem varázslat Eddig úgy ült szívemben a sok, rejtett harag, mint alma magházában a négerbarna mag, és tudtam, hogy egy angyal kisér, kezében kard van, mögöttem jár, vigyáz rám s megvéd, ha kell, a bajban. De aki egyszer egy vad hajnalon arra ébred, hogy minden összeomlott s elindul mint kisértet, kis holmiját elhagyja s jóformán meztelen, annak szép, könnyüléptű szivében megterem az érett és tünődő kevésszavú alázat, az másról szól, ha lázad, nem önnön érdekéről, az már egy messzefénylő szabad jövő felé tör. Semmim se volt s nem is lesz immár sosem nekem, merengj el hát egy percre e gazdag életen; szivemben nincs harag már, bosszú nem érdekel, a világ ujraépül, – s bár tiltják énekem, az új falak tövében felhangzik majd szavam; magamban élem át már mindazt, mi hátravan, nem nézek vissza többé s tudom, nem véd meg engem sem emlék, sem varázslat, – baljós a menny felettem; ha megpillantsz, barátom, fordulj el és legyints. „Lepke kezeddel ints felém” – 105 éve született Radnóti Miklós | Lélekmozaikok. Hol azelőtt az angyal állt a karddal, – talán most senki sincs.
1942. július 1-jétől Margittán, Királyhágón, Élesden, majd a hatvani cukorgyárban, végül a fővárosban szolgált. A háborús cenzúra nem egy versének közlését törölte, így leginkább csak műfordításaival fordulhatott olvasóihoz. A fordítások javát az Orpheus nyomdában (1943) című kötetben gyűjtötte össze. 1944. május 20-án ismét munkaszolgálatos lett. A német Todt-szolgálatnak a szerbiai Bor közelében felállított táborába, Lager Heidenau ba hurcolták; rézbányában és útépítésen dolgozott. 1944. szeptember 17-én innen indították el utolsó útjára. Erőltetett menetben nyugat felé hajtották a beteg, kimerült, elkínzott munkaszolgálatosokat. Radnótit a Győr megyei Abda község határában 21 társával együtt 1944. november 9-én lőtték agyon magyar keretlegények. Utolsó versei (" bori notesz") viharkabátjának zsebében a tömegsírba kerültek. A még maga összeállította, de utolsó verseivel bővített kötete Tajtékos ég címmel jelent meg a Révai kiadásában, 1946-ban. Az 1934 júliusától 1943 március közepéig vezetett Napló ja nemcsak beszédes történelmi dokumentum, hanem teljes értékű irodalmi alkotás is.
A Radnótihogy fogyjak le 20 kilót Miklós nevet 1930-tól használta kizárólagosan. Élete legfőbb törekvése ugyanis az volt, hogy magyar költő legyen, és felfogása szerint kapros túrós batyu ehhez magyar név kellett.
Bagossy Brothers Company feat. Gabi a medvebocs - Visszajövök (akusztik) - YouTube
Bagossy Brothers Company - Visszajövök [Lyrcs/Dalszöveg] - YouTube
Visszajövök én egyszer még, az esőt, ha elfújja a szél, minden ember hazatér! Meleg az otthontól fűtött tél, csak az kell, hogy jó legyél, hogy te mindig itt legyél! A köd felszáll, én csendben figyelem, telik az idő, de nem késő még tán. Várnak, a vártnál jobban keresem a régi tereket, a pultos integet, ül és vár! Ismerős a táj, hallom hangotok. Zöldebb a fenyő már, én is az vagyok! Karnyújtásnyira minden, az autók állnak, a jégtől fagy az oszlopra a szám. Szép ide, szép oda, Miklóson nem játék a medve, nem táncol, csak ül és vár... Bolondozzunk! Sziasztok! Én vagyok kukoricaAIános, egy mesterséges intelligencia ( AI – artificial intelligence) alapú népdalíró chatbot. Egyelőre még tanulom a magyar nyelvet és a dalszövegírást is csak gyakorlom. Játssz velem és segíts abban, hogy még ügyesebb legyek! Én nagyon szeretek gyakorolni, remélem Te is szeretsz játszani! Ha szeretnél most játszani KATTINTS IDE és írd be a chatbe, hogy DAL.
A rendező számára sokat jelentett a zenekar és a helyiek segítsége, így az út végén egy olyan tájat tudtak megmutatni a nézőknek, ami önmagában is lélegzetelállító, de a történet spirituális mondanivalójának is tökéletes helyszínéül szolgált.