137. 283 bejegyzés | legalább három betű kell a kereséshez | írd be a keresendő kifejezést Keresés: nemet varos ‹‹ Vissza 41 találat [ 1 | 2 | 3] BRÉMA Elfogadás állapota: Beküldte: bjanos1986 › ÉSZAK-NÉMETORSZÁGI VÁROS Hameln Beküldte: Physalis › Német város Hansa Beküldte: zotyko › német kereskedő- és kikötővárosok szövetsége Lipcse Beküldte: Nóri › német város Német város Beküldte: agica5 › Jena Beküldte: Andy › Passau Beküldte: Helen › Essen Beküldte: moncsy0307 › Halle › Kiel › Lipcse › Lindau › Hagen › Hannover német város Beküldte: szisza › Aalen › Kehl Copyright © Rejtvé, 2008 - 2021. | Impresszum | ÁSZF
000 lakos előszöri elérése óta többször volt időszakosan a határérték alatt. 2 Duisburg hivatalos elnevezése 1929. augusztus 1-je és 1935. március 31-e között Duisburg-Hamborn volt. 3 Wuppertal 1929. augusztus 1-jén alakult t. k. két nagyváros, Barmen és Elberfeld egyesítéséből. Mindkét város már 1884-ben 100 000 lakost számlált. A város az 1930-as átnevezéséig a Barmen-Elberfeld nevet viselte. 4 Gelsenkirchen hivatalos neve 1928. április 1-je és 1930. május 20-a között Gelsenkirchen-Buer volt. 5 Mönchengladbach 1929. július 30-ig a München-Gladbach, 1929. augusztus 1-je és 1933. Rejtvénylexikon keresés: német város - Segitség rejtvényfejtéshez. július 31-e között (a beolvasztott Rheydt várossal) Gladbach-Rheydt, 1933. augusztus 1-je után (újra Rheydt nélkül) a M. Gladbach nevet viselte (először München Gladbach-ként kellett ejteni, 1950. december 20-a után Mönchen Gladbach-ként), végül 1960. október 11-e óta Mönchengladbach a város hivatalos neve. 6 Chemnitz neve 1953. május 10. és 1990. május 31. között Karl-Marx-Stadt (Karl Marx Város) volt. 7 Krefeld neve 1929. augusztus 1. és 1940. április 24. között Krefeld-Uerdingen a. Rh.
Ez nem a teljes lista. Csak 50 legnagyobb város ábécé sorrendben.
Többek…
A gyulai németek a, Mária Terézia uralkodása idején telepedtek meg Gyulán. Településük, Németgyula csak a második felében egyesült Magyargyulával. Németek és magyarok mindig békében éltek egymással. A gyulai németek a elmagyarosodtak, de sokan még mai is őrzik német származásuk hagyományát, a német nyelvet és kultúrát. A Németváros ma is a város jellegzetes hangulatú része. Németvárosi Óvoda Gyula. A régi Németgyula főterén áll a katolikus templom, a németvárosi Szent József templom. A templomépület mellett, az egykori főtér kiemelkedő látnivalói a polgárházakon ( jellegzetes, nagyméretű, szárazkapus német házak) kívül az egykori Városháza épülete, főhomlokzatán 2 timpanonnal díszítve, a Máriás Schriffert ház, Gyula város egyik legrégibb, legpatinásabb épülete – főhomlokzatán szoborfülkében egy Mária szobor található. A mellette lévő "Nap kocsma" és a legfontosabb, leghíresebb régi épület az Erkel szülőház (1795-ben épült), amely jelenleg emlékmúzeum. Bepillanthatunk a család egykori életébe, megtekinthetjük a mesterhez kötődő relikviákat és a zeneműveket is meghallgathatjuk az ódon falak között.. Itt született Erkel Ferenc a Himnusz zeneköltője és a magyar nemzeti opera megteremtője, városunk és MAGYARORSZÁG egyik legnagyobb fia.
Szeretettel üdvözlünk mindenkit a Németvárosi Óvoda honlapján! Német nemzetiségi óvodánk 1893-ban alakult, Gyulán a város német nemzetiségek által lakott városrészben. Kezdetekben csak németül folyt az óvodai nevelés, később magyar nyelven, majd 1956 – os évtől újra indult a német nemzetiségi nevelés. Eladó házak Németváros (Gyula) - ingatlan.com. 2001-ben megtörtént az óvodánk felújítása, amelynek korszerűsítését igyekszünk folyamatosan pályázatok, támogatások segítségével megvalósítani. A csoportszobák, a mosdók és az öltözők a csoportlétszámnak és a gyermekek szükségleteinek megfelelőek, világosak, új bútorokkal, eszközökkel felszereltek. Az emeleten jól felszerelt tornaszoba biztosítja a megfelelő mozgás lehetőségét a gyermekek számára............. Miért válasszák Óvodánkat? Német nemzetiségi óvodánkban a gyermekek megismerkedhetnek a német nyelvvel, amelynek célja a német nyelv iránti pozitív érzelmi viszony, valamint a kommunikáció örömének kialakítása, melyet játékos módon közvetítünk a gyermekek számára. Személyiségközpontú, egyéniséget tisztelő nevelést alkalmazunk.
Kézikönyvtár Verstár - ötven költő összes verse József Attila VERSEK 1932 HOLT VIDÉK Teljes szövegű keresés Füstöl a víz, lóg a káka kókkadón a pusztaságba. Dunnába bútt fönn a magas. Sűrű csönd ropog a havas mezőben. Kövér homály, zsíros, csendes; lapos lapály, kerek, rendes. Csak egy ladik, mely hallhatón kotyog még a kásás tavon magában. Jeges ágak között zörgő időt vajudik az erdő. Csattogó fagy itt lel mohát s ideköti csontos lovát pihenni. És a szőlő. Közbül szilva. A tőkéken nyirkos szalma. Sorakozó sovány karók, öreg parasztoknak valók járkálni. Tanya, - körülötte körbe fordul e táj. A tél körme oldaláról egy keveset repesztgeti még a meszet; eljátszik. Az ól ajtaja kitárva. Lóg, nyikorog, szél babrálja. Hátha betéved egy malac s kukoricatábla szalad csövestül! Kis szobában kis parasztok. Egy pipázik, de harasztot. Ezeken nem segít ima. Gondolkodva ülnek im a sötétben. Uraságnak fagy a szőlő. Neki durrog az az erdő. Övé a tó s a jég alatt neki bujnak a jó halak iszapba.
József Attila Füstöl a víz, lóg a káka kókkadón a pusztaságba. Dunnába bútt fönn a magas. Sűrű csönd ropog a havas mezőben. Kövér homály, zsíros, csendes; lapos lapály, kerek, rendes. Csak egy ladik, mely hallhatón kotyog még a kásás tavon magában. Jeges ágak között zörgő időt vajudik az erdő. Csattogó fagy itt lel mohát s ideköti csontos lovát pihenni. És a szőlő. Közbül szilva. A tőkéken nyirkos szalma. Sorakozó sovány karók, öreg parasztoknak valók járkálni. Tanya, - körülötte körbe fordul e táj. A tél körme oldaláról egy keveset repesztgeti még a meszet; eljátszik. Az ól ajtaja kitárva. Lóg, nyikorog, szél babrálja. Hátha betéved egy malac s kukoricatábla szalad csövestül! Kis szobában kis parasztok. Egy pipázik, de harasztot. Ezeken nem segít ima. Gondolkodva ülnek im a sötétben. Uraságnak fagy a szőlő. Neki durrog az az erdő. Övé a tó s a jég alatt neki bujnak a jó halak iszapba. 1932. jan. Írd meg a véleményed József Attila HOLT VIDÉK című verséről!
A monda szerint [2] a tatárok Jukry (Wukry) nevű kánjuk idejében Pannónia ellen vonultak és a kán Attilát (tatárul Edelét) bízta meg a fővezérséggel. Miután átkelt a három folyón (Volga, Don, Dnyeper), Pannóniában új birodalmat alapított és régi címerét, a koronás vércsét a három folyóra cserélte. A cseh mondakörben Attila király és Zoárd vezér, mint a cseh kiályok őse szerepel, aki pajzsa három sávját, a három folyó emlékét új hazájában is megtartotta. [3] Az állítólagos Přemyslida eredetű cseh Slavata, Svikov és Černin családok mondája, mely szintén Zoárd vezérig terjed, ugyancsak a három folyóval magyarázza a címer három sávját. Balbín a régi cseh történetíró a mai Csehország megszállását Attilának tulajdonította, melyek emléke megtalálható Oláh Mikósnál és Bonfininél is. A történet szerint ennek emléke Czech-nek, a csehek ősapjának Attiláéhoz hasonló címerpajzsa. Balbín szerint a Slavata és a Přemysl nemzetség címere azonos volt, csésze, három sáv a pajzsban és a sisakon. [4] A Zoárdra való hivatkozás a 15. századra teljesen eltűnt és könyvmondaként élt tovább libocani Hajik krónikája (1514) nyomán, melyhez Balbín adott új tartalmat a hun rokonság részletezésével és genealógiájával, amikor a Czernin nemzetség eredetét a Přemyslidákig, ezeket pedig Zoárd vezérig vitte vissza.
(Ernyei 135. ) Lásd még [ szerkesztés] kettős kereszt, vágott, pólya
Forrása valószínűleg a lengyel Paprocki volt és célja egy mesterséges cseh-hun eredetmonda létrehozása lehetett. Az első lehetőség, hogy ezen mondák a reneszánsz- vagy némileg korábbi korszakbeli (hun-) magyar hagyományok és a sávok folyókkal történő magyarázatának hatására jöttek létre a lengyel és a cseh nemzetségeknek a magyarhoz hasonló sávos címerei esetében. A második lehetőségnél figyelembe kell vennünk azt a körülményt, hogy a nyugat-európai (angol, francia, német stb. ) heraldikai hagyományban Magyarország címerében a vágott mezőt/pajzsot még ma is Magyarország régi címerének nevezik (pl. en: Hungary ancient), a kettős keresztes mezőt/pajzsot pedig Magyarország új címerének hívják (en: Hungary modern). Ez arra a történeti hagyományra mehet vissza, hogy a régi nyugati történetírásban megkülönböztették egymástól a régi (keleti, szkítiai) és az új (pannóniai azaz Kárpát-medencei) Magyarországot. Viterbói Gottfried Világkróniká jában (1185) a De regibus Gothorum című fejezetben egy korábbi forrásra hivatkozva azt írja, hogy " két magyar királyság van: egy régi Meótisz mocsarainak vidékén [az Azovi-tengernél], Ázsia és Európa határán, és egy másik, majdnem új uralma kezdetén, Pannóniában terül el, ezt a Pannóniát némelyek Új-Magyarországak nevezik. "