A meteoritok vizsgálata során, amelyek nagy részét vas, nikkel és kobalt alkotja, jelenleg úgy tartják, hogy a földmag elsősorban vasból és nikkelből épül fel. Konkrét bizonyítékok azonban nem léteznek. Összességében elmondható, hogy a földmag fémes, jól vezető anyagokból áll, melyek a maghéjban folyékony, a belső magban szilárd halmazállapotban vannak és extrém nyomás alatt állnak. Feltehetően a külső mag áramlásai és a Coriolis-erő hozza létre a Föld mágneses terét a dinamó -elméletnek megfelelően, mely kimondja, ha vezetőt forgatunk mágneses térben, úgy elektromos áram indukálódik, minek következtében a mágneses tér folyamatosan regenerálódik. Alternatív elméletek [ szerkesztés] 1939 előtt általában úgy tartották, hogy a 2900 km mélységben észlelhető Gutenberg-Wiechert-felület mind kémiai, mind pedig fizikai anyagváltozást jelez a szilárd állapotú köpeny és a folyékony vasmag között. Ezt (a vasmag modellt) a fent említett meteorit-összetételen kívül az is alátámasztotta, hogy a Föld átlagos sűrűsége (kb 5, 5 g/cm³) csak nagy (9, 6 körüli) magsűrűség mellett adódhat ki a kéreg ismert kőzeteinek átlagos 2, 6-3, 0 g/cm³ sűrűsége mellett.
Föld belső felépítése Válaszolj a következő villámkérdésekre: Kinek a nevéhez fűződik a kontinensvándorlás elmélete? Milyen bizonyítékok vannak a Föld belső felépítéséről? Milyen eredményt hoztak az óceánfenéki vizsgálatok? Honnan származik a Föld belső hője? Hogyan változik a mélység növekedsével a hőmérséklet? Kőzetlemezek mozgásai Kőzetlemezmozgások következményei: hegységképződés Kőzetlemezmozgások következményei: vulkanizmus Nem árt ha átnézed a vulkán részeit a TK-ban is! Kahoot Kőzetképződés További gyakorló feladatok További gyakorló feladatok! Köszönjük Havassy András! :) LINK KAHOOT
A Föld öves felépítése A földmag a Föld belső szerkezetének legbelső burka, melyet a 2900 km mélyen található Gutenberg-Wiechert-felület választ el a felette levő földköpenytől. Ezen a felületen a földrengéshullámok sebessége ugrásszerűen lecsökken. A földmagon belül egy további felület mutatható ki kb. 5000 km mélységben, amely elválasztja a belső magot a külső magtól (vagy maghéj). Ennek neve Lehmann-felület. A földrengéshullámok vizsgálata során megállapították, hogy a külső mag folyékony, míg a belső mag szilárd halmazállapotú. A mag sűrűsége 10 g/cm³-nél nagyobb és a Föld középpontja felé növekszik, ahol valószínűleg eléri a 14 g/cm³ értéket. Erre a Föld átlagos sűrűségéből (5, 5 g/cm³) és a felszínen ismert kőzetek átlagos sűrűségéből (2, 6-3, 0 g/cm³) következtetnek. Mivel a Föld felszíni körülményei között csak néhány fémnél észlelhető hasonló sűrűségérték ( ozmium és irídium 23 g/cm³, platina 21, 5 g/cm³, arany 19 g/cm³, higany 13, 5 g/cm³ stb. ) feltételezték, hogy a mag vegyi összetétele ezen elemekből állna (Goldsmidt elmélet).
A kls magot folyadkszernek kell felttelezni, ugyanis benne a transzverzlis hullm nem terjed, msrszt benne a longitudinlis hullmok sebessg cskkense is megfigyelhet. A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez A(z) "A Föld belső szerkezete" kategóriába tartozó lapok A következő 11 lap található a kategóriában, összesen 11 lapból. A Asztenoszféra B Belső mag F Felszín alatti monitoring rendszer üzemeltetése Földkéreg Földköpeny Földmag G Geotermika Geotermikus gradiens K Külső mag L Litoszféra M Mezoszféra (geológia) A lap eredeti címe: " ria:A_Föld_belső_szerkezete&oldid=15241998 " Kategória: Geológia Föld A köpeny A kéreg alatt helyezkedik el a sűrű köpeny, amely 2890 km mélységig, a magig tart. Sűrű, szilikátos kőzetekből épül fel. A P és S hullámok egyaránt keresztülhaladnak a köpenyen, ami azt bizonyítja, hogy a köpeny szilárd halmazállapotú. Mindazonáltal számos bizonyítékot találunk arra, hogy a köpeny igen hosszú geológiai időskálán folyadékként viselkedik, anyaga lassan áramlik hatalmas konvekciós cellákban.
Az eltérő határon a lemezek elmozdulnak egymástól. Új kéreg alakul ki, amikor a forró magma felmegy és felnyúlik a köpenyből a lemezek közötti térben. Erre példa a Közép-atlanti hegygerinc. Az Atlanti-óceán szélessége évente 2, 5 cm-rel növekszik az új litoszféra kialakulásának köszönhetően. Az átalakulás határán a lemezek elhaladnak egymás mellett. Az észak-amerikai lemez és a Csendes-óceán közötti határ egy példa erre a kölcsönhatásra.
Rácsra téve hagyjuk kihűlni.
Vegyük le a tűzről, adjuk hozzá a mazsolát, és jól keverjük össze. Hagyjuk hűlni. A tésztát osszuk fel 3/4 és 1/4 arányban. A negyede rejti a tölteléket, a nagyobb pedig az amit majd rászövünk. A kisebbik tésztát enyhén lisztezett deszkán nyújtsuk ki téglalap alakúra, tegyük a közepére a tölteléket (a töltelék ne legyen forró! ), és formázzuk hengerré. Az illesztés kerüljün alulra. A nagyobbik tésztát nyújtsuk ki 3-4 mm vasatagságú ovális formára. Tegyük zsírpapírral bélelt tepsire. Tegyük a töltelékes hengert a közepére. Az alsó lapot vágjuk fel kb. 8mm széles csíkokra, 45°-os szögben. A tövénél oldalt a képen látható módon vágjuk ki a felesleges részt, hogy csak 1-1 zárófül maradjon a végeken. Almás kalács reception. Először ezt hajtsuk fel rá. A csíkokat szorosan szőjük össze. Kenjük meg a tetejét a tejjel elkevert tojássárgájával. Hagyjuk állni 20 percig. Süssük előmelegített 190 °C hőmérsékletű sütőben 30 -35 percig. Trükkök, tippek, praktikák: Tölteléket lehet variálni bármivel Kinek a kedvence ez a recept?