Brad Pitthez hasonlóan túl laza ahhoz, hogy nekiálljon kampányolni saját Oscarjáért, de az nem derogál neki, hogy állatokkal csevegjen egy családi komédiában, Eddig Muprhy után szabadon. Robert Downey jr. -ra szabályosan ráégett Vasember szerelése; öt éve, a 2014-es A bíró óta nem láttuk más szerepben, és másik ikonikus karaktere, a Sherlock Holmes második felvonása óta is eltelt már nyolc esztendő. Jövő év elején viszont végre új szerepben tűnik fel: ő lesz Dr. Dolittle, az állatok nyélvét értő, az orvos. A sztori szerint Dr. Dolittle, a felesége halála után, hosszú időre elvonul a világ elől, és csak szeretett állataival hajlandó beszélni. Ám amikor a fiatal királyné megbetegszik, felkerekedik, hogy egy misztikus szigeten, szeretett társai segítségével megkeresse a gyógymódot. A filmben feltűnik Antonio Banderas, aki mostanában az Almodóvar-féle Fájdalom és dicsőségért Oscar-jelölésben reménykedik, valamint Michael Sheen és Jim Broadbent. Fájdalom és dicsőség: Banderas talán még soha nem volt ilyen jó Fellini 43 éves volt, mikor kijött a filmtörténelem máig leghíresebb művészi önvallomásával - a cím után szokás nyolc és feledik filmjének is nevezni az opust, bár akárhogy számoljuk, sehogy sem jön ki a matek.
Robert Downey Jr. alig néhány hónapja veszítette el az asszisztensét és egyben egyik legközelebbi barátját, Jimmy Richet, most még nagyobb csapás érte. Meghalt ugyanis az édesapja, Robert Downey Sr. A színész apja, aki rendezőként és színészként tevékenykedett Hollywoodban, a múlt hónapban töltötte be a 85. életévét, és a felesége elmondása szerint álmában hunyt el. Az idősebb Robert Downey halálának hírét a fia az Instagramján jelentette be. "Nyugodj békében Bob D. Sr. 1936-2021…Múlt éjjel apa örökre elaludt békésen, miután évek óta küzdött Parkinson kórral" – írta a sztár. A színész apja több, mint öt éve harcolt a Parkinson kór ellen, azonban annak komplikáció legyőzték őt. Robert Downey Jr. a posztjában nagyon meghatóan emlékezett meg az édesapjáról: "Olyan filmkészítő volt, aki mindig a saját útját járta és végig optimista maradt közben. A nevelőanyám számításai szerint épp 2000 éve éltek boldog házasságban. Rosemary Rogers-Downey, egy szent vagy, gondolunk rád és imádkozunk érted. "
A Bosszúállók: Végjáték sok karakter számára a búcsút jelentette, köztük Vasembertől is búcsúztunk a film végén. Tony Stark feláldozta magát az univerzum sorsáért, amikor a Végtelen Kövekkel véget vetett Thanos őrült hódításának. Sokan könnyeikkel küszködtek a karakter halála után, ám egyesek mégis abban bíznak, hogy Tony Stark előtt van visszaút. Robert Downey Jr. karaktere azért is kap olyan nagy figyelmet, hiszen 2008-ban vele vette kezdetét ez az őrült utazás a Marvel Moziverzumban. Karaktere két önálló folytatást kapott, majd a Bosszúállók -filmek, az Amerika Kapitány: Polgárháború ban és még a Pókember: Hazatérés ben is szerepet kapott. A Marvel oszlopos tagja lett, akárcsak a képregényekben, így érthető Vasember iránt való kereslet. Az már tavaly nyáron kiderült, hogy a What if…? című animációs sorozatban Robert Downey Jr. még feltűnik, igaz Tony Stark ezúttal nem a Vasember lesz. Erről tavaly nyáron Jeff Goldblum elszólta magát, amikor a szinkronfelmondására ment, s összefutott a színésszel.
Véletlen egybeesés mindössze, hogy a valósághoz hasonlóan egy járvány miatt bolydul fel az emberiség élete a szériában, Gusék pedig vakcinák nélkül nagyon rosszul járnak. Azt, hogy miképp találnak mégis derűre a főszereplők, a 8 részes szezonban bárki megnézheti magának a Netflixen. A Sweet Tooth: Az agancsos fiú folytatását a Netflix még nem jelentette be, de valószínűleg csak idő kérdése. Netflix sorozat fantasy rémhír Koronavírus Robert Downey Jr.
Az állatoknakolyan színészek kölcsönzik hangjukat, mint Octavia Spencer, Ralph Fiennes vagy Marion Cotillard, sőt Vasember-Pókember kettős is újra összeállhat, hiszen az utóbbit alakító Tom Holland is szinkronizál. A filmet a Traffic forgatókönyvéért Oscar nyerő Stephen Gaghan rendezte, akihez direktorként olyan filmek köthetők, mint az Arany, vagy a Sziriána. A Dr. Doolittle hivatalosan az 1962-es Richard Fleischer-film remake-je, akkor a dokit Rex Harrison alakította. Noha azt a filmet 9 Oscarra jelölték, és kettőt meg is nyert, a kollektív emlékezetben mégsem ez, hanem Eddie Murphy 1998-as komédiája maradt meg, amelynek két folytatása is volt. Downey Jr. filmje az előzetes alapján jóval ambiciózusabbnak tűnik, a poénok helyett a látványra helyezték a hangsúlyt, és láthatóan a pénzt sem sajnálták erre. A filmet az amerikai premier előtt egy nappal, 2020. január 16-án mutatják be a hazai mozik.
A páros ezúttal egy nagyon gyanús főiskola felé veszi az irányt… A Galaxis őrzői Ez a látványos és akciódús űrkaland a "Galaxis őrzői" amely szó szerint kiterjeszti a Marvel univerzum határait. A történet a kalandor Peter Quill körül forog, aki ellop egy titokzatos gömböt, amelynek megszerzése szerepel a gonosz Ronan világuralmi tervei között is. Ezért hajtóvadászatot indít Quill után, akinek minden erejére szüksége lesz, ha épp bőrrel akarja megúszni a kalandot. Ennek érdekében kényszerű szövetséget köt négy különös alakkal – Rocket, az állig felfegyverzett mosómedve, Groot, egy élő fára emlékeztető lény, a veszedelmes bérgyilkosnő, Gamora, és a bosszúszomjas Drax, a Pusztító alkotják a Galaxis őrzőit...
Ami a verselést illeti, Gyulai Pál és Illyés Gyula is megállapítja, hogy Petőfi hanyag rímelő, és erre A Tisza jó bizonyíték. Petőfi tájleíró verse of the day. A " Mely nyelv merne versenyezni véled? " kifejezetten csúnya verssor a sok "e" betű miatt… A verselés ütemhangsúlyos, a magyar tízes laza ritmusát használja Petőfi arra, hogy ráérősen elmesélje, mit lát és hall a Tisza partján. Az elemzésnek még nincs vége. Kattints a folytatáshoz!
Az Alföld legjellegzetesebb sajátosságának a végtelenséget, a korláttalanságot tartja. A szabad tágasságban lelt örömérzetét fejezi ki a pompás metafora: "börtönéből szabadúlt sas lelkem" (ti. a lelkem börtönből szabadult sas). A következő versszakok ennek a végtelenségnek érzetét, illúzióját kívánják felkelteni. Nagy távlatokat tár fel s húz ismét össze a költemény. Kezdetnek mindjárt a legtágabb horizontot nyitja ki. Petőfi tájleíró verseilles. A felszabadult sas-lélek – gondolatban – felrepül a magasba, a felhők közelébe. Onnan "tekinti át" a Duna—Tisza közének roppant kiterjedését. A gulyák számának megsokszorozása is ezt a célt szolgálja (4. ). A következő szakasz (5. ) a látóhatáron túli dolgokról, jelenségekről ad hírt. Csak a széltől felénk hajtott erős hang benyomások sejtetik az alföldi világ beláthatatlan messzeségét. Csupán hallani lehet – látni már nem – a ménesek szilaj lovainak nyargalását, a paták ("körmök") dobogását, a csikósok kurjantását s az ostorok hangos pattogását. E "zúgó", "hangos" strófa után a tanyák csendes világa felé fordul, szűkül le a tekintet (6.
Petőfi valósággal magához ölelné a tájat, amelyről nagyon bensőséges hangon beszél: majdnem úgy, mintha önmagáról írna, olyan közvetlen séggel, őszinteséggel és meghittséggel. Az alföld verselése ütemhangsúlyos, háromütemű tíz szótagos, félrím es sorokat látunk benne. A négysoros strófákban csupa asszonánc ot találunk. Zeneileg ugyanazt a – népdalból eredeztethető – formát találhatjuk meg benne, mint a Dalaim című versben: Lenn az alföld / tengersík vi- / dékin 4, 4, 2 Ott vagyok honn, / ott az én vi- / lágom; 4, 4, 2 Börtönéből / szabadúlt sas / lelkem, 4, 4, 2 Ha a rónák / végtelenjét / látom. 4, 4, 2 A versnek van időmértékes metruma is: a magyar nyelv hangsúlytörvényeihez jól idomuló trocheus versláb az uralkodó benne, de a trocheusi ritmus meg-megdöccen, s néhol úgy érezzük, meg is szűnik az időmértékesség. Igazából a hármas ütemű magyaros verselés a meghatározó. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Petőfi Sándor: Az alföld (elemzés) – Oldal 2 a 5-ből – Jegyzetek. Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
Témája: egy új tájeszmény, a síkság éltetése a vadregényes hegyvidéki tájjal szemben. Petőfi hatalmas lendülettel ragadja meg, tárja elénk az alföldi látványokat, a kutat, a homoki gazt, a vércsét, a valóság legigénytelenebb jelenségeit. A vers középpontjában a költő áll, aki a tájbenyomásokkal lélekben egyesül. Petőfi Sándor tájleíró költeményei | zanza.tv. Az alföldi tájban a semmi nyűgöt nem tűrő szabad élet szimbólumát látja. A versből sugárzik a világ és ember létezése fölött érzett betelhetetlen öröm, a túláradó világszeretet. Kifejezőeszközök: metaforák, megszemélyesítések, ismétlés, alliteráció, hangok, mozgások, pontos leírás Motívumok: az alföld (a róna), Kárpátok, Duna-Tisza köze, sas Beszédhelyzet: visszatekintő. A vers Pesten keletkezett, nem az Alföldön, tehát Petőfi emlékezetből idézte fel az alföldi tájat, amelyet nem láthatott a megírás pillanatában. Viszont néhány héttel korábban járt otthon szüleinél Dunavecsén (erről Füstbement terv, Egy estém otthon című családverseiben írt), így még friss volt a hazai táj élménye.
Szerzőjük ősi, tősgyökeres magyar nyelvet keresett, s közben új stílust alkotott. Nyelvében mindvégig két ellentétes törekvés munkálkodott: az egyik a nyelv tisztítására, a meglevő, halott metaforák életre keltésére, a másik a nyelv jelentésterületének bővítésére irányult. Petőfinek milyen tájleíró versei vannak?. A leírások és életképek inkább az első, a Felhők és kisebb mértékben Az apostol a második nyelveszmény jegyében keletkeztek. A tájköltészet a nyelvtisztító erőfeszítés terméke. (forrás:)
Petőfi tehát a Szózat szövegére játszik rá. A zárlatban megjelenő vallomás, amelyben a költő egyrészt a szülőföld, másrészt a puszta képében tárgyiasult szabadság-eszme iránti szeretetét fejezi ki, már-már ódai magasságba emeli a költeményt. Petőfi tájleíró verseilles le haut. Az alföld mint programvers Pándi Pál szerint Az alföld programvers, csak ma ezt már nem nagyon érzékeljük, mert mára ez a tájtípus már közhelyesen magyarnak, nemzeti jellegűnek és ízlésünket meghatározónak számít. Csak akkor érthetjük meg, milyen forradalmian újszerű volt ennek a tájnak a dicsérete Petőfi korában, ha a romantika ízlése felől közelítjük meg. Habár romantikus szerzők tollán is született egzotikus puszta-ábrázolás, a tendencia inkább az volt, hogy a romantikusok a hegyvidéket, a realisták pedig a síkságot preferálták. Az 1840-es évek elejének új irodalmi és politikai törekvéseiben megnőtt az alföld szerepe, ami nem volt véletlen. Az alföldi táj lakossága ugyanis homogén magyar volt, míg a hegyvidékeket többnyire idegen ajkú népek lakták, így a nemzeti törekvések jelképeként is jobban megfelelt az alföld.